Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Így indul a Cupido és a Halál című barokk kisopera története. Ehhez a darabhoz nyúlt Magyarországon először a 2004-ben alakult Halastó kórus. Tavaly tartott egy baráti munkabemutatót, ami a vártnál nagyobb sikert hozott (az öt előadásból öt teltházas lett úgy, hogy semmiféle hírverést nem szerveztek köré), ezért az alkotók idén is színpadra állítják hat alkalommal.
"abba a szerencsés helyzetbe jutottam, hogy láttam a Halastó kórus Cupido és a Halál című barokk operáját. Érdekes módon nem is a bennem lakó sznob élvezkedett a leginkább, hanem a limonádéra mindig szomjas szórakoztatóipari kisfogyasztó. Túlzás nélkül mondhatom, végigröhögtem az első 20 perc döbbenet után az egészet, a végén pedig összecsokiztam a gatyámat. Úgy jöttem ki a Lukács-fürdővel szemben lévő, az előadásnak helyet adó romos törökfürdőből, mint az egyszeri tinédzser az első szopatás és ecstasy-élmény után a Bedből."
TBG, http://index.hu/kultur/klassz/0827barokk/
A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera, szerzői Matthew Locke és Christopher Gibbons. A darab rendezője, Göttinger Pál 2008-ban csatlakozott a Halastóhoz, amikor a karnagyok felkérték, hogy segítsen színpadra vinni a kisoperát.
előadások időpontjai:
június 19. (péntek)
június 20. (szombat)
június 21. (vasárnap)
június 26. (péntek)
június 27. (szombat)
június 28. (vasárnap)
további információ és jegyek* az előadás honlapján:
*update: a jegyek - számunkra is hihetetlen sebességgel - idén is elfogytak. minden napra külön várólistát indítottunk, melyekre még érdemes feliratkozni a jegyrendelő oldalon.
XVII. századi angol masque*
Zeneszerzok: Matthew Locke és Christopher Gibbons
Szöveg: James Shirley
A Cupido és a Halál
A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera. Vannak benne beszélt és énekelt dialógusok, áriák és táncjelenetek. Körülbelül másfél óra hosszú.
A Halastó kórus
A Halastó kórus egy vegyeskar, amely 2004-ben alakult. Részletesen lásd a http://halasto.com oldalon.
A produkció
Bár nem színészek, hanem amatőr énekesek vagyunk, most mégis összművészeti színházat csinálunk, méghozzá olyat, amelyben tulajdonképpen darab minden résztvevője és munkatársa a Halastó tagja. Vagyis mi játszunk a hangszereken, mi szervezzük a helyszínt, a kellékeket, magunk tervezzük a saját jelmezünket, magunk fordítottuk le a darabot, mi varrtuk az elíziumi ponyvát, mi terveztük a honlapot és így tovább.
A szinopszis
Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Mellékszálként megismerkedhetünk a Kétségbeesés alakjával, aki elkeseredettségében mindent megtesz, hogy rátaláljon a halálra. A darabban megjelenő Természet nem képes elviselni a cseréből fakadó tragédiákat, így megoldást nem találván elalszik. A végső megoldást Merkúr hozza, aki a fegyvereket visszacseréli némi megkötést szabva a jövőre nézve: Cupido csak a szegények között tarolhat, a Halál karja pedig nem érhet el a művészekig… Merkúr dolga végeztével felébreszti az alvó Természetet, kinek törékeny lelke azonban még mindig nem képes továbblépni a Szerelmesek hiábavaló halálán, ezért Merkúr felfedi előtte hollétüket: boldogan ücsörögnek trónjaikon az Elíziumban. A Természet elégedett, helyreáll a béke.
A darabválasztás
A Halastó kórus karnagyai, Halas Dóra és Tóth Árpád a Zeneakadémia archívumában találtak rá a kisoperára még évekkel ezelőtt, amelyet a feljegyzések szerint eddig Magyarországon még nem mutattak be. A kórus egy kortárs és egy barokk műsor után új, kreatív lehetőségeket keresett, a Cupido és a halál színpadra állítása alkalmasnak látszott arra, hogy szerteágazó kreativitásunkat kielégítse - bár arról természetesen fogalmunk sem volt, hogy ez mi mindent jelent. Hamar rájöttünk, hogy nem célunk a darab autentikus eloadása, mivel erre kevés megfelelően képzett ember van ma Magyarországon. A Halastó szemléletéhez közelebb áll az a cél, hogy a mű mondanivalója hasonló élményt nyújtson, mint keletkezésének korában. Ami azt is jelenti, hogy a néző egy közvetlen eszközökkel megvalósított, kortárs produkció résztvevője lehet.
A rendező
E cél érdekében rugalmasnak kellett lennünk a rendezésben, a hangszerelésben és különböző zenei megvalósítások terén is (amilyen például improvizáció betoldása). Olyan rendezőt kerestünk, aki méltányolja az ilyen elképzeléseinket, és szerencsénk volt. Göttinger Pál nemcsak zenei beállítottsággal rendelkezik, hanem - képzett színházi rendező létére - megvan benne az amatőrökre jellemző lelkesedés is. Olyannyira, hogy tavalyi bemutatónk óta ő is tagja a Halastó kórusnak.
*A Cupido és a Halál műfaja
A Cupido és a Halál egy masque. Mi az a masque?
Mondjuk, hogy az udvari szórakoztató ipar egy formája, amely főleg a 16. században és a 17. század elején virágzott. Van benne zene és tánc, éneklés és színjátszás, sőt díszlet és jelmez is, hogy teszem azt, az udvari építész is kifejezhesse tiszteletét patrónusának. Időnként az éneklést nem igénylő szerepeket udvari hölgyek és urak játszották. VIII. Henrik például előszeretettel szerepelt ilyen darabokban (ő persze valamennyire zenész volt, még dalokat is írt, wow!). A történet alapját mitológiai sztorikból merítik, amely a darab végére etikai drámává növi ki magát. Sokszor kortárs politikai és társadalmi üzenetet rejtett az allegória. Az angol színházi hagyományokban fontos szerepet játszott még a "dumbshow" (némajáték), amely közjátékként funkcionált a műben, például előfordult, hogy a tiszta zenei közjátékokat pantomimmel kísérték. A műfaj neve utal eredetére is: a néphagyomány szerint olyan előadásokból fakad, ahol maszkokat viselő színészek megleptek egy-egy nemes urat saját otthonában, énekeltek és táncoltak, ajándékkal kedveskedtek neki. Az előadás végén közös táncra hívták a ház népét és persze felfedték kilétüket.
A Cupido és a Halál című masque-ot 1653. március 26-án mutatták be először Angliában a portugál nagykövet előtt. Ez a tény ellentmondásban áll azzal az általános nézettel, hogy Oliver Cromwell ideje alatt Anglia egyöntetuen ellenséges lett volna a színházi élettel szemben. A történetet James Shirley angol drámaíró szerezte Ezópusz egyik meséjébol merítkezve. Miután 1642-ben Angliában bezárták a színházakat, Shirley iskolai tanárként kereste kenyerét, mely időszak alatt színdarabokat is írt diákjai számára. A Cupido és a Halál című darab is ebbe a kategóriába tartozik, bár inkább hasonlít egy udvari masque-ra, mint Shirley többi iskolai darabjára. Abban azonban eltér a masque műfajától, hogy a végén hiányzik a közös tánc a közönséggel, továbbá a prózai és zenei részek közötti arány miatt sokkal inkább az opera felé tolódik a mű.
