Az elvarázsolt disznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elvarázsolt disznó eredetileg egy román népmese motívumaira épül. Az eredeti történet a „Román Mesék” című gyűjteményben (Rumanische Märchen) és a „Legendák, avagy román népmesék” című könyvben (Legende sau basmele românilor, szerkesztete Petre Ispirescu) is megtalálható, Andrew Lang a Vörös Tündérmesekönyvben is megjelentette (The Red Fairy Book).

Az opera 

Jonathan Dove kortárs meseoperája (librettó: Alasdair Middleton) egy román népmese motívumaira épül: a sors könyvébe engedély nélkül betekintő királylány megtudja, hogy egy északról jött disznó lesz a férje. A fátum beteljesülni látszik: kezdetét veszi a házasélet, és különböző varázslások árán sem sikerül feloldani a disznóbőrbe bújt hercegi férjre mért átkot. A gonosz cselszövések ellenére végül a szerelem és a bizalom győzedelmeskedik.

Magyarországi bemutató 

A magyarországi bemutató gondolata Göttinger Pál ötlete nyomán született meg, aki rendezőasszisztensként részt vett az angliai The Young Vic Theatre Dove-produkciójában (2006, rendező: John Fulljames), az előadás motorja pedig ismét a Halastó kórus lesz. Az előadás és a zenei anyag gyermekek és felnőtt nézők figyelmét egyaránt megragadó, modern, ugyanakkor befogadható nyelven szólal meg.

A projekt művészeti vezetői

Tóth Árpád karnagy
Lantos Rezső-díjas és Artisjus-díjas karnagy. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem háromszakos (ének-zene/karvezetés, zeneelmélet- és szolfézstanár) hallgatójaként szerzett diplomát. Jelenleg a DLA (doktori) képzés mellett öt kórus karnagyaként tevékenykedik (Halastó Kórus, Csíkszerda, Solymári Férfikar, a szlovákiai Csábi Szeder Fábián Dalegylet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa).

Göttinger Pál rendező

Synopsis

Az eredeti történet

Figyelem! Alább a cselekmény részletei következnek, akár a végkifejlet is szerepelhet!
A mesebeli király háborúba indul, és meghagyja a lányainak, hogy bármerre mehetnek a kastélyban – kivéve egy szobát... Egy szép napon azonban a lányok mégis bemennek a szobába, ahol egy nyitott könyvet találnak. A könyv megjósolja, hogy a legidősebb királykisasszony egy keleti herceghez fog férjhez menni, a középső egy nyugati herceghez, a legkisebb pedig egy északi disznóhoz. A legkisebb lány elszörnyed, de a nővérei meggyőzik arról, hogy ez lehetetlen.
A király visszatér és rájön – a legkisebb lány nagy bánatára –, hogy mi történt. Mindenesetre a lehető legjobb képet próbálja vágni a dolgokhoz. A legidősebb lányt elveszi egy keleti herceg, a másodikat egy nyugati herceg, a harmadik lány pedig vigasztalan lesz. Északról érkezik egy disznó, aki megkéri a kezét – mikor a király visszautasítja, a várost ellepik a disznók. A király azt mondja a leányának, hogy nagyon különösnek találja a disznót, és hogy varázslat lehet a dologban. Ha a hercegnő hozzámegy a disznóhoz, megtörheti a varázslatot.
Így is lesz, a királyleány férjhez megy a disznóhoz, és elutazik vele az otthonába. Ott kiderül, hogy minden éjjel emberré válik, kedves és megnyerő férfivá, aki meghódítja a lány szívét. A hercegnő megkérdezi egy vén boszorkánytól, hogy mi történt a férjével. A boszorkány azt mondja, hogy megszabadíthatja a férjét, ha egy fonalat a lábához köt. A fiatalasszony úgy is tesz, mire a férje felébred és elmondja, hogy a varázslat már csak három napig tartott volna, de így disznó formában kell maradnia, a felesége pedig csak akkor találhatja meg, ha már elhordott három pár vascipőt és elkoptatott egy acélbotot.
A hercegnő szerez három pár vascipőt és egy acélbotot, majd útra kel. Messzi tájakon vándorol, amíg el nem érkezik a Hold házába. A Hold anyja beengedi, és míg ott időzik, egy fiúnak ad életet. A Hold anyja elmondja neki, hogy a Hold nem tudja, merre van a férje, tovább kell mennie a Naphoz. Ad neki egy csirkét, és meghagyja, hogy őrizze meg az összes csontot. A lány megköszöni, eldobja az első pár elvásott vascipőt, és felveszi a másodikat.
Hosszas vándorlás után végül elér a Nap házához. A Nap anyja beengedi és elrejti, mert a Nap mindig durva és rosszkedvű, mikor hazatér. Most is az, de az anyja lecsendesíti, és megkérdezi, mit tud a férjről. A Nap nem tudja, hol lehet. Így hát a Nap anyja továbbküldi a lányt a Szélhez. Ő is ad neki egy csirkét, és meghagyja, hogy őrizze meg az összes csontot. A hercegnő eldobja a második pár elvásott vascipőt is.
A Szél házában a Szél anyja rájön, hogy a királylány férje egy rengeteg erdőben lakik, és azt az erdőt fejsze nem vághatja ki. Odaküldi, ad neki egy csirkét, és meghagyja, hogy őrizze meg az összes csontot. A hercegnő tovább vándorol, közben a Tejúton elvásik a harmadik pár vascipője is. Megtalálja a kastélyt, ahol a férje lakik, és létrát épít a csirkecsontokból, hogy bejuthasson. Egy csont hiányzik, így a kisujját vágja le, hogy befejezhesse a létrát. A férje visszatér, és megtörik a gonosz varázslat. Kiderül, hogy valójában egy herceg, aki megölt egy sárkányt. A sárkány anyja, egy boszorkány varázsolta disznóvá, és azért tanácsolta a feleségének, hogy kötözze meg fonállal a lábát, hogy az is maradjon.
Az ifjú pár ellátogat a herceg apjának országába, majd visszatér a hercegnő apjának országába.