MINDENÜTT NŐ
Az Accord World Music rendezvénysorozata
...nőkről szól, nők problémáival foglalkozik, női alkotókat mutat be.
A hagyományteremtő szándékkal megszervezett rendezvénysorozat nőkről szól, nők problémáival foglalkozik, női alkotókat mutat be. Az érdeklődők Budapesten és országszerte, összesen 12 város 65 helyszínén mintegy 100 programot láthatnak. Az alábbiakban a színházi eseményeket ajánljuk.
BELVÁROSI SZÍNHÁZ
Március 8. péntek 2000
EDITH PIAF - VÁRI ÉVA ESTJE
Előadja: VÁRI ÉVA
Közreműködik: GYENES BÉLA és zenekara
Zongorán kísér: AXMANN PÉTER
Rendező: SZEGVÁRI MENYHÉRT
Megöregedtem, mert egyre többször jut eszembe a múlt, pedig én azelőtt, sohasem szerettem emlékezni semmire, de most körülfognak, elborítanak, rám törnek az emlékek, arcokat látok, sok ismerőst és idegen járókelőket az utcán, akik a hangomat hallották, rajongtak értem, és követeltek maguknak.
A kedvükért, és csak nekik énekeltem sokszor az erőm megfeszítésével is.
Nehéz életem volt, és ha újra kezdeném, ugyanígy csinálnék mindent, önpusztító erővel és szenvedőn, szeretve és elhagyatva, és sokszor előröl kezdeném, mert én nem bánok semmit sem.
*
BELVÁROSI SZÍNHÁZ
Március 10. vasárnap 1700
Daniel Glattauer
GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE
Két monodráma egy részben
Emmi Rothner FULLAJTÁR ANDREA
Leo Leike ŐZE ÁRON
Díszlet, jelmez: SEBŐ RÓZSA
Rendező: GÖTTINGER PÁL
Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább?
„Írjon nekem Emmi, Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel."
Lebilincselően szórakoztató darab, megszólít fiatalt, időst, magányost, családost, mindenkit, aki szereti látni mindennapjaink ellenmondásait, emberi útvesztőit.
*
BETHLEN TÉRI SZÍNHÁZ
Március 10. vasárnap 1000
Marica bábszínháza
A VASORRÚ BÁBA
Mese óriásbábokkal, játékkal, zenével
Közreműködik: TÁRNOK MARICA bábművész
és SZ. NAGY MÁRIA bábszínész
Családi vasárnap, gyerek és felnőtt foglalkoztató. Kézműves foglalkozás tematikusan a programokhoz, limonádéval és mesekeksszel.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegényember, akinek annyi gyerek volt, mint a rosta lika, meg még eggyel több...
Az előadás után, 11.00 órától a kicsiknek dúdoló Mariskával (ölbéli játékok, dalok, mondókák furulyaszóval és ukulelével), a nagyobbaknak kézműves foglalkozás.
*
CENTRÁL SZÍNHÁZ
Március 8. péntek 1900
HÉT BOSZORKA
Koncertelőadás
Szereplők: BÁSTI JULI
BOTOS ÉVA
FALUSI MARIANN
HORGAS ESZTER
POKORNY LIA
ÁGOSTON KATALIN
TOMPOS KÁTYA
Táncosok: GOMBAI SZABOLCS;
SZÉKELY SZILVESZTER;
VISLÓCZKI SZABOLCS
Jelmeztervező: ZELENKA NÓRA
Közreműködik: CLASS JAZZ BAND
Rendező: PUSKÁS TAMÁS
Hét magyar díva együtt barangolja be azt a furcsa, megfoghatatlan, szenvedélyes világot, amit időnként szerelemnek hívnak, néha csak vágynak, de bárhogyan is nevezzük, az életünk elképzelhetetlen nélküle. Magyar örökzöldek és világslágerek a szerelemről, a vágyról, a boldogságról: olyan szerzők és előadók varázslatos dalai csendülnek fel, mint Seress Rezső, Kurt Weill, Louis Armstrong, Edit Piaf, Leonard Cohen, Liza Minelli.
