A színházról
A Budapesti Bárka Színházat 1996-ban alapította a Józsefvárosi Önkormányzat, a társulat 1997 őszén kezdte el munkáját, tehát hét évadot tudhat maga mögött. A Bárkán jelenleg 90 személy dolgozik. Állandó színésztársulat van, létszáma 16 fő. A művészi állományhoz sorolható még a Bárka Műhely (író, rendező, dramaturg, szerkesztő, zeneszerző, tervező, filmrendező...). A többiek az adminisztratív, a kiszolgáló, illetve a technikai személyzethez tartoznak (titkárok, sajtó- és közönségszervezők, fény- és hangtechnikusok, díszítők, büfések...). Színházunk kiemelten közhasznú szervezetként működik, így adományozóink támogatásának 150%-a leírható az adóalapból.
„Tessék, a nyitott agyam. Ez vonzó igazán a színházban. Persze, kell a hókusz-pókusz, kell a finom kabát, a finom kesztyű, ami fedi a személyiséget, de a legvarázslatosabb az, hogy a nézőt abba a helyzetbe hozod, amiben legutóbb nyolcéves korában volt, amikor este már lekapcsolták a villanyt, de ő egy zseblámpával olvasgatott még a paplan alatt. Nyisd ki az agyadat, akár egy könyvet, és a színház sötétjében hagyd a nézőt olvasgatni."
(Seress Zoltán, igazgató)
Friss szelek fújnak…
Új kommunikáció a Bárka Színháznál
A Színház élén történt igazgató-váltás egyrészt a társulat átalakulását eredményezte, másrészt a színház művészeti és ezzel kommunikációs stratégiájának módosulását is. Színházunk nem marad megszokott keretein belül, nem egy zárt, művészi sziget, hanem a gondolkodásbeli sokszínűség hajója, amellyel élményekkel gazdag utazásokat tehetünk. Drámapedagógia, kiállítások, koncertek és irodalmi programok szervezése a színházi előadások mellett. Túl kívánunk mutatni a „CSAK" repertoár szemléleten, így a többi művészeti ág bevonásával kulturális gyűjtőhelyként szeretnénk működni.
Seress Zoltán új igazgató vezetésével színházunk arculata megújult: lecseréltük az évek óta megszokott Bárka logót: a grafika egyrészt egy stilizált B betűt rejt (mint Bárka), másrészt vitorla is egyben. Mostantól új arculati elemekkel készülnek kiadványaink. 2008. novemberétől új a honlapunk.
TÖRTÉNET:
1995
Csányi János egy alkalmi társulattal megrendezi Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát. A produkció számtalan díjat nyer, szinte kultuszelőadássá válik. Csányi és a színészek többsége elhatározza: társulatot-színházat hoz létre.
1996
A Józsefvárosi Önkormányzat megalapítja a Bárka Színházat.
1997
Az egykori Ludovika Vívótermében a Bárka társulata elkezdi a munkát. Az első évad előadásai ebben a 400 négyzetméteres csarnokban zajlanak.
1998
A társulat próba- és játszóhelyeket bérel, ezalatt megtörténik az épület felújítása, átalakítása.
1999
Megnyílik a Bárka felújított épülete, melyben 4 játszóhely található: Vívóterem (250 férőhely), Stúdió (110 férőhely), Kávézó (80 férőhely), Amfiteátrum (400 férőhely).
1997-2005
Az első kilenc évad, mely Csányi János vezetése alatt számos fontos előadást hoz létre, köztük:
Díszelőadás, Titanic vízirevü, Lila ákác, Mulatság, Cseresznyéskert, Tótferi, Versekkel kártyázó szép hölgyek, Igazi levél nővéremnek, Előhívás, Hat szereplő szerzőt keres, Hazatérés, A Pál utcai fiúk, Theomachia, Ilja próféta, Stuart Mária, Empedoklész, Hamlet…Színészek, akik társulati tagként-vendégként a Bárkán játszottak:
Spolarics Andrea, Udvaros Dorottya, Lázár Kati, Gazsó György, Mucsi Zoltán, Balázs Zoltán, Garas Dezső, Sinkó László, Kovács Lajos, Cseh Tamás, Mezei Kinga, Gyabronka József, Kaszás Gergő, Börcsök Enikő, Seress Zoltán, Szikszai Rémusz…
2006 – 2008
Alföldi Róbert vezetésével a tizedik évadot kezdi meg a Bárka Színház.
