„A trágár beszéd nem lehet öncélú”

A Nézőpont színház előadása a budapesti Merlin vendége lesz, a darabot nemrégiben a miskolci közönség is láthatta. Az erdélyi teátrum most így hirdeti országszerte produkcióját: Az előadás, amely Miskolcon botrányt okozott.

A Love@Money című vendégelőadás után a miskolci színház közleményt adott ki (az Északban is megjelent), amiből kiderült, voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizálták obszcenitása miatt. A Miskolci Nemzeti Színház hírül adta akkor, mivel jogosnak tartják és megértik a nézők felháborodását, ezért „az őket ért erkölcsi és anyagi kárért a teátrum vállalja a felelősséget”, és felajánl egy ingyenes színházjegyet azoknak, akiknek a produkció csalódást okozott.

Most, hogy az erdélyi színház ezzel az esettel „reklámozza” előadását, kérdeztük meg Halasi Imrét, a miskolci színház igazgatóját, kíván-e lépni az ügyben. Válasza: nem. Szerinte elég volt az a bizonyos közlemény. (Egyébként magán a „botrány” szón is csodálkozik, ő úgy látja, nem volt semmiféle botrány. Nem fütyülték ki a színészeket, „csak” néhányan hazamentek a szünetben.)

– Bevallom, nekem sem tetszett az előadás – jegyezte meg. – Ezért is értettem meg a tiltakozókat.

Nem voltak sokan egyébként, tíz alatt volt azon nézők száma, akik igényelték a kárpótló tiszteletjegyet.

– Az esetek 99 százalékában megnézem a meghívott előadásokat – mondta még. – Mivel helyettesítenünk kellett egy másik produkciót, gyorsan kellett döntenem. A darabot maguk a székelyudvarhelyiek ajánlották, a büdzséből is kitelt, és még POSZT-díjasok is voltak, adta magát, hogy őket válasszam. Ma már tudom, gyanakvóbbnak kellett volna lennem.

Halasi Imre szerint ritka, hogy a nézőknél „kiüsse a biztosítékot” egy előadás, bár van rá példa, ő úgy látja: főleg az alternatív daraboknál fordul elő. "Legutóbb" Pintér Béla együttese bukott meg Miskolcon, néhány éve a Parasztopera című előadással. (A színiigazgató mondta, az előadás után néhány felháborodott levelet kapott pedagógusoktól.)

Megjegyeztük, több olyan előadás van (például Spiró György: Csirkefej című darabja), ahol fontos szerepet kapnak a trágár szavak: ez a modern daraboknál gyakori. Miért akkor mégis a tiltakozás? A színiigazgató úgy látja, nem a káromkodással volt a baj. A Portugál című előadás – szintén „csúnya beszéddel” tűzdelt –, évek óta sikerrel megy a színházban, soha senki nem tiltakozott a darab ellen. A trágár beszéd nem lehet öncélú, kell, hogy oka legyen a darabban. A Love@Money-ban nem volt.

„A botrányos Love&Money.

Amelyet azóta számos helyen sikerrel játszottak, meghívták a Kisvárdai színháztalálkozóra, legutóbb pedig a Krétakör által szervezett dunaPart Platformon láthatta a közönség. A Pécsi Országos Színháztalálkozón Bartsch Kata (Jess) a legjobb 30 év alatti színész díját kapta.” Ez olvasható a székelyudvarhelyi előadás reklámszövegében. (Ami azért csúsztatás, mert a kisvárdai találkozó és a POSZT is hamarabb volt, mint a miskolci „botrány.”) Vajon milyen lehet ez a darab? Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) honlapjáról idézünk néhány véleményt.

Kiragadott mondatok:

Nagyon úgy tűnt, hogy van egy erősen közepes darab, aminek a megmentésére történik egy kísérlet, nagyon komoly invencióval. És ez hol sikerült, hol nem. A végére inkább a nem felé billen a dolog.