*
KARINTHY SZÍNHÁZ
Március 8. péntek 1900
Békeffi István - Stella Adorján
JANIKA
Vígjáték 3 felvonásban
Polgár Gizi BÍRÓ KRISZTA
Balla János MIHÁLYFI BALÁZS
Anya VOITH ÁGI
Apa BODROGI GYULA
Malvin, öltöztetőnő MARGITAI ÁGI
Adorján, színigazgató FAZEKAS ISTVÁN
Miss Betty Torday MOLDVAI KISS ANDREA
Fenek Jenő RÁBAVÖLGYI TAMÁS
Újságíró HONTI GYÖRGY
Díszlet, jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA
Díszletkivitelezés: MAJOR ATTILA
Kellék: BÍRÓ TAMÁS
Hang: ROMÁN DÁVID
Fény: LÉNÁRT GÁBOR
A rendező munkatársa: DULAY LÁSZLÓ
Szcenika, produkciós asszisztens: RIDZI GÁBOR
Művészeti vezető: KARINTHY MÁRTON
Rendező: HONTI GYÖRGY
Janika, az örök nő!
Egy jó színdarabban minden kor megtalálja a maga igazságát. Ez igaz Janikára is! A nézők mindig élvezik a színházi kulisszatitkokat, az átöltözés keltette bonyodalmakat, a férfi és nő örök párharcát. Pláne, ha ilyen kiváló szereposztásba kerül színpadra az előadás.
A színészek, akik tudnak líraiak és komikusak lenni egyszerre, képesek arra, hogy elvarázsolják a közönséget és elmeséljék Önöknek ezt a megható felnőtt-mesét.
A Janika olyan, mint egy gyönyörűen elkészített csipke. Ha túlságosan megterhelik, átszakad, míg ha nem veszik elég komolyan, gyűrött lesz. A mi célunk, hogy megtaláljuk a legjobb arányt. Így a nézők egyik pillanatban szívből nevethetnek, míg a másikban sírhatnak. És hazafelé menet is magukkal viszik, milyen megható és mulatságos az élet.
*
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ - KAMRA
Március 7. csütörtök 1900
Parti Nagy Lajos
A HÉT ASSZONYA
A hét nő CSÁKÁNYI ESZTER
Díszlet: KHELL ZSOLT
Jelmez: IZSÁK LILI
Fény: BÁNYAI TAMÁS
Rendező: ANGER ZSOLT
„[...] Párhuzamos sorsmonológok, helyzetek, és mondatok mindenekelőtt, újak és régiek [...] E hét nő persze egy nő s az egy persze hét és több. Ami összeköti őket, az egyrészt a nyelv, másrészt a színésznő maga, s persze a nagyon egyszerű "hordozható" tér, ahol-amelyben megtörténnek. [...] Megszólal a sikeres üzletasszony, a kézimunka-előrajzoló, a pecsenyesori pincérnő, a bárzenész, a villamos-kalauznő és végül "maga" a színésznő - nem sorolom, [...] Tán ezért foglalkoztat ennyire, hogy megtudjam, Csákányin keresztül tudjam meg, kik is ők. Kik is vagyok én bennük?"
- Parti Nagy Lajos -
*
MAGYAR SZÍNHÁZ
Március 8. péntek 1900
Neil Simon - Cy Coleman - Dorothy Fields
SWEET CHARITY - ÉDES KIS BOLOND
musical
Federico Fellini - Ennio Flaiano - Tullio Pinelli: Cabiria éjszakái című forgatókönyve alapján
Fordította: Zöldi Gergely
Charity Hope Valentine AUKSZ ÉVA / RUTTKAY LAURA
Oscar Lindquist JEGERCSIK CSABA / GÉMES ANTOS
Daddy Brubeck/Herman PAVLETITS BÉLA
Vittorio Vidal FILLÁR ISTVÁN / TÓTH SÁNDOR
Ursula March BENKŐ NÓRA
Nickie SZŰCS KINGA
Helene RUTTKAY LAURA / LOSONCZI KATA
Carmen Pignatelli DÁNIEL VALI
Manfred/Portás/Hivatalnok/Barney SZATMÁRI ATTILA
Rosie HOLECSKÓ ORSOLYA
Sam HORVÁTH ILLÉS
Frenchy SOLTÉSZ BÖZSE / RÁCZ ZSUZSANNA a.n.