2008 március 1.
Seress Zoltán vezetésével a tizenkettedik évadot kezdi a Bárka.
Művészi koncepció
A Bárka professzionális színház. Friss, élő, kísérletező, de e többezer éves műfajjal nem pusztán a forma kedvéért kísérletező, közérthetőségre törekvő színház kíván lenni. Elsősorban a fiatalok színháza, hiszen az itt dolgozók átlagéletkora is 25-50 év között van. Műsorán szerepelnek a klasszikusok (Shakespeare, Csehov, Pirandello...), de célja elsősorban magyar ősbemutatók illetve új külföldi drámák bemutatása. Ezért is jött létre a Bárka Műhely, melynek írótagjai élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a társulat színészeire írják műveiket, és azokat szükség esetén a próbafolyamat során tovább alakíthatják.
A TÁRSULAT KITÜNTETÉSEI, DÍJAI
Balázs Zoltán rendező, színész
Legjobb férfi alakítás, Üstökös díj, Európa legjobb fiatal rendezője (Színházi Unió, Párizs),
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Gábor Miklós díj
Bérczes László
Bálint Sándor dramaturg díj, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Lengyel Köztársaság
Lovagkeresztje
Cseh Tamás énekes, színész
Az év lemeze díja, Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, Liszt Ferenc díj 1993; Kossuth díj
Kardos Róbert színész
Legjobb férfi mellékszereplő
Seress Zoltán, színész, igazgató
Jászai-díj, Ararát-díj
Spolarics Andrea színész
Uniter-díj, A legjobb női alakítás, Poór Lili díj, Jászai díj,
Varjú Olga
Móricz gyűrű, Domján Edit-díj, Jászai Mari-díj, Legjobb női főszereplő
Mulatság
A legkreatívabb színészi összmunka (Nemzetközi Színházi Fesztivál, Kalisz)
A Legyek Ura
A legkiválóbb társulati összmunka különdíj
A BÁRKA NEM CSAK SZÍNHÁZ –
MŰVÉSZETI KÖZPONT
(műhelyekről, fórumokról röviden)
Színészképzés
A Bárka Stúdiója tehetséges fiatalokat 2-3 éves ösztöndíjas, önálló művészeti képzéssel készít fel a színészi pályára.
Vezeti: Spolarics Andrea, színművésznő és Vidovszky György, rendező.
Bárka Kikötő Fesztiválok
ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL / RÁDAY KULTUCCA /PÉCSEzek a helyszínek évről-évre több tízezer látogatót vonzanak.
Összművészeti fesztiváljainkon vendégünk volt többek között a Balanescu-kvartet, Lajkó Félix, Boris Kovác, Muzsikás, Ghymes…, állandó fellépők a világzenét képviselő Palya Bea, Folkestra, Mitsoura, Besh o droM, Budapest Klezmer Band, Cseh Tamás…
Bárka Nemzetközi Színházi Fesztivál2002 óta minden év őszén színházi fesztivált szervez a Bárka. 2005-ben már külföldről is hívtunk előadásokat, 2006-ban, ötödik alkalommal továbbléptünk: az ország első nemzetközi fesztiválját rendeztük, s ezen Európa néhány meghatározó társulatával találkozhatott a magyar közönség.
HAJÓNAPLÓ
Kéthavonta városszerte megjelenő színházművészeti-, színházszakmai folyóirat. Az igényes megjelenésű kiadványban nemcsak a készülő előadásainkról, a színházhoz szerződő alkotókról jelenek meg írások, hanem szakmai kérdésekről, műhelymunkákról, a színházi élet ritkábban tárgyalt témáiról is szó esik. A Hajónapló ingyenes, a főváros kulturális „lelőhelyeken" érhető el.
