Cupido és a Halál - Fehér Elephánt kritikája - toptipp.hu

60 ember énekel, repertoárt épít, CD-t csinál, míg végül, lassúdad töprenkedés után elhatározza:  operát fog előadni, barokkot, úgy igazában.  Választ egy XVII.-századi színdarabot, az ifjabb Gibbons zenéjéhez némi Locke-muzsikát társít,  közösen lefordítja a szöveget, talál egy invenciózus rendezőt, Göttinger Pál-t /Mario a varázsló,Pokol, Mágnás Miska/, aki az Irish Coffee-n túl is, elkötelezetten járatos  a zenés műfajok világában.  Gigászi erőfeszitéssel, rengeteg munkával, páratlan lelkesedéssel hozzák tető alá a darabot.  Hát ha tetőnek nevezhető  a majd' négy évszázados Törökfürdő lyukacsos kupolája..., de éppen ez az extrém környezet teremti meg a produkció varázsos atmoszféráját.  A medence homokját, mely vízként funkcionál,  éppúgy az aktorok lapátolták ide,  mint ahogy a szellemes jelmezek "varrodá"-juk munkáját dicséri.  Halas Dóra és  Sztojanov Georgi  hangszerelése híven követi a korabarokk protokollt, minden szereplőt más-más kamaraegyüttes kisér, így a szabad muzsikusok játszanak, a színészek zenélnek is.  Nényei Pál férfiasan borongó csellózása biztos alapja a Kétségbeesés figurájában nyújtott komiko-pesszimista játékának, az előadás motorja, a vibrálóan cikázó  Sztojanov Georgi  Inasa keményen akcentuált hegedűszólóval is elkápráztat, végig a zenekar lelke,  akinek még arra is telik, hogy egyik hisztérikus kirohanását, a színfalak mögött felkapott felkapott hangszerén  briliáns futammal tetőzze. Gyönyörű dallamíveket rajzol Ney Andrea oboája,  Palojtay Dávid fagottjátéka bársonyos basszus-alapot épít, Csongrádi Gábor  egyszál gitárjával szinte vonósnégyes illúzióját kelti. De a Cupidót kísérő tündérzenében, a furulya-trió tagjaként,  még a rendező is beszáll... Az üdítően merész és adekvátan nagy port felverő diszkó-képben,  Rubik Ernő startfejes-bajnok szájdob-virtuozitása élénkíti  a zenei szövetet.  A szólószoprán  Szebeni Gabriella törülközős harcosként is  találékony belépésekkel küzd,  Juhász Orsolya  éneklése versenyez,  a Halál-t játszó Vívó Zoé által testére festett, idillikus természeti kép szépségével. Göttinger Pál-nak minden szituációra akad ütős ötlete, minden szerepre megtalálja emberét, alkati vonásokból formál jellegzetes gesztusokat.  A homok-víz képletet sokszálúan képes kibontani, fröcskölünk, úszunk, lebegünk,  de még egy vadevezős kalandra is futja. A csodálatát angolul artikuláló Miss Polonyi Artemisz énekét kajakos lovagja, a zenei irányitásban is meghatározó  Tóth Árpád  kíséri elíziumi hárfázással, a vízipisztollyal halált osztó rosszcsont Cupidot  Bognár Krisztina  személyesíti meg,  aki lénye "random"-üzemmódján kívül még vaksiságát is képes érzékeltetni. Nézze el nekünk mindenki, akit képtelenek vagyunk nevesíteni:  amikor a kórus megszólal,  szárnyal és dübörög a kupolás akusztikában, az a katartikus csúcspont és abban minden egyes hang egyedi érték, ahogy a résztvevők sokoldalú munkája is, amelyből a felejthetetlen produkció katedrálisa épül. A végén, fülünkbe zümmögve hangsátort borít ránk a kórus. Mint a buddhista lámák, akik a vízesés zúgásába  együtt kiáltják titkaikat, itt is a létező összes hang megszólal, a félrehajlítottakat nem számítva,  legalább 3-szor 12!  Az élő anyagként lüktető hangfürt  Cage cluster-eire emlékeztet,  szüntelen hullámzásal,  örök változásban teremti meg a testetlen röpülés mennyei élményét, irányított, de rögtönzés: nincs két egyforma finálé, erről remélhetőleg nemsokára újra meggyőződhetünk... Ezt a  Halas Dóra által kifejlesztett "kórusimpro"-t a közösség építi fel, miközben az közösséget épít. Nem a felülről kényszeitett mozgalmit, nem az alulról okádó ordas eszmékéit, hanem az önként összeálló, szabad emberek művész-társulását, amely most egy opera-előadás keretében vérbeli kortárs színházat hoztak létre.

http://www.toptipp.hu/szinhaz/alternativ.htm#cupido