Szerző: D. F.,
2010. március 22. 6.56
A Firkin március 17-én, az írek nemzeti ünnepén, Szent Patrik-napon a Rocktogonban tette tiszteletét az előzenekar Sunny Side Up vér- és sörpezsdítő bemelegítése után. A két együttes előadása jól kiegészítette egymást, a lágyabb kezdés után jött a „kelta vágta”. A jellemzés a folk-punk kocsmazenét játszó bandára nem túlzás, aki látta már az együttest, jól tudja, hogy alig férnek el a színpadon, és nemcsak azért, mert történetesen kicsi nekik (a ház is), mint a Rocktogoné.
Kutyaharapás szőrivel: Disznóvágási Ferinek sűrű és változatos programja adódott röpke négy nap alatt, megnézte a Vörös Yukban, milyen ígéretes a női lépték/alternatív felhozatal (MAPEZ, Anna and the Barbies), majd 16-án az indusztriális metált játszó német ikon tűzhengerének szele perzselte meg. Icipicit csalódott, a Rammstein mindent tűz alá vett ugyan, de a szimpla gépzenét játszó előzenekar miatt, vagy más okból, már nem volt annyira lenyűgöző a produkciója, mint néhány éve az Apocalypticával, amikor revelációszerűen hatott, esetleg Feri egyszerűen nem volt tűzközelben. Noha néha, egy-egy kilövellésnél elérték a hőhullámok, de a küzdőtéren biztosan minden szempontból forróbb lehetett a hangulat, mint viszonylag távol ülve a nézőtéren. Persze nem lehetett panasz a zúzásra, apai-anyai beleadására, a múltkori mégis jobban tetszett.
Egy kicsit fáradtan érkezett tehát a szerda esti ír napra, gondolta, feldobja magát a plakáton hirdetett írwhiskey-akció kapcsán, de mindez írott malaszt maradt, nem volt akció. A sör viszont Magyarországon is folyt március 17-én, így a Sunny Side Upon mindenki kellően bemelegedhetett. Az ír és brit alapok mellett saját számokat is előadó zenekarban (Bencze Boglárka – ének, hegedű, gitár, Várkonyi Mária – fuvola, Mészáros Gergő – gitár, Nánási Sándor – ütősök) vendégzenészként feltűnt a Sebő-együttesből ismert Perger László is néhány dal erejéig basszusgitáron. A lágy, hol vidám, hol szomorú dallamok közt sokadszorra kiderült, hogy Szentmihályon presszó lesz (Sting-parafrázis), és leginkább az, hogy a Sunny Side Up kellemes, szerethető zenét játszik, tagjai köszönő viszonyban vannak hangszerükkel, mint ahogy köszönték is a jól megérdemelt tapsot.
Három oka is volt, hogy Feri megnézze a Firkint, az egyik, hogy a basszusgitáros Szuna Pétert más bandában már többször hallhatta, és ez egyfajta garancia volt a jó előadásra. Másrészt megboldogult tanár korában egy szalagavatón kollégáival arra vetemedett, hogy a magnóalappal betanult skót és ír táncokat az egyszeri fellépésen magának a M.É.Z.-nek az élő kíséretében ropja el, falába ellenére. Harmadrészt amelyik együttesnek a neve 40 liter sörnek megfelelő mértékegységet jelent, az nem lehet egy búvalbélelt társaság.
Nem is az. Már a színpad belakása is dinamikus, D. F. hamar meggyőződhetett arról, hogy ebben az aznapra ír csárdában több dudás is megfér, hol az énekes (Marthy Barna), hol a fuvolás, hol a hegedűs, hol a gitáros-énekes-furulyás (Göttinger Pál) stb. a frontember, nem is lényeges, hiszen lüktetett az egész koncerthelyszín, mely dugig megtelt. Firkin-fanok, tiszteletbeli és original írek fújták kívülről a dalokat, és öntötték magukba a sert majd firkin mennyiségben. A kemény mag pedig a színpad előtt táncolt a zsebkendőnyi területen.
A 2008 nyarán Péter János fuvolás (profi zenész egyébként és nagy showman) által alapított zenekar remek csapatmunkával kitűnő hangulatot varázsolt Szent Patrik-napra. Senki nem nőtt a másik fölé, az összhatás pedig nagyszerű, mindenkinek volt szólórésze, de ez csak színesítette a Firkin-soundot, nem hatalmasodott el rajta. A banda tagjai egyénileg mind-mind kitűnő zenészek, de ebben a formációban a csapatmunka a domináns. Volt persze mutatós hegedűs a házban és szóló (Sushi – Sárhidai Zsuzsi), dörmögött a basszus egymagában, és virgázott szólógitárján Marczis Attila is, Juhász Róbert pedig nemcsak a skót szoknyából kilógó meztelen térdet villantott, hanem dobtudását is csillogtatta. Aki nincs otthon az ír népzenében, annak kedvet adhat ez a kocsmai változat, aki pedig ismeri ezeket a dalokat, meglepődve tapasztalhatja, hogy milyen talpalávalóvá válnak a Firkin keze alatt. A legutóbb itthon Fonogram-díjra jelölt folk-punk zenekar játékában olyan songok lényegülnek át, mint a Whiskey in the Jar, The Irish Rover, The British Army, Wild Rover, Drunken Lullabies vagy a gyerekkorból énekkarról is ismeretes Baj van a részeg tengerésszel (Drunken Sailor Song), de valahogy mintha a tanci néni nem így tanította volna be annak idején. Tavalyi lemezük (Firkinful of Beer) egy japán kiadó érdeklődését is felkeltette, nem véletlenül: fergeteges, kirobbanó hangulatú bulit csapnak, ami a mai Magyarországon nem is olyan egyszerű dolog. Disznóvágási Feri ezután nemcsak Hajmási Pétert fog énekelni a fáról az ácsingózó farkasoknak, hanem Firkin-dalokat is. Forró whiskeyt a kopaszra!
forrás: http://www.papiruszportal.hu/