Tasnádi István

...én nem ismertem a darabot, teljesen szűzen ültem be. És amikor azt mondom, hogy nem értettem, akkor valójában egy rettenetes hiányérzet fogalmazódott meg bennem. Számtalanszor elveszítettem a fonalat.

Telihay Péter

Azt érzem, hogy lehet, hogy valahol, Angliában van olyan közeg, ahol ez nagyon horzsol, de itt nem.

Tasnádi István

A Merlinben láttam az előadást, és ott egyszerűen mindenkit leütött a lábáról. Sikongattak a végén, és hihetetlen vastaps volt.

Kukorelly Endre

Csak azért jöttem el ide minden nehézséget leküzdve, hogy megköszönjem Kukorelly Endrének, hogy kiválasztotta ezt az előadást, nektek pedig azt, hogy kiválasztottátok ezt a darabot, és meg mertétek csinálni. Noha tényleg lehetnek apró színházi, szakmai kifogásaink, de nekem egészében nagyon tetszett az előadás, és az volt a benyomásom, hogy a körülöttem ülőknek is.

Rezes Zsuzsa

Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy nekem borzasztóan tetszett az előadás. Azt gondolom, hogy nagyon sokféleképpen lehet színházat csinálni, és nekem úgy tűnt, hogy ők ehhez a fajta szöveghez egy adekvát formát találtak. Lenyűgözött a színészeknek a játéka, hogy milyen levegősen játszanak, hogy mennyire nem törekszenek arra, hogy belemenjenek a mélyébe, vagy hogy az extrémitásig vigyék. Ez fogott meg, és a mozaikszerűsége.

Bellus Attila

„Jó reklám volt nekünk“

– A Merlin színház küldhette önökhöz a levelet, ők minden lehetőséget kihasználnak, hogy sikerre vigyék az előadást. A botrány szóval pedig mindent jól el lehet adni – magyarázta a történteket Kroó Ádám, a Nézőpont színház vezetője. Aki még elmondta, teljesen egyedi eset volt a miskolci, soha korábban nem fogadták rosszul az előadásukat, még a meglehetősen konzervatív Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen sem.

– Nagyon sajnáljuk, ha csalódást okoztunk, de a darab nyelvezete szerves része az előadásnak, hazug lenne, ha a káromkodás helyett árnyaltabb kifejezéseket használna. 

Kroó Ádám elmondta, már az előadás alatt érezték, nem olyan a darab fogadtatása, mint máskor. Néhány idős hölgy és úr ült a nézőtéren, sokat sóhajtoztak, „már közben gondoltuk, se nekünk, se nekik nem jó ez így”. Ez volt a délutáni előadás, az esti már hatalmas siker volt, a színész állítja, vissza is tapsolták őket.

– Az az igazság, a darab fiatalokról szól, fiataloknak.

Kroó Ádámék úgy gondolják, jó reklám volt nekik, ami Miskolcon történt. A Merlinben mindenesetre több jegyet adtak el a hétvégi előadásukra, mint várták. A botrányban kicsit felelősnek érzi magát. A plakáton mindenesetre azóta ott áll: 16 éven felülieknek.

Eddig egy botrányos előadásra emlékszik a Miskolci Nemzeti Színház történetéből Mikita Gábor muzeológus, ez pedig Zsótér Sándor rendezésében a Wojzeck című darab volt a ’90–es évek elején. Ebben Kuna Károly színművész több perces jelenetben meztelenül mutatkozott a színpadon, ezért a középiskolai igazgatók kivetették az előadást az ifjúsági bérletes sorozatból. Volt még egy darab, ahol bár háborgott néhány néző, de mivel Jancsó Miklós rendezéséről volt szó, a közönség eleve számított rá, hogy ez a Csárdás királynő kicsit más lesz, mint a többi. Így a meztelen női test látványa nem váltott ki botrányt 1980–ban. Mikita Gábor tapasztalatai szerint a közönség a színháztól tiszta, katartikus élményt vár, ezért váltanak ki ellenérzést azok az előadások, melyekben trágár beszéd hallható, meztelen színészek vagy naturális szexjelenetek láthatók.

forrás: http://www.boon.hu/