Elfogadták az előadóművészeti törvényt

Az Országgyűlés hétfőn 221 igen szavazattal, 155 ellenében elfogadta az előadóművészeti törvényt. Ez szabályozza a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását, s tartalmazza a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat. A törvény március 1-jén lép hatályba, a benne meghatározott támogatás először 2010-ben vehető igénybe.

Létrejön az Előadó-művészeti Tanács (EMT), amely a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete lesz. Létrehoznak egy hivatalt is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról, és kategóriákba sorolja őket. A nyilvántartásba vétel a támogatás feltétele. A jogszabály tervezete eredetileg öt kategóriába sorolta a színházi és táncművészeti szervezeteket, egy módosítás nyomán került be a hatodik a törvénybe.

Támogatás kategóriák szerint

A színházakat a profil, az előadás-szám és a saját produkciók száma alapján sorolják kategóriákba, és hasonlóképpen sorolják be a zenei együtteseket, zenekarokat is; ennek szempontjait és a kategóriák meghatározását részletesen szabályozza a törvény.

A támogatás két részből, a fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és a művészeti ösztönző részhozzájárulásból áll. Az első a fenntartó előző évi támogatásával arányos, a második támogatás összege a nézőszámtól függ.

Mindkét támogatást a költségvetési törvény tartalmazza úgy, hogy a fenntartói ösztönző hozzájárulás valamennyi önkormányzatra egy összegben jelenik meg, míg a művészi ösztönző részhozzájárulás színházanként lebontva szerepel a büdzsében.

Lesznek pályázati pénzek is, a döntésekhez a miniszter az EMT javaslata alapján kuratóriumot kér fel. A döntésre az EMT tesz javaslatot, ettől eltérő határozatát a miniszternek indokolnia kell. A forrásra a nyilvántartásba nem vett szervezetek is pályázhatnak.

Munkajogi helyzet

A törvény kitér arra is, hogy a színészek, zenészek, táncosok munkajogi megítélése attól függ, hogy ki az intézmény, művészeti szervezet, fenntartója, így vagy a Munka törvénykönyve vagy pedig a közalkalmazotti törvény vonatkozik rájuk. Az alapvető törvényektől való eltérés azonban mindkét kategóriában fellelhető. Fő szabály a határozatlan munka-, illetve közalkalmazotti jogviszony, a határozott időre kötött szerződés nem lehet hosszabb 5 évnél. A teljes munkaidőhöz előadásszámot rendel a szabály, például a színészeknek legalább 80, magánénekesnek minimum 50 előadásban kell részt venniük, de ettől 25 százalékkal - mindkét irányban - el lehet térni a szerződésben. 

A törvény szerint a vezetőket pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsőfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetői megbízás öt évre szól.

Forrás: MTI/hvg.hu