Fehér Elephánt a Halastó-koncertről - toptipp.hu

KÓRUSIMPRÓ-KONCERT 

Halastó Kórus 

Törökfürdő

Bepárnázzuk magunkat a varázslatos Törökfürdőbe, /ne adj isten, hogy restaurálják...!!!/, már otthon vagyunk, várjuk a cupido-végi sejtelmes borzongást. Több jön, más is jön, már az első menetben padlóra küld a négyes improvizáció eleven ütőereje, aztán formált és véletlen adta elemek keverednek, egyre változatosabb, izgalmasabb az anyag. Egy sejtelmes pillanatban Stockhausen Stimmung-jának motívumát véljük felismerni, ha igen, ha nem, közös a gyökér. Rubik Ernő darabját titokzatos expozíció, méltóságteljes fejlesztés teszi eredetivé, a szerepek és szólamok egymás közötti csereberéjét sajnos csak oldalnézetből figyelhettük, kisportolt hátak takarásában, de egyszer még megnézzük felülről is, hogy az interaktív cselekményeket vizuálisan is követni tudjuk. Minden műben megfigyelhető a ritmus-alap, melynek skálája a pisszegéstől az előemberi melldöngetésig terjed, a harmóniák kitartott zúgása, az ismétlődő elemek osztinátója, ám a megszólaló csoportok sűrűn váltják egymást, hol szólistaként, hol háttérként, hol a mellérendelt egyenrangúság köntösébe bújnak. Aztán körbeállnak végre, láthatjuk az arcokat, amelyek mindent elárulnak az alkotás közös öröméről. Ütemeznek a kezek, táncolnak a lábak, lehunyt szemek váltakoznak reagálásra kész, figyelő tekintetekkel, mosoly-áramok sugározzák a derűs energiát. A kórus, mint érzékeny zenekar követi az irányítók sugallatait, szó szerint, mivel Halas Dóri és Tóth Péter* elvegyülve, fel-alá járva, énekelve osztja intencióit. A befejező opus szinte törzsi rítussá válik, hamarosan mindannyian legalább is dünnyögjük ismétlődő dallamát, a variációk pedig végeláthatatlan sorban járják be a zene tájait, meditatív merengéstől, felizzó fokozásokon át a dübörgő táncritmusokig. Vijjogó kitörés, hirtelen elhalkulás, szólamok torlódása és egyszál dallam éteri lebegése: nem ártana ifjú zeneszerzőinknek imígyen tanulmányozni az akusztikus nyelvezet bámulatos lehetőségeit. Rubik Ernő-nek még arra is futja, hogy lemezlovasként fékezze, gyorsítsa, avagy éppen rajtaütésszerűen fojtsa el a hangzást, ravaszkásan összekacsintva a tuctuc-zene titkos rajongóival. Piros gyümölcs-, bodza-, citrom- és málna-szörp bővítette a zsíroskenyér-büfé fenséges kinalatát, de a Halastó Kórus zenei étlapja még ennél is többet ígér a jövőben.

(*Inkább Tóth Árpád. a szerk.)