Daddy segédei VECSEI LÁSZLÓ a.n., GÖMÖRI ANDRÁS a.n., HÉRICZ PATRIK a.n., KURUCZ DÁNIEL a.n.
Közreműködik a VARIDANCE Tánctársulat
Zenei vezető: PUSKÁS PÉTER
Koreográfia: DÉKÁNY EDIT
Díszlet: CZIEGLER BALÁZS
Jelmez: BUJDOSÓ NÓRA
Világítástervező: CSONTOS BALÁZS
Dramaturg: ZÖLDI GERGELY
Ügyelő: CSEPELI SÁNDOR, SIPOS CSABA
Súgó: JUHÁSZ ANDREA
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES
Rendező: PELSŐCZY RÉKA
A Sweet Charity - Édes kis bolond egy lány története, aki semmi mást nem akart, mint hogy szeressék. Ehhez képest köt ki a Central Park tavában, egy hí¬res filmsztár szekrényében, egy elakadt liftben egy pánikbeteggel, fa tetején egy ejtőernyővel, meg még ki tudja, hány helyen? Hogy pontosan mit akar és hová tart, ő sem nagyon tudja, ha pedig nincs válasza a kérdésekre, csak annyit mond, hogy szelaví¬.
*
NEMZETI SZÍNHÁZ
Március 10. vasárnap 1900
George Bernard Shaw
SZENT JOHANNA
Új fordítás: Nádasdy Ádám
Robert de Baudricourt, Vaucouleurs várkapitánya NAGY ZSOLT
Az intézője VÁNCSA GÁBOR e.h.
Johanna, szűz BÁNFALVI ESZTER
Bertrand de Poulengey / Courcelles kanonok FEHÉR TIBOR
A reimsi érsek BODROGI GYULA
La Trémouille főkamarás MARTON RÓBERT
Gilles de Rais, a Kékszakáll SZATORY DÁVID
La Hire kapitány SZARVAS JÓZSEF
Károly, a dauphin, később VII. Károly francia király FÖLDI ÁDÁM
Jean Dunois, az Orléans-i Fattyú SZABÓ KIMMEL TAMÁS
Richard de Beauchamp, Warwick grófja KULKA JÁNOS
John de Stogumber káplán ZNAMENÁK ISTVÁN
Peter Cuchon, Beauvais püspöke FODOR TAMÁS m.v.
Jean Lemaitre, domonkos rendi szerzetes, az inkvizítor LÁSZLÓ ZSOLT
Jean D' Estivet, a bayeux-i káptalan kanonokja, az ügyész VÁNCSA GÁBOR e.h.
Ladvenu, domonkos rendi szerzetes SZATORY DÁVID
Dunois apródja DUCSAI ÁBEL
Díszlet: ALFÖLDI RÓBERT
Díszlet-asszisztens: ZÖLDY Z. GERGELY
Jelmeztervező: NAGY FRUZSINA
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Mozgás: GERGYE KRISZTIÁN
Rendezőasszisztens: HERPAI RITA
Rendező: ALFÖLDI RÓBERT
Mi történik egy emberrel, akit meglátogat az Isten és feladatot, célt kínál a számára? Hogyan képes megfelelni az isteni akaratnak; főként akkor, ha gyönge fiatal nő az illető? Mi történik vele, ha olyan férfiakat kell meggyőznie, akik maguk már alig hisznek, életüket csupán saját élvezetük, a politika és a hatalom véget nem érő játszmái foglalkoztatják? A naiv, szinte tanulatlan lánynak olyan roppant terheket kell vinnie, amely meghaladhatná az erejét, de hite és meggyőződése minden akadály leküzdésére képessé teszi. Johanna kardot ragad, sereget szervez, férfiként küzd, hogy megmentse a dauphint, Károlyt, a leendő királyt. Végül mindazok a férfiak, akik a hit bástyájaként maguk előtt tolták Johannát, máglyára segítik őt, hogy aztán legendaként emeljék az égig. A naiv hit és a rafinált cinizmus egymást feltételező küzdelmét az író lenyűgöző éleslátással és máig ható humorral ábrázolja.
