Új műsorvezetőt avattunk a legutóbbi Rögvesten! Első tárgyként egy fogorvosi fúrót kapott, kiszúrt magának egy idegennyelvi levelezőt és a központi fűtésről énekeltette a Társulatot. Mostantól aktívan velünk.
Színházrendező, bár néha színészként is megmutatkozik, szabadidejében pedig megszállottan nyomja egy ír zenét játszó bandában. Jó arc. Az új műsorvezetőnk: Göttinger Pál. A dolog hátterében viszont se összeveszés, se megromlott viszony, se intrika, de még egy jó kis szerelmi dráma sincs. Sajna. Annyi a szitu, hogy december elsejétől az RTL Klub elhívott rendezőnek egy új szappanoperához, és ezért mostantól kicsit nehezebben leszek egyeztethető. Ezért kellett valaki, aki helyt áll, ha nálam összecsúsznak a dolgok. Jogos a kérdés: de hogyhogy nem a Társulatból valaki? A tök egyszerű válasz pedig az hogy: rajtam kívül senki nem szeret műsort vezetni. És ehhez egy kis előtörténet. Hogy hogyan és miért lettem én a Társulat állandó műsorvezetője.
Amikor 2003 novemberében elindult a Rögvest, az első évadban Bence és Ati vezették felváltva az esteket. Egyszer-kétszer Balázs is bepróbálkozott, és én is tettem egy kísérletet. Aztán a második évadra úgy érezte a Társulat, hogy ez így váltogatva nem annyira jó. Jobb lenne, ha egy állandó műsorvezető vinné az esteket, mert akkor az nagyobb rutint szerezhetne, az ő stílusához, ritmusához hozzászokhatna a társulat, sokkal egységesebb, gördülékenyebb, profibb lenne az előadás. És pont addigra érett meg ez a gondolat, mire engem is nagyon elkezdtek baszogatni a főiskolán. Én 2001 és 2005 között jártam a Színház-és Filmművészeti Főiskolára (azóta Egyetem) tévés műsorvezető-rendező szakra. Vitray Tamás és Horváth Ádám voltak az osztályfőnökeim, Bárdos András, Máté Kriszta és Kolosy Péter meg pluszban a gyakorlati tanárok. És hát főként Vitray és Máté Kriszta nagyon nyomatták nekem, hogy fogjam fel, hogy ez egy másik szakma. Felejtsem el a gyerekszínészes, Földessy Margitos éveket, amit itt tanulok, az tévézés, ide nem színészek kellenek, hanem tévések, akik máshogy működnek. Máig megvan Máté Kriszta egy kis fecnije, amit egy stúdiógyakorlat után csúsztatott oda nekem: „Gergő! Könyörgöm! Ne eljátszd a kamera előtt, hogy műsorvezető vagy, hanem legyél az!” Szóval, sokat gyötörtek, hogy a színházi rutint levetkőzve képernyőképeset faragjanak belőlem, olyat, aki nem szerepet játszik, hanem önmagát adja. Na, és hát összetalálkozott a kettő: a Társulat állandó műsorvezetőt akart, engem meg nyúztak, hogy elég a színészkedésből, legyek műsorvezető. Így vállaltam az állandó műsorvezetést az esteken. És gyorsan kiderült: mindenkinek így lett a legjobb.
Belőlem az évek alatt teljesen kiveszett a színészként „ágálhatnék” és (remélem) Vitrayék elérték a céljukat. Egy percig sem csinálnám azt, amit a többiek a színpadon, ők viszont ott érzik igazán jól magukat, és nekik a műsorvezetés a kín. Az egyéves dél-amerikai kiruccanásom alatt szívták is a fogukat rendesen, úgyhogy pont ezért döntöttünk most úgy: hogy ha az én RTL-em miatt időnként másnak kell vezetni a műsort, senkit ne erőszakoljunk meg, senkire ne kényszerítsünk olyat, amit igazából nem szeret. Találjunk valakit, aki szintén csak a műsorvezetésre áll rá, és át tud venni egy-egy előadást. És tulajdonképpen, szinte az első ötlet Göttinger Pali volt. Ismerjük egymást régóta, dolgoztunk már együtt ilyen-olyan formában, tudtuk, hogy rohadt kreatív, jó humora van, meg teljesen egyedülálló személyisége…
De nem fogom most itt dicsérgetni –pláne, hogy lehet, hogy ő is olvassa a blogot -, gyertek avassátok be/avassátok fel Palit. Hmmmm…. A decemberi Rögvesteket mind ő viszi, és januártól is folyamatosan lesz.
Feltéve, ha addig nem lesz Világvége. Mert akkor az ugye egészen más eset.
üdv: Gergő
