„Utak és tükröződések”
Tíz évre visszatekintve az elmúlt évadban volt a legmagasabb, 90 százalék feletti nézettség a tatabányai Jászai Mari Színház, Népházban: a teátrum hat felnőtt és hét gyerek bemutatót tartott, az előadásokra 38 ezer 600 néző volt kíváncsi.
"Az intézmény szervezeti átalakítása, a kiadások ésszerűsítse következtében a színház pozitív mérleggel zárta az évet, annak ellenére, hogy idén tízmillió forinttal csökkent a finanszírozás, ezért 250 millió forintból gazdálkodhattunk. A bevételből elkezdtük a hang- és világítástechnikai eszközök bővítését, nyáron pedig fejlesztésként forgószínpadot építünk be" - mondta Crespo Rodrigo, a színház igazgatója a sajtótájékoztatón. A következő évad mottója az "utak és tükröződések" lesz. Az igazgató kifejtette, hogy Molnár Ferenc A testőr című vígjátékában a színész férj a testőr szerepébe bújva keresi az utat feleségéhez, A dzsungel könyve című musicalben pedig Maugli két világ határán él. "Az ügynök halála című Miller-drámában Willy Loman álmait kergetve próbálja fiait egy olyan útra terelni, ami számukra nem vezet sehová" - jegyezte meg Crespo Rodrigo.
Kitért arra, hogy Kosztolányi Édes Annáját Závada Pál írta színpadra, Parti Nagy Lajos Gengszterek című tragikomédiájának ősbemutatója pedig a Jászai Mari Színház, a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. közös produkciója Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László és Kovács Krisztián szereplésével. Harling Acélmagnóliák című darabjának főhőse Shelby, a fiatal lány, aki mindent vállalva járja be az anyasághoz vezető utat. A Jászai Mari Színház, Népház az országban egyedülálló módon a következő évadban is hét gyerekbemutatót tervez. A színház igyekezett a lehető legszínesebben összeválogatni a gyerekeknek szóló produkciókat, így lesz egy mesebalett és egy táncjáték - ami eddig nem volt Tatabányán -, meseoperett, különböző népek népmeséiből létrehozott meseelőadások, illetve bábelőadás - mondta az igazgató.
A 2012/ 2013-as évad Gyermek premierjei:
Bumba
mese
Afrikai népmesék alapján írta az Aprószínház Társulata
A Jászai Mari Színház és az Aprószínház közös produkciója
Rendező: Vidovszky György
Kamaraszínház
A Bumba gyermekeknek szóló előadás afrikai népmesék alapján. Zene, tánc, ritmus, mese. Kalandos történet egy varázslatos világ lakóiról, az ott élő emberekről és állatokról. Mesénket a nyugat-afrikai Száhel-övezet mondavilága, az őshonos törzsek kultúrája és művészete inspirálta. A ritmus, a tánc és a történetmesélés úgy kapcsolódik össze az Apró Színház és a Jászai Mari Színház közös előadásában, ahogyan az ősi afrikai színházban.
Kormos István:
Vackor Kalandjai
táncjáték gyerekeknek
Inversedance I Fodor Zoltán Társulata és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója
Koreográfus: Fodor Zoltán
Nagyszínpad
Történetünkben Kormos István egyik legkedvesebb meséjét dolgozzuk fel. Vackor alakja elevenedik meg a színpadon, hogy kedves és humoros utazásra invitálja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Főhősünk egy esetlen, de nagyon bájos kis maci, aki egy kora őszi napon elcsatangolva, egy öreg fa árnyékában leheveredve boldog álmodozásba merül. Csintalan falevelek repítik Álomországba, ahol barátaival számtalan, izgalmasabbnál izgalmasabb kalandba keverednek, hogy végül elérkezzenek a tanulságos végkifejlethez. A mese közben a zenetörténet legismertebb klasszikusai is felcsendülnek a gyerekek fülére hangolva, hogy dallamukkal játékosan ismerkedhessenek meg a legkisebbek is.
Forgószél avagy a képzelet csodája
mesebalett
L.F.Baum „Óz a csodák csodája” című műve alapján
A Győri Balett vendégelőadása
Rendező, koreográfus: Velekei László
Nagyszínpad
A Győri Balett L. F. Baum Óz a csodák csodája című műve alapján állította színpadra Forgószél avagy a képzelet csodája című mesebalettjét a Győri Balett legifjabb táncosainak és a Győri Tánc - és Képzőművészeti Iskola balett növendékeinek közreműködésével. Az eredeti történetben csak a kutya nem szólal meg. Beszél az oroszlán, a majom, csak éppen Totó, Dorka kutyája nem. Persze, hogy nem, mert Totó valóságos kutya, egyenesen Kansasból. Noha Óz birodalmában minden megtörténhetne, Totó ott is hallgat, pedig a történet szerint vannak érzelmei és gondolatai. Az alkotók mindezt nagyon különösnek találták, ezért ezt a mesét a táncokon és Totó belső monológjain keresztül mutatják meg.