Az előadást 15 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Az előadás díszletében látható fotó a csíkmenasági plébániatemplom főoltárához tartozó Szűz Mária-oltárt ábrázolja | 1543, fa, Magyar Nemzeti Galéria
A reprodukcióért köszönet a galériának és Darabos György fotóművésznek, valamint Kolozsváry Mariann és Mikó Árpád művészettörténészeknek.
*
PINCESZÍNHÁZ
Március 8. péntek 1900
Fráter Zoltán
HÁT, HOGY SZERET MAGA ENGEM?
(Krúdy Gyula szerelmi levelezője)
Krúdy SZIKSZAI RÉMUSZ
Rezsán BOZÓ ANDREA
Zsuzsi EKE ANGÉLA
Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA
Dramaturg: MARSALKÓ ESZTER
Súgó: SKRABÁN JUDIT
Rendezőasszisztens: CSICSELY ZOLTÁN
Rendező: NÉDER PANNI
Krúdy szabados életmódjának megfelelően szállodában élt, 1915-18 között a Royalban. Itt ismerkedett meg és kezdett viszonyt Rezsánnal, a szállodaigazgató feleségével. Szerelmük először kivirágzott, majd napról napra növekedett. Lángoltak, sírtak, őrjöngtek, Krúdy minden korcsmárossal összeveszett - mígnem egy forró augusztusi napon megismerte Rezsán veszélyesen fiatal, bájos és kacér lányát, Zsuzsit...
*
RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ
Március 9. szombat 1900
Bertolt Brecht
KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI
Tudósítás a harmincéves háborúról
Zene: Paul Dessau
Fordította: Ungár Júlia
Anna Fierling, akit Kurázsinak neveznek KOVÁTS ADÉL
Kattrin, a néma lánya PETRIK ANDREA
Eilif, a nagyobbik fia FORMÁN BÁLINT
Fejő, a kisebbik fia RÉTFALVI TAMÁS
A szakács SZŰCS PÉTER PÁL
A tábori lelkész RÁBA ROLAND
Yvette Pottier MARTIN MÁRTA
Kicsi vagy Kocsi NAGY NORBERT eh.
Zenei közreműködő: KÁKONYI ÁRPÁD / MATKÓ TAMÁS
Díszlettervező: AMBRUS MÁRIA
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Dramaturg: UNGÁR JÚLIA
Zenei vezető: KÁKONYI ÁRPÁD
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR
Kurázsi mama nem akar mást, csak élni. Túlélni a háborút, életben tartani a gyerekeit. Olyan korban él, amikor ravasznak, simulékonynak és könyörtelennek kell lenni. Az engedékenység, a gyengédség luxusnak számít. Van, aki megengedi magának, az el is bukik, mint Kurázsi gyerekei. Ha férfi lenne, talán föladná. De Kurázsi, még ha akarná, sem lenne képes rá; viszi előre az életösztön.
Zsótér Sándor látványgazdag rendezése és Kováts Adél érzékeny játéka megrendítően mutatja be egy keménységébe belemerevedett, kétségbeesett asszony sorsát.
Bertolt Brecht és Paul Dessau örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.
*
RÓZSAVÖLGYI SZALON ARTS & CAFÉ
Március 8. péntek 1930
G - MONODRÁMA
Peter Hacks: Beszélgetés a Stein-házban a távollevő von Goethe úrról című műve alapján
Charlotte von Stein GYÖRGYI ANNA
Fordító: SZÁNTÓ JUDIT
Jelmeztervező: PIRITYI EMESE
Zeneszerző: DUDÁS ZSOMBOR
Dramaturg: GARAI JUDIT
Rendező: HIDVÉGI NÓRA
A világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkai az egyik fél szemszögéből felidézve, egy nem mindennapi helyzetben.
