Cupido és a Halál produkció
A Halastó kórus bemutatja:
Cupido és a Halál
XVII. századi angol masque*
Zeneszerzők: Matthew Locke és Christopher Gibbons
Szöveg: James Shirley
A Cupido és a Halál
A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera. Vannak benne beszélt és énekelt dialógusok, áriák és táncjelenetek. Körülbelül másfél óra hosszú.
A Halastó kórus
A Halastó kórus egy vegyeskar, amely 2004-ben alakult. Részletesen lásd a www.halasto.com oldalon.
A munkabemutató
2008. július 4-én munkabemutatót tartunk, azaz megmutatjuk néhány ismerősnek, hogy áll a produkció. A további előadások (2008. július 6., 11., 13.) természetesen hasonló jellegűek lesznek. A valódi, színes-szagos bemutató később következik.
A produkció
Bár nem színészek, hanem amatőr énekesek vagyunk, most mégis összművészeti színházat csinálunk, méghozzá olyat, amelyben a rendezőn és még egy-két fanatikus rajongón kívül a darab minden résztvevője és munkatársa a Halastó tagja. Vagyis mi játszunk a hangszereken, mi szervezzük a helyszínt, a kellékeket, magunk tervezzük a saját jelmezünket, magunk fordítottuk le a darabot, mi írtuk a pályázatokat (jellemző, hogy egyet se nyertünk meg), mi terveztük a honlapot és így tovább.
A szinopszis
Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Mellékszálként megismerkedhetünk a Kétségbeesés alakjával, aki elkeseredettségében mindent megtesz, hogy rátaláljon a halálra. Legalábbis addig, míg egy kis potya bor nem változtat a véleményén. A darabban megjelenő Természet nem képes elviselni a cseréből fakadó tragédiákat, így megoldást nem találván elalszik. A végső megoldást Merkúr hozza, aki a fegyvereket visszacseréli némi megkötést szabva a jövőre nézve: Cupido csak a szegények között tarolhat, a Halál karja pedig nem érhet el a művészekig… Merkúr dolga végeztével felébreszti az alvó Természetet, kinek törékeny lelke azonban még mindig nem képes továbblépni a Szerelmesek hiábavaló halálán, ezért Merkúr felfedi előtte hollétüket: boldogan ücsörögnek trónjaikon az Elíziumban. A Természet elégedett, helyreáll a béke.
A darabválasztás
A Halastó kórus karnagyai, Halas Dóra és Tóth Árpád a Zeneakadémia archívumában találtak rá a kisoperára, amelyet a feljegyzések szerint eddig Magyarországon még nem mutattak be. A kórus egy kortárs és egy barokk műsor után új, kreatív lehetőségeket keresett, a Cupido és a halál színpadra állítása alkalmasnak látszott arra, hogy szerteágazó kreativitásunkat kielégítse - bár arról természetesen fogalmunk sem volt, hogy ez mi mindent jelent. Hamar rájöttünk, hogy nem célunk a darab autentikus előadása, mivel erre kevés megfelelően képzett ember van ma Magyarországon. A Halastó szemléletéhez közelebb áll az a cél, hogy a mű mondanivalója hasonló élményt nyújtson, mint keletkezésének korában. Ami azt is jelenti, hogy a néző egy közvetlen eszközökkel megvalósított, kortárs produkció résztvevője lehet.
A rendező
E cél érdekében rugalmasnak kellett lennünk a rendezésben, a hangszerelésben és különböző zenei megvalósítások terén is (amilyen például improvizáció betoldása). Olyan rendezőt kerestünk, aki méltányolja az ilyen elképzeléseinket, és szerencsénk volt. Göttinger Pál nemcsak zenei beállítottsággal rendelkezik, hanem - képzett színházi rendező létére - megvan benne az amatőrökre jellemző lelkesedés is.
*A Cupido és a Halál műfaja
A Cupido és a Halál egy masque. Mi az a masque?
Mondjuk, hogy az udvari szórakoztató ipar egy formája, amely főleg a 16. században és a 17. század elején virágzott. Van benne zene és tánc, éneklés és színjátszás, sőt díszlet és jelmez is, hogy teszem azt, az udvari építész is kifejezhesse tiszteletét patrónusának. Időnként az éneklést nem igénylő szerepeket udvari hölgyek és urak játszották. VIII. Henrik például előszeretettel szerepelt ilyen darabokban (ő persze valamennyire zenész volt, még dalokat is írt, wow!). A történet alapját mitológiai sztorikból merítik, amely a darab végére etikai drámává növi ki magát. Sokszor kortárs politikai és társadalmi üzenetet rejtett az allegória. Az angol színházi hagyományokban fontos szerepet játszott még a "dumbshow" (némajáték), amely közjátékként funkcionált a műben, például előfordult, hogy a tiszta zenei közjátékokat pantomimmel kísérték. A műfaj neve utal eredetére is: a néphagyomány szerint olyan előadásokból fakad, ahol maszkokat viselő színészek megleptek egy-egy nemes urat saját otthonában, énekeltek és táncoltak, ajándékkal kedveskedtek neki. Az előadás végén közös táncra hívták a ház népét és persze felfedték kilétüket.
