Nem messze a magyar Bauhaus minta-házaitól árválkodik Molnár Farkas félbemaradt "Magyar Szentföld" temploma. Ha felépült volna, a harmincas évek vasbeton-építészetének unikális kuriózuma lenne, így oszlopos félkörívében kortárs meseoperát láthatunk. A legendás Cupido és a halál után a Halastó Kórus nagyobb fába vágta fejszéjét. Jonathan Dove operájában nincsen próza, a zenei anyag áthangszerelhető, de az énekszólamok nehézségei elkerülhetetlenek. A kiváló kórusban nem minden szerephez található megfelelő énekes, de a rendezés ötletessége és a mozgalmas látvány elfedi a kisszámú hiányt. A férjszerzést hadászatilag megoldó Hildebrand király, Nényei Pál grandiózus alakításában erőteljesen indítja a darabot, bábokkal duplikált lányai közül Szebeni Gabriella lágy tónusával, Pribay Veronika vehemens játékkal, marathoni útjának stációit vascipőben araszoló Vásárhelyi Zsóka állóképes muzikalitásával tűnik ki. A humoros fordulatok az állati vőlegény, a disznófejű Rácz Lőrinc drabális bejövetelével komorulnak el, de az esküvő illusztris vendégserege, a kezükben tartott képekről felismerhető politikusok, hírességek, celebek ujjongó kórussal éltetik a három királyi párt. A kórustagokból álló zenekar, Tóth Árpád vezetésével biztos zenei alapot jelent, a billentyűsök: Hajdú Melinda és Hám Bernadette, Juhász Éva/koboz/, Gózon Éva/ütögardon/, a csellószólista Pribay Valéria és a vendég Tömösközi László az összes ütőhangszereken, de mindegyik, közben énekkari feladatait is teljesítő szereplő a maximális teljesítménnyel járul a sikerhez. Hatalmas báb-alteregójával erősítve Joós Andrea Nyanya-királynője lép a színre és az animális vőlegény elrablásával megteremti a várva várt konfliktust. A férfiak háttal álló sorfala függönyként zárja a felvonást, irány a bukolikus büfé, ahol vajaskenyér, palacsinta és Elvarászolt Disznós bögrékben szódás málnaszörp vár. Göttinger Pál, mint narrátor huncut koboldként köti össze a jeleneteket, titkokat sejtet, megelőlegezi és magyarázza a történéseket, rendezőként pedig jó tempóban mozgatja a nagylétszámú szereplőgárdát, sárkánykígyókkal szelet vet, felhőkbe röpít és a vadludak röppályáját is meghatározza. Nemcsak a sürgölődő szolgahadnak van hisztérikus koreográfiája, de a Nyanya-bábú gesztusai is boszorkányosak. A férjét kereső legkisebb lány az Északi Szél házába téved, Mitruly Enikő és Turchányi Márton veszekedő kettősének komikuma, majd Juhász Orsolya és Sztojanov Georgi mondén rocker-párosa az előadás csúcsait jelenti. A Hold imbolyogva lebeg Madaras Sándor, Meszerics András, Murányi Norbert és Novák István lírai kvartettjének sejtelmes hangjaira, utat mutatva a Tejút kastélya felé. A túlmozgásos boszorkány-lány Emerencia: Polonyi Artemisz, energikussága ellenére alulmarad a kitartó szerelemmel szemben, a szőrös kan herceggé változik, de a mese bűbájos varázsa tovább vibrál a befejező kórusban. melyet a már jól ismert, tizenkét tagú gitár-együttes hetvenkét húron kísér.
forrás: http://toptipp.hu/