Goethe és Charlotte von Stein majdnem tíz évig tartó kapcsolata elevenedik meg, amely tele volt szenvedéllyel, váddal, szerelemmel, tehetséggel, kisajátítással, boldogsággal, féltékenységgel, félelemmel, megszokással, könnyekkel és nevetéssel...
De ki tudhatja, hogy mi is történt pontosan ezalatt az egy évtized alatt?
Az előadás a Magyar Goethe Társaság támogatásával jött létre
*
RÓZSAVÖLGYI SZALON ARTS & CAFÉ
Március 9. szombat 1930
Lévai Katalin
PÁRNAKÖNYV
Egy szerelem története...
Nő FÖLDES ESZTER
Férfi NÉMETH KRISTÓF
Írónő LÉVAI KATALIN
Színpadra alkalmazta: LAKOS NÓRA
Dramaturg: SOLT RÓBERT
Jelmez: BOGNÁR HAJNALKA
Rendező: DICSŐ DÁNIEL
Lévai Katalin új oldaláról mutatkozik be: különleges női érzékenységgel megírt kisregényéből színpadi művet írt, melyben egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújt betekintést. A zavarba ejtően személyes hangvételű, önéletrajzi ihletésű szerelmi történet Budapesten játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években.
Nem megszokott jellemzője az előadásnak, hogy maga az írónő is szereplője saját darabjának. A narrátor szerepét ölti magára, az emlékező ént.
*
RÓZSAVÖLGYI SZALON ARTS & CAFÉ
Március 10. vasárnap 1930
ODAADÓ HÍVETEK, SURIK
Ljudmila Ulickaja nagysikerű regénye színpadon
Surik Korn MOHAI TAMÁS
Vera Alekszandrovna BALOG JUDIT
Jelizaveta Ivanovna TORDAI TERI
A lányok SIPOS VERA, TÁNCZOS ADRIENN
Fordította: GORETITY JÓZSEF
Színpadra alkalmazta: SELMECZI BEA
Zenei szerkesztő: DOBRI DÁNIEL
Rendező: BAGÓ BERTALAN
Tehetünk-e mindenkinek kedvére, mint Surik, a jóképű moszkvai fiú, aki minden asszony dédelgetett álma? A csinos, biztonságot sugárzó férfi kitűnő szerető, önzetlen barát és kötelességtudó gyerek, akit hölgyismerősei bármikor megkereshetnek, felhívhatnak, gondolkodás nélkül segít rajtuk, mindegyikük elvárásának megfelel. Eközben azonban lassan elveszíti az arcát. Ulickaja nagyszerű regényének szereplői elevenednek meg a Rózsavölgyi Szalon színpadán.
Az előpadás létrejött: Ljudmila Ulickaja engedélyével és az ELKOST Literary Agency
és a Hofra Kft. közvetítésével.
*
SZKÉNÉ SZÍNHÁZ
Március 8. péntek 2200
Pintér Béla és Társulata:
A 42. HÉT
Imola CSÁKÁNYI ESZTER
Boci THURÓCZY SZABOLCS
Karcsi PINTÉR BÉLA
Enikő ROSZIK HELLA
Tamás FRIEDENTHAL ZOLTÁN
Ági ENYEDI ÉVA
Lola STEFANOVITS ANGÉLA
Balázska QUITT LÁSZLÓ
Kő László SZAKONYI GYÖRK
Eszti, Noémi HAJDÚ ROZI
Zenészek: KÉMÉNCZY ANTAL (zongora), VEÉR BERTALAN (hegedű), VEÉR CSONGOR (hegedű), PÓTA GYÖRGY (bőgő), SIPOS GERGŐ / VÁMOS MARCELL (cselló)
Zenei vezető: KÉMÉNCZY ANTAL
Dramaturg: ENYEDI ÉVA
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Jelmeztervező munkatársa: KISS JULCSI
Tér: TAMÁS GÁBOR
Fény: VARGA LÁSZLÓ
Hang: SIMON ISTVÁN
Gazdasági munkatárs: INHAIZER GYULA
Produkciós munkatárs: HIDVÉGI ANNA
Rendező munkatársa: HAJDÚ ROZI
Írta és rendezte: PINTÉR BÉLA
...A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola. Gyász, szerelem, hit, hitetlenség, jó és rossz döntések keverednek életének eme kilenc drámai hónapjában. Minden döntésének meglesz a következménye, a darab végén pedig kiderül, hogy mit hoz a 42. hét: születést vagy halált.