Grimm-Barabás-Albert-Lőrinczy:
Hófehérke meg a törpék
meseoperett
Rendező: Pille Tamás
Kamaraszínház
A Jászai Mari Színházban tíz évvel ezelőtt volt az ősbemutatója a Grimm testvérek műve alapján, Albert Péter és Barabás Árpád átiratában színpadra állított Hófehérke meg a törpék című meseoperettnek. Az előadás azóta az ország több színházában is nagy sikerrel került bemutatásra. Most, reményeink szerint a nézők nagy örömére, megújulva tér vissza a darab Tatabányára.
Lázár Ervin:
A négyszögletű kerek erdő
mesejáték
Rendező: Pesty-Nagy Kati
Nagyszínpad
A szeretet nyelvét sokan értik már abban a csodálatos erdőben, ahol mesénk játszódik. Itt élnek ugyanis olyan varázsos figuráink, mint Mikkamakka vagy Nagy Zoárd, Dömdödöm és Szörnyeteg Lajos. Egy Kiscsillag látogatóba érkezik, s feltárul előtte megannyi titok, cselszövés, vetélkedés, megismerhetjük vele együtt a barátság, a hűség örökérvényű igazságait, miközben dallal, tánccal ünnepeljük Bruckner Szigfrid hencegő szerethetőségét, Aromo nagy eszét, vagy Ló Szerafin kitartását, Vacskamati élceit. Kötelező érvényű mese, nemcsak fiataloknak, hanem mindenkinek, aki még érti, vagy újra tanulná a szeretet szavait, a barátság nyelvét, a hűség törvényeit, humorral, zenével, tánccal fűszerezve…...
Csukás István:
A Nagy Ho-ho-ho-horgász
játék
Rendező: Pille Tamás
Kamaraszínház
Csukás István A Nagy Ho-ho-ho-horgász című meséjén generációk nőttek fel. Nótája méltán lett sláger kicsik és nagyok körében egyaránt. A 100 Folk Celsius zenekar gondoskodott róla, hogy mindenki ismerje és szeresse az Orrom krumpli, hajam kóc, a Miki Manó és az Icipici kis mese című dalokat. Előadásunkban ezek a gyerekslágerek is elhangzanak majd, sőt Gombóc Artúr is vendégünk lesz. Az előadást egyaránt ajánljuk nosztalgiázni vágyó felnőtteknek és szórakozni vágyó gyereknek.
Arany Lille
mese
Lappföldi (számi) mese alapján írta az Aprószínház Társulata
Az Aprószínház vendégelőadása
Nagyszínpad
A lappföldi, számi mese két fivérről szól, akik útra kelnek, hogy megmentsék a holdon élő boszorkány fogságából testvérüket. Kalandjaik során különféle varázslatos lényekkel kell felvenniük a harcot. Ahhoz, hogy sikerrel járjanak, a számi mondavilág óriásaival és sziréneivel, vagyis a sztállókkal és a gufitárokkal kerülnek szembe. Az Arany Lille helyszínéül egy hatalmas libikóka szolgál, a történetet a tánc, a zene és a tárgyi animáció nyelvén meséljük el, ami egyedülálló élménnyé teszi előadásunkat.
A 2012/ 2013-as évad Felnőtt premierjei:
Dés L.–Geszti P.–Békés P.:
A Dzsungel könyve
musical
(a musical Rudyard Kipling azonos című könyvén alapul)
Az eredeti színpadi változat kialakításában közreműködött: Hegedűs D. Géza és Radnóti Zsuzsa
Rendező: Forgács Péter
Nagyszínpad
Főbb szerepekben: Vikidál Gyula, Fésűs Nelly, Klinga Péter, Kovács Lotti
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról, vagyis mindarról, ami egy „kölyökkel” megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Molnár Ferenc:
A testőr
vígjáték
A Jászai Mari Színház és a Győri Nemzeti Színház közös produkciója
Rendező: Guelmino Sándor
Kamaraszínház
Főbb szerepekben: Balsai Móni, Crespo Rodrigo, Töreky Zsuzsa, Csankó Zoltán
A színészpár házassága fél év után ellaposodik, magánéletük prózaiságának köze sincs a színpadi csillogáshoz. És mivel a férfi jó színész, elhatározza, hogy más alakban: testőrként környékezi meg az asszonyt, hogy kiderüljön: felesége hű-e hozzá, és ha nem, ha a nő elcsábítható, legalább ne más csábítsa el. Ez lesz a színész legjobb alakítása: elkeseredett, szerelmes játékába minden tehetségét belesűríti, ettől lesz vonzó, csábító, hódító, férfiasan elegáns. De mivel mindketten jó színészek, a férfi nem lehet bizonyos benne, hogy felesége felismerte-e, őbelé szeret-e újra, vagy a testőr hatott rá elementárisan. Ráadásul aminek testőrként örülnie kell, amiatt férjként össze kellene törnie. Látszat és valóság, játék és igazi érzelem menthetetlenül összekeveredik, s férfi vagy színész legyen a talpán, aki ebből a helyzetből győztesen keveredik ki…
