A Kortárs Drámafesztiválról az origón
A szlovénok jobban csinálják
DÖMÖTÖR ÁGI
2008. 11. 16., 12:11Utolsó módosítás: 2008. 11. 16., 13:52
2008. 11. 16., 12:11Utolsó módosítás: 2008. 11. 16., 13:52
Tánc a buszon, rendezői elitkommandó és sztorik a bérházból: magyar program
A Kortárs Drámafesztivál magyar programja azt bizonyítja, hogy az a kevés alternatív társulat, amely itthon kevés pénzből és - a nagyközönség részéről legalábbis - kevés (el)ismertséggel tevékenykedik, legalább olyan nívós és ötletes, mint az irigyelt szlovén (vagy kanadai vagy lengyel) társulatok. Akármelyik előadásról is legyen szó, alig tudjuk magunkat a széken tartani, hogy mindent eldobva ne rohanjunk azonnal jegyet venni rájuk.
A magyar programban elvileg öt darab szerepel, ám ez valójában hét, hisz' a Természetes Vészek Kollektíva Halál-tours címmel tánctrilógiát mutat be, méghozzá nem is akárhogy: az első darabot a Trafóban, a másodikat egy buszban, a harmadik részt pedig már a MU Színházban adják elő, ahova a busz szállította az utasokat/nézőket. Az előadás koreográfusai között a táncszakma olyan jeles képviselői szerepelnek, mint Bozsik Yvette, Gergye Krisztián, Kovács Gerzson Péter vagy éppen Árvai György.
A legtöbben filmekből - esetleg katonás rendezései nyomán - ismerik Bodó Viktort, pedig érdemes nyomon követni legújabb kísérletezéseit. Év elején alapított, Szputnyik Hajózási Társaság - Modern Színház és Viselkedéskutató Intézet-Labor nevet viselő csapatával most a jellegzetes bérházak és a benne élők történeteit kutatják, méghozzá egészen egyedi módszerrel. Minden egyes színész keresett egy, a karakteréhez hasonló embert, akinek életét már-már szociográfusi alapossággal vizsgálta meg. Ezek alapján építették föl közösen a történetet, amely a drámafesztivál keretein belül debütál. A készített interjúk, riportok, fotók később a társulat által kiadott DVD-n is megjelennek a Bérháztörténetek 1.0címet viselő projekt részeként. A bérház-kutatás a tervek szerint folytatódik, egyelőre egy lakás története elevenedik meg a színpadon.
A másik premierdarab a TÁP Színházé: a tizenöt éves múltra visszatekintő "társulat" első előadásait még a kilencvenes évek legendás szórakozóhelyén, a Tilos az Á-ban rendezte Vajdai Vilmos vezetésével, azóta alig változott valami: a minden alkalommal változó összetételű csapat még mindig az improvizáció és az anti-színház elkötelezettje, sok a fiatal színész (többen a Katonából szöknek át),Vajdai pedig vezényli őket és ötleteiket. Mostani produkciójuk rendezői és drámaírói szupergrup munkájából áll össze: egy csomó tehetséges ember a színház környékéről, írói vénájú színész, rendező, kritikus (Kukorelly Endre, Tasnádi István, Tóth Krisztina, Vinnai András, Háy János, Kárpáti Péter, Maros András, Molnár Gál Péter, Mohácsi István, Schilling Árpád és még sorolhatnánk) ír jeleneteket, amelyeket egy csomó nagyszerű rendező a film, a hagyományos kőszínház és az alternatív társulatok környékéről (Ascher Tamás, Bodó Viktor, Dömötör András, Göttinger Pál, Mundruczó Kornél, Schilling Árpád, Tasnádi István, Török Ferenc és Vajdai Vilmos) színpadra állít. Ilyen nevek hallatán nehéz elképzelni, hogy ebből ne valami nagyon jó süljön ki. Ráadásul a Kurátorok című vadonatúj előadás a Tűzraktér több helyiségében szimultán zajlik, a nézők sétálhatnak.
Két előadás szerepel még a Kortárs Drámafesztivál programjában, mindkettő régebbi, de most alkalmunk nyílik legalább, hogy megnézzük őket: a ForteDance Kalevala című darabja a színház és a tánc határán billeg, összemaszatolt színész-táncosok ugrándoznak három órán keresztül a színpadon, vázlatosan felidézve a finn eposz fordulatait, előadás végére fel is építenek egy korrekt kis faházat a világot jelentő deszkákra.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és Urbán András Társulata közösen állította színpadra Pilinszky János Urbi et orbi című szövegét, az előadás szerepelt is az idei POSZT versenyprogramjában. A mű Pilisznky művének apropóján született, ám - ahogyan az előadás színlapja mondja - a színművet fokozatosan mellőzve.
forrás: [origo]