Támogatók: EMMI, NKA, Szkéné Színház
*
BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ
IBSEN STÚDIÓSZÍNHÁZ
Március 8. péntek 1900
PÁLYÁM KEZDETE A SZERELEM KERESZTTÜZÉBEN
Karády Katalin ismeretlen arcairól
Előadó: LISZI MELINDA
Zongorán közreműködik: RÁZGA ÁRON
Hangjukat adták az előadáshoz:
Atyai jóbarát: TEGE ANTAL
Első férj: KATKÓ FERENC
Egy úr a vonatról: SZABÓ LAJOS
Váci utcai ismerős: CSOMÓS LAJOS
Londoni pénzember: SZENTE KÁROLY
T.M., a barátnő: GUBIK PETRA
Egyed Zoltán, azaz X: CZITOR ATTILA
Utassy Gizi, a táncművésznő: KOMÁROMI ANETT
Aczél Ilona: TARSOLY KRISZTINA
Egy államtitkár felesége: BÁNYAI ÁGOTA
Bajor Gizi: KARA TÜNDE
A párizsi fiú: GULYÁS ATTILA
Karády Katalin 1941-ben írta meg meglepően őszinte hangvételű vallomásait szépirodalmi ihletettséggel. Ezen vallomások s a halhatatlanságba magasodott dalok - a Kettőnk életét, Holnap, ki tudja holnap látsz-e még, Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Hamvadó cigarettavég, Mindig az a perc és számos más sláger - segítik a titok feltárását. Hogy ki is volt Karády Katalin? A végzet asszonya? Megfejthetetlen rejtély? Hol szénaboglya, hol tűztorony frizurájú nagyasszony? Az Örök Nő, aki újabb és újabb szerelmekben fürdette arcát? Egy előadás Karády Katalin életéről, szerelmeiről, pályájáról egészen a hírnévig!
*
BARTÓK KAMARASZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZETEK HÁZA - DUNAÚJVÁROS
Március 10. vasárnap 1800
HÁZASSÁGON INNEN ÉS TÚL
RÁTÓTI ZOLTÁN önálló estje
(Háy János azonos című művéből)
Férfiak és nők, férjek és feleségek, barátok és barátnők beszélnek egymással, hol visszafojtott rémülettel, hol ellenállhatatlan iróniával. Titkos randevúkon, otthon, úton vagy útközben. A szereplők, a helyszínek és a beszélgetések mind-mind ismerősek. A téma a boldogság keresése, és mindez végtelen szeretettel és humorral.
„Házasságon innen, és azon túl is. Aki még innen van, belülre vágyik, aki benne van, másfelé kacsingat. De ha a pesti férfiak karjai nem ívelnék át hidakként a budai lányok vállát, miközben szerelmük szellője e két város közt ide-oda lengedez, leomlanának azok, s mindnyájan beleesnének a Dunába." - Háy János: Házasságon innen és túl
*
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ
NÉZŐTÉRI TÁRSALGÓ
Március 8. péntek 1500
MINDENÜTT NŐ - KISLÁNYOK
Szerkesztő, összeállító: FANDL FERENC színművész
Vidám műsor (zene, irodalom, játék) a nőnap jegyében
Kislányoknak 12 évig
*
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - KAMARASZÍNHÁZ
Március 8. péntek 1600
MINDENÜTT NŐ - CSAJOK
Szerkesztő, összeállító: ÓDOR KRISTÓF színművész
Vidám műsor (zene, irodalom, játék) a nőnap jegyében
Középiskolás korosztálynak 12-18 évig
*
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - CSARNOK
Március 8. péntek 1700
MINDENÜTT NŐ - NŐK
Szerkesztő, összeállító: SALAT LEHEL színművész
Vidám műsor (zene, irodalom, játék) a nőnap jegyében
Nőknek
*
MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ - NYÍREGYHÁZA
KRÚDY KAMARASZÍNPAD
Március 8. péntek 1900
Csokonai Vitéz Mihály
AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK
Karnyó, egy idős kalmár TÓTH KÁROLY
Karnyóné, felesége PREGITZER FRUZSINA
Samu, ezeknek fiok, ki bolondos NAGYIDAI GERGŐ
Lipittlotty PETNEHÁZY ATTILA
Tipptopp ILLYÉS ÁKOS
Lázár, boltoslegény FELLINGER DOMONKOS
Boris, szobaleány BARTA ÉVA
Kuruzs, egy személyben doctor, borbély, alchimista, kéznéző, chiromantista, zsibvásáros, drótvonó, poéta, kosárkötő BALOGH GÁBOR
Tündér MUNKÁCSY ANITA
Tündérfi VARGA NORBERT e. h.
