BIVALY-SZUFLÉ A JÁSZAIBAN
PREMIER Az új darab még ki sem hűlt, máris fogyasztásra kínálják
Egy hét múlva mutatják be a tatabányai Jászai Mari Színházban Parti Nagy Lajos új darabját. A két főszerepben Mucsi Zoltán és Scherer Péter látható. Megkérdeztük őket, jól viselik-e még egymást? És hogy mi újság az ukrán-osztrák határon napjainkban?
– A Mucsi és Scherer név sokak szerint elválaszthatatlan egymástól. Számon tartják, hány közös produkcióban szerepeltek együtt?
M. Z.: – Sokban. És régóta.
S. P.: – A Szentivánéji álom című darabot, ami egy fél életre„összecuppantott” minket, 1994-ben kezdtük el próbálni. Majdnem húsz éve. Utána sok filmben és előadásban játszottunk együtt. De igazi, páros szerepből nem volt olyan sok. A húsz éve Tatabányán bemutatott Nézőművészeti Főiskola például párosnak számít?
M. Z.: – Az páratlan. Hárman játsszuk Katona Lászlóval.
– Milyen újra Tatabányán dolgozni?
M. Z.: – Izgalom van bennünk, hogy sikerüljön a Szkéné Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőművészeti Kft. közös bemutatója. De előadást jövünk csinálni, nem a városhoz kötődünk, hanem a munkához.
S. P.: – De az nagyon jó érzés, hogy mindenkit ismerősként üdvözölhetünk a színházban.
– És az milyen érzés, hogy az egyik legfelkapottabb kortárs író, Parti Nagy Lajos direkt Önökre írta a Bivaly-szuflét?
M. Z.: – Felemelő, hiszen nem akármilyen íróról beszélünk. Hogy úgy mondjam, ő jobban ellenne nélkülünk, mint mi nélküle.
S. P.: – Megtisztelő, hogy igent mondott az alapgondolatunkra, hogy több darabban megnézett minket a közös munka előtt. Sokat beszélgettünk a dologról, az elképzeléseinkről, aztán ő mondott egy időpontot. És tényleg leült és megírta addigra. És zseniális lett.
M. Z.: – Tele van humorral. Reményeink szerint sokat lehet majd röhögni rajta.
S. P.: – Nagyon szeretnénk, ha a nézők fognák a hasukat a nevetéstől, de azt is észrevennék, hogy több rétegű a darab.
– Mi ez a Bivaly-szuflé voltaképpen? Mik az összetevői?
M. Z.: – Az események az ukrán-osztrák határon játszódnak, négy csetlő-botló gengszterrel a középpontban. Összetartoznak, de hogy mi köti őket össze, az a színpadon bontakozik ki. Túl vannak már egy-két közös balhén és megszokták egymástól a jót, a rosszat is, így nem tudnak, nem akarnak egymásról leválni.
S. P.: – A Bivaly-szuflé bizonyos szempontból férfias darab. Hiszen megjelenik benne a bajtársiasság motívuma. Azé a bajtársiasságé, amikor valami nagyon nagy közös szívás van, de ha az érintettek tartják egymásban a lelket és jól jönnek ki belőle, akkor az egy életre szóló kapocs lesz közöttük. Olyan, ami máshol, másként hosszú évek alatt alakulhat csak ki.
– Mi minden történik a színpadon?
M. Z.: – Azt látni kell.
S. P.: – A gengsztereknek nagy pénzt kell elhozniuk a főnöknek. Még lőnek is rájuk. Az egyikük megsebesül, de hogy golyót kapott-e vagy csak nekirohant az álló autó visszapillantó tükrének, nem tudni. Bivalybergecen kötnek ki, a szerző szavaival élve egy „bestiális” világban. A főnöknek meg az a zseniális ötlete támad, hogy itt, az osztrák-ukrán határon éttermet kéne nyitni. Minden fikció, mindenki abszurd, de a szereplők és a korrupció nagyon is felismerhetőek.
M. Z.: – És mindezt Parti Nagy nyelvi humora fűszerezi.
S. P.: – A végeredmény több rétegű lesz, mindenki mást vihet haza belőle. Csak ki kell próbálni. Ígérjük, nem fekszi majd meg a gyomrot.
Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé
Játszódik az ukrán-osztrák határon, a mindenkori napjainkban
Szereposztás:
Pepets: Scherer Péter
Kapauer: Mucsi Zoltán
Macila: Katona László
Kiscián: Kovács Krisztián
Tapaczkyné, volt bába: Stüszev, helyi orvos: Helmutsenkó, rendőrfőnök: Helmunffy, polgármester: Fitti Poldi, főgengszter: Horváth Lajos Ottó (mind az 5 szerepben)
Rendező: Göttinger Pál
Artz-Pintér Anna
forrás: http://jaszaiszinhaz.hu/