Bus István, a Playboy főszerkesztő-helyettese
2009-10-08 20:42
Fontos motivációm, hogy képet kapjak a magyar nyelv állapotáról, alulnézetből... De legfőképp szeretnék röhögni egy jót.
Majdnem egész héten (még a holnapi napon is) egy kórus káromkodik a Szemlő-hegyi barlang mélyén. Bár ez nem pontos megfogalmazás. Nem káromkodnak – bár valójában használnak szalonképtelen szavakat is –, hanem szlengben dalolják el, amit el kell dalolniuk. Szóval, inkább a laza duma megy a tízfokos félhomályban, ami azért is vicces, mert egyébként klasszikus kórusfelállásról van szó, hóttkomoly zenei megoldásokkal.
A magam részéről kedvelem, ha valamiben ekkora ellentét feszül, bírom, ha valaki polgárpukkasztó, horribile dictu: szerintem kifejezetten szórakoztató tud lenni, ha egy intelligens embernek néha mocskos a szája. A kórusművet egyébként a „Szlengblog” (szleng.blog.hu) anyaga alapján állították össze.
Ablogban van a jövő, arrafele mutat minden – mondta egy ismerősöm úgy hét-nyolc évvel ezelőtt, amikor szerintem még ő maga sem tudta, mi az a blog. Aztán lassan megjelentek a magyar neten is ezek a „webnaplók”. Az elején kifejezetten idegesítettek: legrosszabb típusuk a bénán, igénytelenül megírt „énblogok”, amelyek leginkább a szerző lelkiállapotáról számolnak be. Ki a frászt érdekel, ugye – főleg, hogy ezek a szerzők többnyire nagyon érzékenyek és művészi vénával rendelkeznek –, hogy min dig elhagyja őket a nőjük, nem szereti eléggé az any juk, és eleve soha senki nem érti meg őket.
Na, ha ilyen a blog, nemhogy írni nem fogok, de
olvasni sem, gondoltam. Mígnem aztán lassan min den változni kezdett, és kiderült, tényleg egy egészen épkézláb dolog formálódik a neten. Olyanok is elkezdtek blogot írni, akik valóban értenek valamihez. Sőt, jobban értenek a témájukhoz, mint a mindenhez csak kicsit értő újság-írók. Egy hírt előbb dolgoz fel az, aki direkt az adott témára van kihegyezve.
Ezért ma már a régészeti kérdésekben, természettudományokkal kapcsolatban és külpolitikai ügyekben is érdemes blogokat böngészni. Hogy akkor már a borról és a gasztronómiáról ne is beszéljek, a borajánló, a receptek és az étteremkritika a blogok egyik legerősebb motorja. Mi több, ahogy azt már az index.hu is megírta: az egyik legismertebb blogger, a chili&vanília szerzője, Mautner Zsófia online gasztroújság főszerkesztője lett, szakácskönyve jelenik meg, majd pedig tévéműsorban fog szerepelni.
A blogokból tehát igenis ki lehet tűnni, és el lehet jutni egészen messzire. Miként a goldenblog-versenyen a legjobb kulturális blognak nyilvánított szlengblognak is, aminek szerzője, bizonyos „Nyelvész Józsi” álmában sem hitte volna, hogy meredek szövegeit oratorikus formában dolgozzák át. Minderre egy ismerősöm hívta fel a figyelmet, aki maga is a kórus tagja – hát már ezért is el fogok menni megnézni. Fontos motivációm, hogy képet kapjak a magyar nyelv állapotáról, alulnézetből... De legfőképpen szeretnék röhögni egy jót.
forrás: http://www.metropol.hu/
