Bovaryné esete az internettel

Nyíregyháza – Két sors, két színész, két lehetetlen emberi dráma. Két óra kacagás és két óra szomorúság. Két óra az életünkből.

„Ez igen! Ez a darab a mai emberről szólt! – lelkendezett egy középkorú hölgy a Krúdy Színpadról kifelé jövet. Igaza volt. A Daniel Glattauer osztrák író 2006-ban készült, s azóta harminc nyelvre lefordított Gyógyír északi szélre című „email-regényéből” készült keserédes komédia Göttinger Pál mértéktartó rendezésében hatásosan beszélt az interneten született kapcsolatok lehetetlen, mégis nagyon valós lehetőségeiről. Glattauer hősei középkorúak: Emmi kétgyermekes anya, Leo éppen szerelmi kapcsolatából kilábaló nyelvpszichológus. Véletlenül akadnak össze a neten, s elkezdődik közöttük a vég nélküli e-mailezés. A levelek áradatában megszületik közöttük – pusztán írásaik nyomán – a szerelem. Mindig találkozni akarnak, és sosem teszik meg. Olyan ez mint a telefonszex, csak szex és telefon nélkül – írja egyszer Emmi. Akarják is egymást, meg nem is. Vágynak a személyes megismerkedésre, mégis rettegnek tőle – főleg Leo. S mikor már eljutnak oda, hogy nem tudnak a másik (szavai) nélkül élni, akkor a férfi véget vet a kapcsolatnak. És soha nem találkoznak.

Örök férfi-nő kapcsolat

A melodramatikus beütésű történetet Glattauer megóvja attól, hogy szentimentalizmusba fulladjon, noha közel jár hozzá. Az író rájátszik a Bovaryné-ra: Flaubert hősnője (miként Glattaueré is) Emma, Madame Bovary második szeretője pedig, aki nem képes sikkasztani, így nemet mond szerelmének, Léon. A tizenkilencedik századi Emma és Léon esete ismétlődik az internet világában. (A mű az irodalomtörténettel való felületi kapcsolaton túl alkotáslélektani-nyelvfilozófiai kérdéseket is föltesz: „Írjon nekem, Emmi. Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel” – fogalmaz egy helyütt Leo….). AzOrlai Produkciós Iroda darabjában Fullajtár Andrea sokszínű színészi munkával, odaadó játékkal jelenítette meg a férjét és családját maximálisan szerető asszonyt, aki éjjelente e-maileket ír sosem látott szerelmének. A Gyógyír északi szélre egyértelműen az ő drámája: Glattauer Emmi nézőpontjából láttatja a „beteges” kapcsolatot. Leo-t, a tudományos karriert befutó, szerelemre vágyó, ám visszahúzódó, félénk nyelvész figuráját Őze Áron igyekezett élettel megtölteni: bevallottan szerelmes lett a nőbe, de nem merte vállalni sem őt, sem önmagát, sem az esetleges csalódás kockázatát.

Az író (és a rendező) az örök férfi-nő kapcsolatot vizsgálta. És ugyanúgy nem találta a megoldást, mint Flaubert…

Karádi Zsolt

forrás: http://www.szon.hu/