| Sikerek egy sznob szakmában |  |  |  |
| 2008. június 24. kedd 08:52 | |
| Bartsch Katának, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love&Moneycímű előadásában Jess megformálásáért a legjobb 30 év alattiszínésznőnek járó díjat ítélte oda a Fidelio Súgó kulturális-művészetiprogrammagazin az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT). Afiatal művésznő elmondása szerint az udvarhelyi produkció adta vissza alelkesedését és hitét a színházban.– Hogyan került kapcsolatba a székelyudvarhelyi Nézőpont Színházzal? – Kroó Ádámmal együtt felvételiztünk a budapesti SzínművészetiEgyetemre. Jóban voltunk, és tudott róla, hogy Kaposvárra szerződtem,majd Londonba költöztem. Írt egy e-mailt, hogy van-e kedvem hazajönni,és részt venni egy előadásban. A rendezőt, Göttinger Pált még azegyetemről ismertem, a neve számomra garancia, ezért gondolkodás nélkülelvállaltam a szerepet. – A kaposvári Csiky Gergely Színház után miért épp London volt a következő állomás? – Kaposvárról származom, és az ottani színház hatására lettem színész.Ehhez képest csalódás volt az ott töltött időszak. Kértem egy évszabadságot, amiből aztán kettő lett, és egy hátizsákkal elindultamvilágot látni. Azért London, mert oda volt fapados jegy, és az angolnyelvtudásomat is rendbe akartam tenni. Biciklisfutár voltam, éspincérként dolgoztam egy arisztokrata klubban. Színházmenteskörnyezetbe vágytam, hogy eldönthessem, akarok-e még színpadra állni. – Ennyire kiábrándult? – Csak maximális lelkesedéssel és hittel érdemes játszani. Akkor úgyéreztem: ez nincs meg bennem. Ma már másképp van, és ebben azudvarhelyi előadásnak is szerepe van. A Love& Money egy áldott időszak volt. Nyolc hétig, amíg próbáltunk,mindenkinek az előadás volt a legfontosabb. Nem volt olyan, hogydélután kettőkor abba kell hagyni, mert hazament a világosító. Lelkes,energikus fiatalok csinálták – a színházhoz ez kell! – Jess figurája közel áll Önhöz? – Nagy találkozás volt: első perctől azt éreztem, hogy nekem ezt elkell játszanom. Ebben a szerepben mintha a saját szavaimmal beszélnék.Várom, hogy újra játszhassam, de ez nem jelenti azt, hogy meg vagyokelégedve magammal. Ha azt érzem, hogy aznap este nem ment igazán, képesvagyok órákig zokogni. – Milyen volt átvenni az első komoly szakmai elismerést? – Természetesen nagyon örülök neki – ki ne örülne? El voltambizonytalanodva, szükségem volt erre a visszaigazolásra. Az viszontsokkal többet jelent, hogy előadások után vadidegenek állítanak meg azutcán, hogy megköszönjék az élményt, vagy hogy a POSZT-on Koltai Lajos,a híres operatőr gratulált. – Ez a díj új kapukat nyithat meg… – Az majd elválik, de tény, hogy azóta gyakrabban csörög a telefonom.Ilyen sznob ez a szakma: ahhoz, hogy jobban odafigyeljenek rád, egy díjkell, vagy hogy elmenj egy sorozatba bohóckodni. – A televíziózás egyáltalán nem vonzza? – Tévéjátékok érdekelnének. Játszottam már néhány filmben – mégegyetemi hallgatóként dolgoztam Sándor Pállal és Jancsó Miklóssal.Nagyon szeretek forgatni, és bízom benne, hogy a jövőben többlehetőségem lesz rá. – Van szerepálma? – Sally a Kabaréból, és szívesen játszanék egy klasszikus darabban is, például Shakespeare- vagy Csehov-előadásban. – Mikor láthatjuk ismét erdélyi színpadon? – Június 30-án jár le a szerződésem a kaposvári színházzal, utánaszabadúszó leszek. Többnyire Budapesten fogok dolgozni, éstermészetesen a Nézőpont Színházzal. Ősszel a Szent Johannát visszükitt színpadra Hargitai Iván rendezésében, tavasszal pedig újraGöttinger Pállal fogunk dolgozni. Várom. Pengő Zoltán |
