(A Cupido és a Halál a Halastó Kórus előadásában)
Siklódi Csilla, 2009-06-30 [ Operabemutatók ]
2009. június 26.
Bárka Színház - Stúdió
CHRISTOPHER GIBBONS - MATTHEW LOCKE -
JAMES SHIRLEY:
Cupido és a Halál
Halastó Kórus
Dramaturg: Nényei Pál
Rendezte: Göttinger Pál
Két hétvégén hat előadásban volt látható a Bárka Stúdióban annak a kora barokk udvari játéknak (masque) modern változata, amely eredetileg a főúri szórakoztatást szolgálta a 16-17. században. Ezekben jellemzően mitológiai témákat dolgoztak fel tánccal, zenével, és kisebb (prózai) szerepekben a nemes hölgyek és urak is felléphettek.
Nem idegen tehát a műfajtól, hogy amatőrök is részt vegyenek az előadásban, de egyáltalán nem jellemző az, hogy egy amatőr társulat vállalkozzon arra a nehéz feladatra, amit egy barokk "zenés darab" színpadra állítása jelent. Teszik mindezt úgy, hogy a nézők már az első percektől felszabadultan szórakoznak, és egyáltalán nem a műkedvelő előadásokon megszokott elnéző mosollyal figyelik a színpadi csetlés-botlást.
A Cupido és a Halál előadásáról beszámolva a legszigorúbb mércével mérve is csak dicsérni lehet a kórus hangzását, szépen szólt a zenekar, ötletes a rendezés, magával ragadó a játék. Az amatőr jelzőt ez esetben csupán annyiban használhatjuk, amennyiben a szereplők nem megélhetési tevékenységéről beszélünk. Minden más tekintetben sokkal inkább amateur-ök ők, a szó eredeti értelmében, akik szeretetből (amo, amas, amat... - első latinlecke) teszik azt, amit. Civil életükben lehetnek profi zenészek, IKZE-díjas zeneszerzők, tanárok, építészek, vagy kőfaragók és balett-táncosok, de a színpadon elsősorban kórustagok, játszótársak, akiknél az együtténeklés, együttjátszás szeretete átsüt minden mozdulatukon.
Ez azonban nem volna elegendő a magas színvonalú produkció létrehozásához, rengeteg munka is van emögött. A szereplők a háttérben sem estek ki szerepükből, az előadás gördülékenységét a feladatok pontos ismerete és fegyelmezett elvégzése biztosította. A kórus összeszokottságában, a kidolgozott, tiszta, szép hangzásban, a pontos dinamikában is érezhető volt, hogy a magas színvonal nem a véletlen, hanem a következetes gyakorlás eredménye. A kórus működése mellett az előadás másik erőssége a minden részletre való odafigyelés volt. Nagyon ritkán lehet olyan produkcióval találkozni, amikor minden stílusban van tartva, semmi nem lóg ki a sorból. A rendező tökéletesen megoldotta azt a nehéz feladatot is, hogy miképp lehet a barokk dagályosságát, ma már nevetségesnek tűnő érzelmeit a humor eszközével fogyaszthatóvá tenni.
A darab szerzője, James Shirley az angol dráma nagy időszakának, a Shakespeare-t közvetlenül követő generációnak legismertebb színházi szerzője, akinek munkásságát derékba törte Cromwell parlamentjének puritán rendelete, amely megtiltotta a színházak működését (1642). Shirley tanító lett, néhány kivételtől eltekintve ezután csak iskolai darabokat írt. Az egyik ilyen kivétel pont a Cupido és a Halál, a portugál nagykövet előtt bemutatott masque, amelyet még ugyanebben az évben, majd 1659-ben újból kiadtak a zenei anyaggal együtt. A korszakból ez az egyetlen megmaradt teljes partitúra, ennek 1951-ben elkészült a modern kiadása.
Mivel a 17. században a zeneszerzők az előadókra bízták, hogy melyik hangszer mikor játsszon, e mostani produkció hangszerelése a kórus tagjait dicséri. A hangszer-összeállítást a lehetőségekhez tudták igazítani, a különböző szereplők megszólalásához társított hangszerek, hangszercsoportok a jellemábrázolást is segítették. Most zökkenő nélkül beilleszthetők voltak az olyan nem-barokk hangszerek, mint a szaxofon, didgeridoo, de szerepet kaphatott a szájdob (beatbox) is.
A korszakról, a darabról és az előkészítő munkáról szóló fontos információkat elolvashattuk a műsorfüzetben is, amely valójában fotókkal kiegészített, jegyzetekkel ellátott szövegkönyv volt. Az előadáshoz igazodva erre is jellemző a humoros hangvétel, és érezhetően nem csak az olvasóknak, de készítőiknek is öröme telik/telt benne. Az alkotómunkába betekintést nyújtó rész (23. jegyzet) és a szerelem orvosi leírása (26. jegyzet) ugyanolyan természetességgel jelennek meg egymás mellett, mint a színpadon a szakmai igényesség és a határtalan jókedv. A műsorfüzet líraelemző része (28. jegyzet) például olyan, mint Karinthynál a jó tanuló felelete.
Nem véletlen, hogy a 2008-ban tartott szakmai bemutató után gyorsan elterjedt a produkció jó híre, és már a Wikipedia nagyon korrekt angol szócikke is tudja, hogy az 1919-es Glastonbury Festival után a Halastó Kórus mutatta be másodjára a darabot. (Kár, hogy a rájuk mutató link nem találja meg az együttes honlapját...)
Nem csoda, hogy a 2009-es Bárka-beli előadásokra már elővételben elkelt minden jegy. Reméljük, hogy a siker nyomán a társulat további produkciókra kap lehetőséget. Nekünk, a Halastó partján ülőknek lenne nagyon jó, ha minél többen részesülhetnénk abban az élményben, amelyet a Cupido és a Halál megtekintése jelent.
forrás: http://www.momus.hu/
