60 ember énekel, repertoárt épít, CD-t csinál, míg végül, lassúdad töprenkedés után elhatározza: operát fog előadni, barokkot, úgy igazában. Választ egy XVII.-századi színdarabot, az ifjabb Gibbons zenéjéhez némi Locke-muzsikát társít, közösen lefordítja a szöveget, talál egy invenciózus rendezőt, Göttinger Pál-t /Mario a varázsló,Pokol, Mágnás Miska/, aki az Irish Coffee-n túl is, elkötelezetten járatos a zenés műfajok világában. Gigászi erőfeszitéssel, rengeteg munkával, páratlan lelkesedéssel hozzák tető alá a darabot. Hát ha tetőnek nevezhető a majd' négy évszázados Törökfürdő lyukacsos kupolája..., de éppen ez az extrém környezet teremti meg a produkció varázsos atmoszféráját. A medence homokját, mely vízként funkcionál, éppúgy az aktorok lapátolták ide, mint ahogy a szellemes jelmezek "varrodá"-juk munkáját dicséri. Halas Dóra és Sztojanov Georgi hangszerelése híven követi a korabarokk protokollt, minden szereplőt más-más kamaraegyüttes kisér, így a szabad muzsikusok játszanak, a színészek zenélnek is. Nényei Pál férfiasan borongó csellózása biztos alapja a Kétségbeesés figurájában nyújtott komiko-pesszimista játékának, az előadás motorja, a vibrálóan cikázó Sztojanov Georgi Inasa keményen akcentuált hegedűszólóval is elkápráztat, végig a zenekar lelke, akinek még arra is telik, hogy egyik hisztérikus kirohanását, a színfalak mögött felkapott felkapott hangszerén briliáns futammal tetőzze. Gyönyörű dallamíveket rajzol Ney Andrea oboája, Palojtay Dávid fagottjátéka bársonyos basszus-alapot épít, Csongrádi Gábor egyszál gitárjával szinte vonósnégyes illúzióját kelti. De a Cupidót kísérő tündérzenében, a furulya-trió tagjaként, még a rendező is beszáll... Az üdítően merész és adekvátan nagy port felverő diszkó-képben, Rubik Ernő startfejes-bajnok szájdob-virtuozitása élénkíti a zenei szövetet. A szólószoprán Szebeni Gabriella törülközős harcosként is találékony belépésekkel küzd, Juhász Orsolya éneklése versenyez, a Halál-t játszó Vívó Zoé által testére festett, idillikus természeti kép szépségével. Göttinger Pál-nak minden szituációra akad ütős ötlete, minden szerepre megtalálja emberét, alkati vonásokból formál jellegzetes gesztusokat. A homok-víz képletet sokszálúan képes kibontani, fröcskölünk, úszunk, lebegünk, de még egy vadevezős kalandra is futja. A csodálatát angolul artikuláló Miss Polonyi Artemisz énekét kajakos lovagja, a zenei irányitásban is meghatározó Tóth Árpád kíséri elíziumi hárfázással, a vízipisztollyal halált osztó rosszcsont Cupidot Bognár Krisztina személyesíti meg, aki lénye "random"-üzemmódján kívül még vaksiságát is képes érzékeltetni. Nézze el nekünk mindenki, akit képtelenek vagyunk nevesíteni: amikor a kórus megszólal, szárnyal és dübörög a kupolás akusztikában, az a katartikus csúcspont és abban minden egyes hang egyedi érték, ahogy a résztvevők sokoldalú munkája is, amelyből a felejthetetlen produkció katedrálisa épül. A végén, fülünkbe zümmögve hangsátort borít ránk a kórus. Mint a buddhista lámák, akik a vízesés zúgásába együtt kiáltják titkaikat, itt is a létező összes hang megszólal, a félrehajlítottakat nem számítva, legalább 3-szor 12! Az élő anyagként lüktető hangfürt Cage cluster-eire emlékeztet, szüntelen hullámzásal, örök változásban teremti meg a testetlen röpülés mennyei élményét, irányított, de rögtönzés: nincs két egyforma finálé, erről remélhetőleg nemsokára újra meggyőződhetünk... Ezt a Halas Dóra által kifejlesztett "kórusimpro"-t a közösség építi fel, miközben az közösséget épít. Nem a felülről kényszeitett mozgalmit, nem az alulról okádó ordas eszmékéit, hanem az önként összeálló, szabad emberek művész-társulását, amely most egy opera-előadás keretében vérbeli kortárs színházat hoztak létre.
http://www.toptipp.hu/szinhaz/alternativ.htm#cupido
http://www.toptipp.hu/szinhaz/alternativ.htm#cupido