Borisz Godunov KOVÁTS ISTVÁN
Zenészek: BOTTYÁN BLANKA, SUHANYECZ VIKTÓRIA, HORÁNYI TAMÁS
Díszlettervező: FODOR VIOLA
Jelmeztervező: BIANCA IMELDA JEREMIAS
Koreográfus: VÁMOSI JUDIT
Ügyelő: KOVÁTS ISTVÁN
Súgó: NAGY ERZSÉBET
Rendezőasszisztens: RAJKÓ BALÁZS
Rendező: KERESZTES ATTILA
Karnyóné, az éltes kereskedőasszony özvegynek tudja magát, mióta férje elment és eltűnt a Napóleon elleni háborúkban. Sivár hétköznapjaiba csak Lipittlotty úr, a pesti módit majmoló öreg gavallér felbukkanása hoz egy kis színt. Udvarló bókjai hatására az özvegy menten életre-halálra szerelmes is lesz, de ekkor meg Tipptopp úr, a francia divatbolond kezd heves udvarlásba...
*
VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ - SZÉKESFEHÉRVÁR
STÚDIÓ
Március 10. vasárnap 1500
Patrick Marber
KÖZELEBB!
Fordította: Upor László
Anna BAKONYI CSILLA
Alice SZABÓ EMÍLIA
Dan CSIZMADIA GERGELY
Larry SZABÓ GYŐZŐ
Díszlet: CZIEGLER BALÁZS
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: ORBÁN ESZTER
Súgó: SZARVAS ÉVA
Ügyelő, produkciós asszisztens: HORVÁTH IZA
Rendező: GUELMINO SÁNDOR
Hogyan alakul néhány véletlen találkozás során négy ember élete: szerelmek, megcsalások és megcsalatások, fájdalmak és nagy szenvedélyek közepette, sok humorral.
Az előadás megtekintése 18 éven aluliaknak nem ajánlott.
*
JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - TATABÁNYA
Március 8. péntek 1500
Kosztolányi Dezső
ÉDES ANNA
Színpadra írta: Závada Pál
Anna TÖRŐCSIK FRANCISKA
Vizyné KEREKES ÉVA
Vizy CSANKÓ ZOLTÁN
Moviszter HONTI GYÖRGY
Moviszterné MAJOR MELINDA
Tatár VIZKELETI ZSOLT
Tatárné PÁLFI KATA
Báthory, kéményseprő VARGA ZOLTÁN
Ficsor, házmester VÉGH PÉTER
Jancsi NAGYHEGYESI ZOLTÁN
Etel TÓTH RITA
Stefi MOLNÁR MARIANN
További szereplők BISCHOF ILDIKÓ, KOVÁCS OLIVÉR,
NAGY LEVENTE
Díszlet: CZIEGLER BALÁZS
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Mozgás: WIDDER KRISTÓF
Súgó: DOBOS ERIKA
Ügyelő: SZABÓ GÁBOR
Rendezőasszisztens: BISCHOF ILDIKÓ
Rendező: HARGITAI IVÁN
Kosztolányi története újra virágkorát éli. Nem nosztalgiázunk rajta, nem kellemes történelmi távlatból vizsgálgatjuk, hanem testközelből megéljük. Újraéljük. Mintha minden szó szerint megismétlődne: rendszerváltás ádáz gyűlölettel, köpönyegforgató házmestereink, egymásra irigykedő prolik, moralizáló értelmiségiek, cseléd-gondokba belebetegedő polgárasszonyok, és az elnyomott, csendben tartott annák. Kisbetűvel. Mert annákból lett/van a legtöbb. Jó szándékú, naiv, érzelmes cselédeink nap, mint nap még hiszik, hogy van igazság, szerelem, becsület. Bízzunk abban, hogy ők vannak többségben, miattuk kell, kötelességünk eljátszani az "Édes Annát.
