Kukorelly Endre a válogatásával felrúgta a színházi kánont. A VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában nem szerepeltek Lehet, hogy vannak, akik ilyennek látják Pintér Béla és Társulata A démon gyermekei című előadását vagy a Bodó Viktor által rendezett, nyíregyházi Fotel című produkciót, én azonban mindkét rendezőn az elfáradás, az önismétlés jegyeit vélem felfedezni, szikrázó ötleteik gyakran nem állnak arányban a közlendővel. Némiképp ezt érzem a Réthly Attila által írt és rendezett kaposvári Szabadaz Á! előadása esetében is, pukkannak az ötletpetárdák, olajozottan, nagy energiabefektetéssel működik a társulat, keményen dolgozik mindenki. Felidéződik a rendszerváltás kori idők hangulata, és ezen keresztül a mai életérzés, van egy-két briliáns jelenet, de nincs ütése, valódi drámai ereje a produkciónak. Kissé mozaikos szerkesztésű az előadás, nincs igazán összefüggő darab, ez egyébként több produkció sajátja. Például a Szabadkáról érkező Urbit et Orbi című előadásáé is, amellyel Urbán András Társulata érkezett Pécsre. Lényegében belemenős helyzetgyakorlatok soráról van szó, melyekben a szereplők igyekeznek lemeztelenedni előttünk, lelkileg és testileg egyaránt. Reflektorfénybe állítják hazugságainkat, mindent elmismásoló életformánkat. A rideg világot maguk is eléggé ridegen mutatják be. A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház színészei viszont ugyanerről a szétesett világról melegebben, humánus együttérzéssel, szerethető esendőséggel beszélnek Dennis Kelly Love & Money című darabjának segítségével, Göttinger Pál rendezésében. Olyan színházak is helyet kaptak a versenyprogramban, amelyek nem nagyon szoktak. A József Attila Színház például élesen eltért könnyedén szórakoztató profiljától azzal, hogy Zsótér Sándor rendezésében bemutatta Az öreg hölgy látogatását. A kockázatvállalásnak eredménye lett, Ladányi Andrea a címszerepben szikár, kegyetlen, magabiztos milliomosnő, és az egész társulat igencsak helytáll a számára szokatlan játékstílusban. A Magyar Színház sem törzsvendég Pécsen. De Guelmino Sándor rendezésében a hitetlenkedőknek is bebizonyítják, hogy Lars von Trier híres filmjéből, a Hullámtörésből lehet érvényes színpadi adaptációt készíteni. Az is jellemző Kukorelly válogatására, hogy sok benne a kevés nézőt befogadó, kamara- vagy stúdiószínházi produkció. A Bárka Színház Frankenstein-terv című előadására, tán ha ötvenen fértünk be, így visszatérő problémaként sokan kívül rekedtek. Érdemes volt pedig bejutni a Mundruczó Kornél által rendezett előadásra, amit a premier óta jelentősen tömörítettek. Nem is játszanak, inkább léteznek, természetes módon élnek a szereplők a szűk térben. Mindannyian végletekig kiszolgáltatottak. Az a srác is, aki három embert meggyilkol, és az őt intézetbe tevő szülei is, sőt, az a filmrendező is, aki nagypofájúan azt hiszi, képes szembesülni a hamisítatlan valósággal. A gyilkos srácot adó Frecska Rudolf konok, fájdalmas tekintetű, alig beszélő, elszánt fiú, Monori Lili és Derzsi János egymást unó szülők, akik között még megmaradtak azért a szeretet csírái. Rába Roland pedig a nagyképűsködő, magát istenségnek gondoló filmrendező. Vidnyánszky Attila, sok rendező kollégájával ellentétben, szereti a hatalmas teret, a jól komponált tömegjeleneteket. Sőt, arra is képes, hogy nagyszínpadon intim pillanatokat teremtsen. Így van ez a debreceni Úri muri esetében is. Ami azért hosszadalmas, időnként nyúlós előadás, de a második részben kibontakozik grandiózus volta, látszik, hogy Debrecenben méltán nagyravágyó együttes formálódik. A POSZT pedig lényegében évek óta változatlan. Minden megy a maga útján, csak a versenyprogram összetétele kavar kisebb-nagyobb viharokat, mint például idén is. |
VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó
Pesti Műsor Online - 2008. június 20. / Bóta Gábor