Gyógyír északi szélre

Fullajtár Andreát és Őze Áront láthatja a közönség a Gyógyír északi szélre című előadásban, amelyet szerdán mutatnak be az Óbudai Társaskör kertjében.

Beleszerethetünk-e valakibe az interneten, e-maileken keresztül? Valóságossá válhat-e egy virtuális kapcsolat? Erről szól az Orlai Produkciós Iroda legújabb előadása. A darabot színpadra állító Göttinger Pál elmondta: a munkára felkérték, és miután Daniel Glattauer regényét – amelyből a darab készült – elolvasta, igent mondott a rendezésre.

„A regényben az tetszett meg, hogy a szerző nagyon jó emberismerettel ír. Sokat tud arról a jelenségről, hogy mostanában szüntelen önkommunikációval vagyunk elfoglalva, például a Facebookon” – mondta a rendező, hozzáfűzve, hogy egy képet alkotunk magunkról, amelyhez aztán hűnek maradni, azt követni rettenetesen kíméletlen dolog és csak kudarccal végződhet.

A darab története szerint Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Így veszi kezdetét a levélváltás, amelynek során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább? „Írjon nekem Emmi, a írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel” – írja Leo az előadásban.

A darab főhősei szerelmi viszonyba bonyolódnak, anélkül, hogy találkoznának, és úgy tűnik, mintha csak a jó részek érdekelnék őket egy kapcsolatból.

„Ha az ember odaadja magát a másik embernek, annak az egész másik ember az ára, és ők ezt az árat nem fizetik meg” – fogalmazott Göttinger Pál. Hozzátette: ha bosszúsak, vagy rosszban vannak, akkor nem írnak egymásnak, akár hetekkel később jelentkeznek újra, amikor már megint jókedvük van.

Mint mondta, a szereplők bejárják egy kapcsolat tetejét és alját egyaránt. A találkozást gyáván halogatják, mert annyira boldogok azzal, amit sikerült egymásból kihozniuk, hogy félnek a valóságtól. Hamar kiderül azonban, hogy ha elkezd lefoszlani az álarc, a kép, amit kialakítottak egymásról, semmi nem marad alatta. Kiderül, hogy amikor lemondanak erről a kialakított képről, akkor saját magukról mondanak le.

A rendező megfogalmazása szerint két fantasztikusan felkészült színésszel, Fullajtár Andreával és Őze Áronnal dolgozhatott együtt.

„Két teljesen más alkat, színházi szocializáció, az ő találkozásuk eleve izgalmas, és a darab erősségévé vált, hiszen a megformált két karakter is nagyon különböző” – mondta.

Kitért arra, hogy nemrég színészként is dolgozott a Telefondoktor című darabban, és ez tanulságos számára, mert azt tapasztalta, sokkal több múlik rajta kívülálló szempontokon, mint rendezőként gondolta volna. „Ezért türelmet tanultam a színészek kapcsán. Kevésbé vagyok erőszakos, mert tudom, mi az, amit nem szabad kihajtani a színészekből, és mi, amit ki kell” – fejtette ki.

A darab ismertetője szerint a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre Daniel Glattauer nyolcadik regénye, és az utóbbi évek egyik legnagyobb osztrák és német könyvsikere, eddig 30 nyelven jelent meg szerte a világban.

Színpadi változatát maga az író készítette el, és 2009 májusa óta telt házak előtt játsszák a Wiener Kammerspielében. A közelmúltban jelent meg az első könyv folytatása, A hetedik hullám.

A darabot Kajtár Mária fordította, a díszlet és a jelmez Sebő Rózsa munkája. A bemutatót követően a produkciót Budapesten július 21-től 23-ig, és 27-től 30-ig játsszák. Rossz idő esetén az előadást az Óbudai Társaskör nagytermében tartják.

(MTI)

forrás: http://www.muvesz-vilag.hu/