Interjú a FIRKIN zenekar alapítójával
Hantal Zsófia | KULT&SZÓRAKOZÁS | 2009-03-11 23:14:00
Minek hatására dönt úgy valaki, hogy ír kocsmazenét játszó együttest alapít Magyarországon? Vevő erre egyáltalán a haza közönség? Péter Jánossal, a FIRKIN zenekar alapítójával beszélgettünk.
nhir: Hogyan jött az ötlet, hogy modern ír kocsmazenét játsszatok?
Péter János: Én eredetileg a M.É.Z. és a Shannon együttesben fuvoláztam tizenöt évig, az utóbbiban még tavaly is játszottam. Aztán tavasszal elkezdtem gondolkozni azon, hogy kicsit más stílusú zene felé kellene nyitni. Meg szerettem volna reformálni az eddigi formációnkat. Egy kicsit frissebbé és modernebbé tenni, ám láttam, hogy nem érdemes ezzel az együttessel ilyesmibe vágni. Ezért úgy gondoltam, inkább belekezdek valami újba. Tavasszal megismertem az egyik énekesünket, Göttinger Palit. Egy beszélgetés keretében elmondtuk neki, hogy mit tervezünk: egy ír-punk zenekart, ami egy nagyon vidám, nagyon bulis, nagyon energikus, mindenféle sallangtól mentes világba vezetne minket. Nagyon tetszett neki az ötlet. Mutattunk dalokat, amiket az 'anyazenekarok' - Flogging Molly, Dropkick Murphys - játszottak. Aztán az egyik bécsi barátom ajánlott még valakit, akinek remek hangja van. Felhívtam, találkoztunk - ő volt Marthy Barni. Mindezek után elkezdtünk gondolkozni, melyiküket válasszuk, hiszen mindkettejük hangja nagyon tetszett. Pali hangja kicsit stingesebb, homályosabb és magasabb, míg Barnának rekedtesebb, mélyebb, recsegősebb a hangszíne. Végül úgy döntöttünk, hogy miért ne lehetne két énekesünk. Erre nyugaton is van példa.
nhir: Miért pont ezt a stílust választottátok?
Péter János: Tavasszal voltam Bécsben egy barátomnál, és ő mutatott ilyen stílusú dalokat nekem. Annyira megtetszettek, hogy úgy döntöttem, én ilyen zenét akarok csinálni. Szükségem volt rá. Már elegem volt a mély, művészi, lilaködös számokból. Kellett a váltás, és mint utóbb kiderült, másnak is szüksége volt rá. Az első koncertünkre, amit a művelődési házban, más néven a Hagymaházban tartottunk, nagyon sokan eljöttek.
nhir: Van ennek a műfajnak létjogosultsága Magyarországon?
Péter János: A tények magukért beszélnek. Én magam sem akartam elhinni, még most sem nagyon tudom, hogy ennyire népszerű ez a zene. Jószerivel még bele sem kezdtünk, de már rengeteg felkérés érkezett.
nhir:Mit gondolsz, miért ilyen népszerű ez a stílus nálunk?
Péter János: Mikor belevágtunk, az országban éppen borzalmas hangulat uralkodott. Mindenki nagyon kiéhezett egy kis vidámságra. Az embereknek láthatóan szükségük van rá, hogy kikapcsolódhassanak, és felviduljanak a zenénkkel. Összeállt az együttesünk, majd júliusban elkezdtünk próbálni, és augusztus végén mára demókat vettük fel. Október másodikától kezdve pedig tulajdonképpen folyamatosan koncertezünk. Szűk három hónapunk volt arra, hogy összeállítsunk egy másfél-két órás repertoárt. Most már ott tartunk, hogy pár héten belül kiadhatjuk az első lemezünket.
nhir: Saját szerzeményeket hallhatunk majd rajta vagy feldolgozásokat?
Péter János: A saját dallamainkat és szövegeinket keverjük össze az ír alapokkal. Lesz egy-két feldolgozás is, amihez várjuk az írásbeli engedélyt - a szóbeli ugyanis már megvan. A dalaink többségében angol nyelvűek. Nem nagyon akarunk magyarul játszani. Nem illik ehhez a stílushoz. Ez angolul szól igazán jól – épp annyira lenne fura magyarul, mint mondjuk a Beatles. Azért van egy magyar számunk is, a Pálinka című dal. Ennek az eredetileg csak poénból készült nótának a szövegét Barninak köszönhetjük, aki mellékállásban író és költő is.
nhir: Mikorra várható az album megjelenése?
Péter János: Gyorsan meg kell jelennie, mert a lemezbemutató az A38-as hajón március 18-án lesz - addigra biztosan készen leszünk. Rengeteg fellépésünk is lesz addig, és ezen kívül naponta érkeznek még meghívások. Júliusig gyakorlatilag be vagyunk táblázva. Annak ellenére, hogy milyen rettenetesen telített a hazai zenei piac koncertileg, meglepően népszerűek vagyunk. Valahogy úgy tűnik, hogy ahogy nekem szükségem volt erre az energikus, vidám zenére, ugyanúgy igénye van rá másoknak is.
forrás: http://nhir.hu/