A Cupido és a Halál című masque-ot 1653. március 26-án mutatták be először Angliában a portugál nagykövet előtt. Ez a tény ellentmondásban áll azzal az általános nézettel, hogy Oliver Cromwell ideje alatt Anglia egyöntetűen ellenséges lett volna a színházi élettel szemben. A történetet James Shirley angol drámaíró szerezte Ezópusz egyik meséjéből merítkezve. Miután 1642-ben Angliában bezárták a színházakat, Shirley iskolai tanárként kereste kenyerét, mely időszak alatt színdarabokat is írt diákjai számára. A Cupido és a Halál című darab is ebbe a kategóriába tartozik, bár inkább hasonlít egy udvari masque-ra, mint Shirley többi iskolai darabjára. Abban azonban eltér a masque műfajától, hogy a végén hiányzik a közös tánc a közönséggel, továbbá a prózai és zenei részek közötti arány miatt sokkal inkább az opera felé tolódik a mű.
Szereplők
| Cupido | Bognár Krisztina |
| Halál | Vívó Zoé |
| Természet | Juhász Orsolya |
| Inas | Sztojanov Georgi |
| Fogadós | Vági Péter |
| Kétségbeesés | Nényei Pál |
| Ostobaság | Szintai-Molnár Péter |
| Őrültség | Novák István |
| Szatír | Rubik Ernő |
| 2 majom | Rácz Dóra |
| Rácz Nóra | |
| Merkúr teste | Vásárhelyi Gábor |
| Merkúr hangja | Vajda Gergely |
| Rácz Lőrinc | |
| Street Gábor | |
| Vesmás Bence | |
| Basszus szólista | Nényei Pál |
| Turchányi Márton | |
| Szoprán szólista | Petrucz Vanda Sarolta |
| Pribay Veronika | |
| Szebeni Gabriella | |
| Vásárhelyi Zsóka | |
| Öregek | Csete Annamária |
| Eörsi Sarolta | |
| Hám Bernadett | |
| Komlósi Sarolta | |
| Róna Péter | |
| Szeretők | Fekete Hajnalka |
| Ligeti László | |
| Nagy Zsófia | |
| Murányi Norbert | |
| Simkó-Várnagy Judit | |
| Polonyi Artemisz (szoprán) | |
| Tóth Árpád (hárfa) | |
| Turchányi Márton | |
| Harcosok | Biksz Judit |
| Kassai Borbála | |
| Kozma Kriszta | |
| Ligeti László | |
| Murányi Norbert | |
| Turchányi Márton | |
| Továbbá | Áfra Judit |
| Csatádi Ádám | |
| Gajdos Renate | |
| Köllő Killa | |
| Madaras Sándor | |
| Nagy Alma | |
| Németh Zsuzsa | |
| Pribay Borbála | |
| Tóth Adél | |
| | |
| Csete Lóránt | cselló |
| Csongrádi Gábor | gitár, klarinét |
| Fábri Flóra | csembaló |
| Göttinger Pál | furulya |
| Halas Dóra | fuvola, clavinova |
| Juhász Éva | cselló |
| Juhász Orsolya | hegedű |
| Murányi Norbert | glockenspiel |
| Nényei Pál | cselló |
| Ney Andrea | oboa |
| Novák István | didgeridoo |
| Palojtay Dávid | fagott |
| Petrucz Vanda Sarolta | klarinét |
| Rácz Dóra | gitár |
| Rubik Ernő | szájdob |
| Szintai-Molnár Péter | basszusgitár |
| Sztojanov Georgi | hegedű, fuvola |
| Tóth Árpád | furulya, hárfa |
| Turchányi Márton | furulya |
| Vásárhelyi Zsóka | fuvola, szaxofon |
Munkatársak
Fordították: Csatádi Ádám, Csete Annamária, Eörsi Sarolta, Halas Dóra, Hám Bernadett, Madaras Sándor, Pribay Borbála, Pribay Veronika, Rácz Dóra, Simkó-Várnagy Judit, Street Gábor, Szintai-Molnár Péter, Sztojanov Georgi, Tóth Árpád, Vásárhelyi Gábor, Vásárhelyi Zsóka, Vívó Zoé
Hangszerelés: Halas Dóra, Sztojanov Georgi
Hang- és videofelvétel: Madaras Sándor, Street Gábor, Szintai-Molnár Péter
Világítás: Boldizsár Zoltán
Kellékek, jelmez: Halastó
Varroda: Áfra Judit, Biksz Judit, Csete Annamária, Nagy Zsófia, Street Gábor, Szebeni Gabriella, Tóth Adél, Vásárhelyi Gábor
Testfestés: Vívó Zoé
Arculattervezés: Murányi Norbert, Rácz Dóra
Honlap: Dubóczky Anna, Eörsi Sarolta, Halas Dóra, Szász Bence, Vásárhelyi Gábor
Műsorfüzet-layout: Ruzsácz István
Tájékoztató szövegek: Csongrádi Gábor, Eörsi Sarolta, Göttinger Pál, Halas Dóra, Kozma Kriszta, Köllő Killa, Murányi Norbert, Szintai-Molnár Péter, Tóth Árpád
Szervezés és adminisztráció: Bognár Krisztina, Csatádi Ádám, Halas Dóra, Rácz Lőrinc, Szebeni Gabriella, Szintai-Molnár Péter, Vági Péter, Vásárhelyi Gábor
Zenei rendező: Halas Dóra, Tóth Árpád
Rendező: Göttinger Pál