Arthur Miller:
Az ügynök halála
dráma
Rendező: Korcsmáros György
Nagyszínpad
Főbb szerepekben: Kuna Károly, Töreky Zsuzsa, Crespo Rodrigo, Csizmadia Gergő
A kérdés ma is aktuális: vajon csak pénzben, eredményben mérjük az embert? És senki az, akinek nem sikerült? Akinek nem így sikerült? Willy Loman megtört, hajlott hátú alakja mindörökre összeforrt a sikertelen, szerencsétlen kisemberrel. Arthur Miller az árumintával teli bőröndöket cipelő ügynököt éppen halálával emelte a halhatatlanságba. Születésekor a darab az amerikai álom kegyetlen torzképe volt. Sikert hazudni, mosolyogni, bizakodást színlelni akkor is, ha már nincs többé remény, kötelező amerikai lecke. Ha nincs pénzed, pozíciód, senki vagy. Nem becsül többé a szomszédod, a főnököd, sőt a saját fiaid se. Nem marad számodra más, mint a halál. Az előadás utolsó jeleneténél mindig tapintható a csend. A nézőtéren ott motoz a kimondatlan kérdés: és nálunk? Mi is ide tartunk? Vagy már ide is értünk? Csak pénzben, eredményben mérjük az embert? És senki az, akinek nem sikerült? Akinek nem így sikerült? Talán nem. Reméljük, hogy nem. Hogy nem késő. Hogy mégsem késő.
Kosztolányi Dezső:
Édes Anna
színmű
színpadra írta Závada Pál
Rendező: Hargitai Iván
Nagyszínpad
Főbb szerepekben: Kerekes Éva, Csankó Zoltán, Törőcsik Franciska e.h.
Kosztolányi története újra virágkorát éli. Nem nosztalgiázunk rajta, nem kellemes történelmi távlatból vizsgálgatjuk, hanem testközelből megéljük. Újraéljük. Mintha minden szó szerint megismétlődne: rendszerváltás ádáz gyűlölettel, köpönyegforgató házmestereink, egymásra irigykedő prolik, moralizáló értelmiségiek, cseléd-gondokba belebetegedő polgárasszonyok, és az elnyomott, csendben tartott annák. Kisbetűvel. Mert annákból lett/van a legtöbb. Jó szándékú, naiv, érzelmes cselédeink nap mint nap még hiszik, hogy van igazság, szerelem, becsület. Bízzunk abban, hogy ők vannak többségben, miattuk kell, kötelességünk eljátszani az „Édes Annát".
Parti-Nagy Lajos:
Gengszterek /munkacím/
tragikomédia
A Jászai Mari Színház, a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. közös produkciója
Rendező: Göttinger Pál
Nagyszínpad
Főbb szerepekben: Mucsi Zoltán, Serer Péter, Katona László, Kovács Krisztián
Négy kisstílű bűnöző egy nagy fogás után a rivális profi banda elől menekül. Útközben viszont egy baleset miatt kénytelenek átmenetileg megszállni egy erdőszéli, elhagyott, romos házban. A laza „Főnök” mellett, az agresszív és vad „örök második”, a tétova és gyámoltalan amatőr, és a vicces mókamester mind azt tervezi, hogy kiszáll a gengszter-mókuskerékből. Mind a négyen megnyugvásra és biztos pontra vágynak az életükben. Csak ülnek a világ végén, és várnak. S eközben rengeteg minden történik bennük és közöttük. A történet, bár valós és hihető, mégis tele van lehetetlen helyzetekkel, morbidsággal, különös karakterekkel és nagyon szórakoztató abszurd humorral. Parti Nagy Lajos új darabjának ősbemutatója a Jászai Mari Színház, a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. közös produkciója.
Robert Harling:
Acélmagnóliák
színmű
Rendező: Bálint András
Nagyszínpad
Főbb szerepekben: Pápai Erika, Vándor Éva, Szabó Emília, Major Melinda
Hat nő egy kisvárosi szépségszalonban. Fecsegnek, csacsognak, pletykálkodnak, vitatkoznak, viccelődnek, szépítkeznek, házasodnak, elválnak élik az életüket. Különböző korú, temperamentumú és sorsú asszonyok, akik megosztják egymással bánataikat és örömeiket, mert tudják, akármi is történjék, egymásra mindig számíthatnak. Az összetartás akkor válik különösen fontossá, mikor egyikük élete tragikus fordulatot vesz. Hat acélmagnólia; kívülről finomak és törékenyek, akár egy szál magnólia, de belül szilárdak és erősek, mint az acél. Egy színdarab a női lélekről - nőknek és férfiaknak.
forrás: http://www.tatabanya.hu