HAJÓNAPLÓ MŰHELY
Ahol a fiatalok klasszikus színházi szemléletmódot és a kritikaírás
fogásait sajátíthatják el. A kurzus már végzett hallgatói ma a legjelentősebb színházi folyóiratokban publikálnak: Színház, Ellenfény, Criticai Lapok…
Vezeti: Bérczes László, a Hajónapló főszerkesztője, Nánay István újságíró, kritikus.
FILMKLUB
A filmművészet klasszikusai és legfrissebb alkotásai. Többek között Andrej Wajda, Tarkovszkij, Ingmar Bergman, Luis Bunuel, Orson Welles legismertebb filmjei.
Vezeti: Vidovszky György, a Bárka Színház produkciós vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékének megbízott előadója.
FEDÉLZET KÁVÉZÓ
Pódiumszínapdi zenés és prózai esték, felolvasószínház, közönségtalálkozók írókkal, dramaturgokkal. Vendégeink voltak többek között Esterházy Péter, Háy János, Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Varró Dániel, Tóth Kriszta, Berecz András. Nádas Péter legújabb könyvét itt mutatta be először.
KIÁLLÍTÁSOK
A Bárka Színház Fedélzet Kávézójában többször állított ki Koncz Zsuzsa, Révész Róbert fotóművészek, Baráth Ferenc, Köteles Léna, Perneczky Géza, Ducki Kristóf.
KONCERTEK
Az ország legkiválóbb jazz-muzsikusai, többek között Balázs Elemér, Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Dés László, Babos Gyula, Gőz László és nem utolsó sorban a világhírű amerikai jazz-gitáros, Pat Metheny adtak koncertet.
GYERMEKPROGRAMOK
A Bárka megnyitása óta rendszeresen tartunk gyermekprogramot a színház Kávézójában. A változatos tematikájú vasárnap délelőttökön meghívott bábelőadásokkal, kézműves vagy zenei foglalkozással, játszóházzal várjuk legfiatalabb látogatóinkat. Vendégünk volt többek között Szalóki Ági és zenekara, a Bab Társulat, a Figurina Bábszínház és Kemény Henrik bábelőadása is.
Az épület
A Bárka saját épülettel rendelkezik, mely épület műemlékjellegű és a század elején vívóteremként funkcionált. Az első évad előadásai ebben a 400 négyzetméteres csarnokban zajlottak, míg a második évadban a társulat próba- és játszóhelyeket bérelt, hogy ezalatt az épület felújítása és átalakítása megtörténhessen. 1999 szeptemberében megnyílt a Bárka új épülete, melyben 4 játszóhely található:Vívóterem (250 férőhely)Stúdió (110 férőhely)Kávézó (80 férőhely)Amfiteátrum (400 férőhely)A Bárka befogadó színház is: jelentős hazai és külföldi vendégjátékoknak ad otthont.
Lábjegyzet
"A színházi tudást nem magunktól vesszük. Amiből az következik, hogy Bárkát nem lehet valaminek az ellenében megépíteni, ezt megcélzó tettünk, amennyiben Színház megalapítására gondolunk, lényege szerint nem kivonulás vagy elszakadás, hanem, úgy tűnik, fokozott figyelem és odafordulás az arányokra és méretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a körülkerített térben találkozások jöjjenek létre..."
(Visky András - Hajónapló, 1996. 0. évf. 0. szám)
"Az élet/művészet időtlen és végtelen gazdagságát szeretnénk egyszerűen és tisztán megfogalmazni úgy, hogy ne szakadjunk ki abból az időbol, amibe születtünk, aminek részei vagyunk, ami általunk is van. Semmiféle lehetséges eszközt nem kizárva egy pillanatra sem feledhetjük azt, hogy a színház legkisebb lényegi része, semmivel nem pótolható alapegysége két ember a térben: az egyik a színész, a másik a néző. Nekik kell találkozniuk az egymásnak kiszolgáltatott személyesség kölcsönös bizalommal körülbástyázott terében. Minden alkalommal, amikor e találkozás létrejön, egy pillanatra megfogalmazódik a válasz a kérdésre. Arra, hogy mi a Bárka.
(Bérczes László - Hajónapló, 1999. 4. évf. 4.szám)
forrás: bárka.hu
