SZABÓ BORBÁLA: TELEFONDOKTOR

- egyszemélyes bohózat -

Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant - mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-waldorfos felesége, szélsőjobboldali érzelmű idős édesanyja és egy paciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat - vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani?

Játssza: Göttinger Pál

Zene: Dinyés Dániel

Látvány: Csík Melinda

Rendezte: Orosz Dénes

A Manna Egyesület produkciója.

Produkciós vezető: Gáspár Anna

Göttinger Pál hamar magához vonzza a közönség figyelmét. Az alaphelyzet meglehetősen egyszerű. A feleségéhez őszintének lenni nem merő doktor beletöri a kulcsot a zárba, ezért órákra a rendelője foglya lesz, miközben telefonon (mindjárt három darabon!) próbálja elrendezni a kellemetlen helyzet okozta, egyre sokasodó problémákat. Partnerei a darabban a (komikus sztereotípiáknak egyébként tökéletesen megfelelő) feleség, a házsártos mama, a legjobb barát, annak szeretője, valamint két kislánya, az éppen riasztott lakatos, és egy mindenórás páciens – mindannyian a vonal másik végén. Doktor Békés a bohózatok klasszikus dramaturgiája szerint – a közönség legnagyobb örömére persze – egyre inkább belebonyolódik a saját helyzetébe. (...) Göttinger energikusan játssza végig a nyolcvan percet. (Revizor Online)

A Telefondoktor egyszemélyes darab, méghozzá az elsősorban rendezőként ismert főszereplő, Göttinger Pál lassú kiborulásának folyamata, amely egy sokak által ismert szituációt forgat ki, miközben humorral és iróniával beszél kortünetekről, groteszk társadalmi jelenségekről és mindazokról, akik veszítették már el az uralmat saját életük felett. Szabó Borbála remek dramaturgiai ívet befutó szövegkönyvét puritán díszletekben és visszafogott gesztusokban keltette életre Göttinger Pál és Orosz Dénes, akinek eddigi filmes pályafutása alapján a túlbeszélés és a párkapcsolati konfliktus sem ismeretlen terep. (magyar.film.hu)

Utoljára Kern Andrással láttam egyszemélyes darabot (A kellékes). A több évtizedes rutin, habitusa, s az általam szeretett manírok kellő biztosítékot jelentettek a játékidő kitöltésére. Ez esetben egy számomra ismeretlen arc érte el ugyanezt, aki szerethetően, szimpatikus kiszolgáltatottsággal hullámvasutazza végig a bő egy órát. Szabó Borbála nekünk és rólunk írt. Intelligens humora méltó arra, hogy Neil Simon és Francis Veber nevét is felemlegessem. Sikerül úgy beszéltetnie egy pasit, hogy az éteri cirkusz összes láthatatlan szereplőjét könnyedén lerajzolnánk, sőt olykor még a hangjukat is hallani véljük. Három tehetséges fiatal profi összmunkája, ami az utolsó percig remek ritmussal bír. A hasonló mókuskerékben taposó nézőt pedig kiadós nevetésre ítélik, mert tudják, egy zűrös nap után pont erre van igénye. Köszönjük szépen! (hetediksor.hu)

Van, aki beül egy monodrámára mindenfajta kétség nélkül? Hiszen egyetlen ember akarja lekötni sokak figyelmét, ami veszélyes vállalkozás, pláne, ha az illető, Göttinger Pál, nem is színész, inkább rendező. Mi keresnivalója van neki a színpadon egyáltalán? Tényleg elvisz másfél órát úgy, hogy ne váljon se ripaccsá, se unalmassá? Igen, be kell látni, el. Méghozzá úgy tűnik, könnyedén. (Népszabadság)

Üresjáratok nincsenek, mindennek megvan a dramaturgiai jelentősége, az író, a rendező és a színész remek együttműködése süt át a darab minden percén. Rendkívül élvezetes produkció, mely után mindenki várni fogja Göttinger újabb színészi alakítását, és Orosz újabb rendezését. (observer.hu)

És épp ez a Telefondoktor nagy erénye: egy pillanatra sem engedi el a nézőt, hihetetlen jó ritmusa van, és a közönség sokszor majdnem lefordul a székről nevettében. Előadás közben teljesen meg lehet feledkezni arról, hogy a fő- (és egyben egyedüli) szereplő valójában három (sőt, négy) süket telefonba beszél, reakciói teljesen spontánnak, véletlenszerűnek hatnak – és pont ebből látszik, mennyire ki van találva az egész, mennyire feszes és pontos koreográfiát követ a darab.(KönyvParadicsom)

Annak ellenére, hogy az egy térben, egy szereplővel operáló darab ötlete hathatna unalmasnak, a verbális humor és ötletesség élvezetessé teszi a Telefondoktort. Békés Dénes karakterében egy kicsit mindenki magára ismerhet, nagyon emberi és esendő, ugyanakkor mulatságos figura, aki nem kis öniróniával képes szemlélni saját életét. A történet emellett az örökérvényűség mellett azért is kifejezetten élvezetes, mert van benne egy jó adag magyar valóság, gondolatok és kritika a világot illetően, amelyben élünk. (kulturpart.hu)

Egy pillanatra sem vagyunk magunkra hagyva, jól vagyunk vezetve, így pedig könnyű szeretni ezt az előadást. (7ora7.hu)

Letölthető előadásfotók: https://flic.kr/s/aHBqjzPyGf