*
JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - TATABÁNYA
Március 8. péntek 1900
Kosztolányi Dezső
ÉDES ANNA
Színpadra írta: Závada Pál
Anna TÖRŐCSIK FRANCISKA
Vizyné KEREKES ÉVA
Vizy CSANKÓ ZOLTÁN
Moviszter HONTI GYÖRGY
Moviszterné MAJOR MELINDA
Tatár VIZKELETI ZSOLT
Tatárné PÁLFI KATA
Báthory, kéményseprő VARGA ZOLTÁN
Ficsor, házmester VÉGH PÉTER
Jancsi NAGYHEGYESI ZOLTÁN
Etel TÓTH RITA
Stefi MOLNÁR MARIANN
További szereplők BISCHOF ILDIKÓ, KOVÁCS OLIVÉR,
NAGY LEVENTE
Díszlet: CZIEGLER BALÁZS
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Mozgás: WIDDER KRISTÓF
Súgó: DOBOS ERIKA
Ügyelő: SZABÓ GÁBOR
Rendezőasszisztens: BISCHOF ILDIKÓ
Rendező: HARGITAI IVÁN
Kosztolányi története újra virágkorát éli. Nem nosztalgiázunk rajta, nem kellemes történelmi távlatból vizsgálgatjuk, hanem testközelből megéljük. Újraéljük. Mintha minden szó szerint megismétlődne: rendszerváltás ádáz gyűlölettel, köpönyegforgató házmestereink, egymásra irigykedő prolik, moralizáló értelmiségiek, cseléd-gondokba belebetegedő polgárasszonyok, és az elnyomott, csendben tartott annák. Kisbetűvel. Mert annákból lett/van a legtöbb. Jó szándékú, naiv, érzelmes cselédeink nap, mint nap még hiszik, hogy van igazság, szerelem, becsület. Bízzunk abban, hogy ők vannak többségben, miattuk kell, kötelességünk eljátszani az "Édes Annát.
*
JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - TATABÁNYA
Március 10. vasárnap 1900
Henrik Ibsen
NÓRA
Szövegkönyv: Guelmino Sándor
Helmer, ügyvéd CRESPO RODRIGO
Nóra, a felesége BALSAI MÓNI
Rank, doktor HONTI GYÖRGY
Lindéné MAJOR MELINDA
Krogstad, ügyvéd GULA PÉTER
Helene, bejárónő TÓTH RITA
Díszlet: CZIEGLER BALÁZS
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Súgó: DOBOS ERIKA
Ügyelő: SZABÓ GÁBOR
Rendezőasszisztens: BISCHOF ILDIKÓ
Rendező: GUELMINO SÁNDOR
Kapcsolatainkban szerepeket játszunk, amelyek számunkra előnyösek. De vajon meddig kényelmes egy szerep és mikor válik önmagunk számára is terhessé? A másik embert miért nem akarjuk igazán megismerni és olyannak látni, amilyen, azért szeretni, amilyen? Ha egy nő otthagyja a családját, hogy rátaláljon önmagára, az helyeselhető individualizmus, botrányos feminizmus, vagy felelőtlen önzés? Az, hogy korábban idillinek tartotta házasságát, az naivitás, vagy az önérdek kényelmessége?