London és Udvarhely között
2008. június 8.
Göttinger Pál tavaly végzett rendezőként Székely Gábor osztályában, de mégsem lehet azt mondani róla, hogy most indul az életnek. Zenészként, főleg ír zenét játszó együttesével már megtapasztalta a rivaldafényt. Emellett korábban színészként is kipróbálta magát. A vizsgaelőadását Hamvai Kornél krimijéből készítette, négy színművészeti egyetemista társával a Merlinben. Rendezett ugyanitt kortárs angol darabot, drámaíróverseny rögtönzött műveibe próbált életet lehelni. Májusban a Mágnás Miskát állította színpadra Debrecenben. De szerinte eddigi legizgalmasabb színházi kalandja a székelyudvarhelyi Love & Money. INTERJÚ
 |
| Göttinger Pál |
 |
- Nem. Összehoztak bennünket. De nagyon szimpatikus volt az elszánása, ahogy nem kímél sem anyagi, sem emberi áldozatot. Szállást, ellátást ígért, 24 órás ráérést, vagyis, hogy akár ennyit is dolgozhatunk naponta. És ez így is lett. Emellett nagyon sok segítséget kaptunk másoktól is, mindenki a szponzorunk volt. Részese akartak lenni a dolognak. Olyan volt, mintha együtt táboroztunk volna Székelyudvarhely egész lakosságával.
- Ha nem ismerted a Nézőpont Színház társulatát, hogyan tudtál darabot találni, szerepet osztani?
- Olyan darabot kerestünk, ami a hagyományos dramaturgiájúaknál nagyobb szabadságot enged. Tavaly rendezői gyakorlaton voltam a londoni Young Vic Theaterben, és én ugyan egy meseopera ősbemutatója körül segédkeztem, de a színház dramaturgja, Ruth Little említette, hogy másik bemutatóra is készülnek, mégpedig Dennis Kelly Love & Money-jára. Ez olyan mű, melyben nincsenek előre eldöntve a szerepek, hogy ki mit mond, jelenetről jelenetre változnak a szabályok, monológok és zenei hangok épülnek bele. Az is érdekes volt, hogy a darab fordítója, az ötödéves dramaturghallgató Várady Zsuzsi tőlem függetlenül talált rá a műre, ő is londoni tanulmányútján. Nem volt könnyű dolga a magyarra való átültetéskor, hisz Kelly szövege virtuózul íródott, még az angoloknak is fejtörést okoz itt-ott. Ugyanaz a szó mást és mást jelent, a helyétől függően. Persze, van ez fordítva is, amikor is az eredeti kifejezést mi gazdagítottuk a magyar jelentéssel.
 |
- Csodálatos volt. Tényleg mindenre volt időnk, ahogy Ádám ígérte. Eleinte egymással ismerkedtünk, workshopokat tartottunk magunknak. Végigzongoráztuk a szöveget, a visszaolvasáson másképpen szólaltattuk meg, játszottunk vele. Magunk is alkottunk szövegeket. Egy héten keresztül csak elemeztünk. Három héten keresztül rendelkeztem le. És aztán három héttel a bemutató előtt már egyben mentünk. Arra is volt időnk, hogy ha elkezdtünk valamit, és nem működött, újra kezdhettük. A darab megengedte, hogy csak akkor osszunk szerepet, amikor már jól ismertük egymást és a művet. Ünnepélyes pillanat volt a szereposztás kihirdetése, bár akkor már egyértelmű is volt számunkra, ki mit fog játszani és melyik szerepet hogyan vonjuk össze. Közben a háttérben azért voltak zűrök, például a díszlet nehezen készült el, de Kroó Ádám, aki az előadás fontos szerepeinek egyikét is játszotta, mindent elintézett, és megkímélt bennünket attól, hogy ezzel kelljen foglalkoznunk.
 |
- Zsuzsi nemcsak fordította, hanem dramaturg és asszisztens is volt. A tervező Bagoly Zsuzsa. Ő Bukarestben végzett, most Temesváron dolgozik, onnan ingázott. A színészek közül hárman Ádám, Tamás Kinga és Magyari Tekla az alapítók, melléjük társult Bartsch Kata, Viola Gábor és Elek Ányos. Sokfelől jöttünk, mégis, egyfélét gondoltunk.
Szerző:
Lőkös Ildikó
Lőkös Ildikó
Fotó:
Nándorfi Máté
Nándorfi Máté
