Őze Áron: büszkék lehetünk művészeinkre!

Őze Áron színművész 1992-től tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1998-2001 között szabadfoglalkozású művészként dolgozott. 2000-ben visszatért korábbi társulatához, jelenleg is a Pesti Magyar Színháznál van, amelynek 2010. január 1. óta igazgatója. Őze Áronnal a volt Nemzeti helyzetéről beszélgettünk.

- Mit szól az ötlethez, hogy a Pesti Magyar Színház a Nemzeti ifjúsági színházaként működne?

- Az összevonással kapcsolatos felvetésekre akkor lenne érdemes reflektálni, ha azok a fenntartó részéről hivatalos formát kapnának. Adott esetben a színház hosszú távú működésének biztosítása érdekében természetesen bármely elképzelést érdemes átgondolni, ami komoly minőségi elemeket tartalmaz.

- A régi Nemzeti volt igazgatója úgy látja, az új Nemzetibe nem lehet tagosítani a Pesti Magyart. Ablonczy László „kómának”nevezte a jelenlegi állapotot…

- A 2011-es évben a költségvetésünk a felére csökkent, jelenleg 465 millió forint támogatásból gazdálkodunk. Felsőbb utasításra drasztikus leépítésre volt szükség: közalkalmazotti állományunkat 252-ről 132 főre kellett csökkentenünk. Az eredeti koncepciót emiatt nem tudtuk végigvinni, és a fenntartó kérésére újrapozícionáltuk színházunkat: tavaly óta ifjúsági és családi színházként aposztrofáljuk magunkat. A számok eddig minket igazolnak: előadásainkat – a Ruminitől A kisfiú meg az oroszlánokig – nagy sikerrel játsszuk, és a 2012-es év végére lenulláztuk az adósságállományunkat is. Színpadunkon pedig olyan színészek játszanak, mint Kubik Anna, Moór Marianna vagy épp Csernus Mariann. Büszkék lehetünk művészeinkre.

- Hogyan lehetne rendezni a színház sorsát, amely korábban Nemzetiként is szolgált?

- Igazgatóságom második évében világossá vált, hogy az eredetileg elképzelt művészeti koncepciót nem tudjuk végigvinni. El kellett fogadni, hogy a megváltozott gazdasági helyzet tőlünk is irányváltást követel. Az új koncepció második évében bátran kijelenthetem, hogy van létjogosultsága az elképzelésünknek.

forrás: http://helyitema.hu/