ALMASZÓSZTÓL VONALHÚZÁSIG
Sajtótájékoztató a Magyar Színházban - JEGYZET
A Magyar Színház szeptember 10-én tartott sajtótájékoztatójának két legfontosabb híre az alábbi volt:
1. A színház gazdálkodása stabil.
2. Almaszósz-szereplőválogatás lesz szeptember 19-én.
Persze ezek mellett még egyéb fontos dolgokról is esett szó (Őze Áron igazgató elmondott minden kötelezőt uniós pályázatról, energetikai felújításról, régi tervekről és új társulati tagokról), de nem véletlen, hogy leginkább a két fenti információ ragadt meg bennem. Mindkettő jellemzi napjaink színházi világát.
A nemzetgazdasági miniszter és a színházigazgató abban hasonlít egymáshoz, hogy mind a kettő bizalomvesztéstől retteg a válságban. Ha egy színházról - akár alaptalanul is - elterjed, hogy gazdasági csőd szélén áll, elpártolnak tőle a támogatók, később a nézők is. Egy ország esetében is hasonló a következmény: előbb a befektetők oldalognak el, majd a kvalifikált munkaerő „vált máshová jegyet". Ebben a műfajban a rosszindulatú híresztelés ugyanolyan káros, mint az alaptalan sikerpropaganda. A tuti megoldás az (mindenki számára), hogy tényleg rendbe kell tenni a gazdaságot, és utána nyugodtan lehet az igazságot propagálni. Marczis Béláné, a Magyar Államkincstár költségvetési főfelügyelőjeként abszolvált igen hiteles beszámolója engem meggyőzött arról, hogy a Magyar Színházban még a működési támogatás állandó csökkenése ellenére is alapvetően rendben van minden (még az esetleges vesztes munkaügyi perekből eredő kötelezettségekre is lesz fedezet). A szigorú főfelügyelő asszonyról egyébként tökéletesen el tudom képzelni, hogy ha a büféfolyosón céltalanul elgurul egy ötforintos, ő azt a színház legtávolabbi zugában is meghallja, és legott intézkedést foganatosít a pazarlás megakadályozására.
E nem is kissé teátrális vízióval szeretnék a gazdaságból átlépni az Almaszószba, illetve a színház világába. Böszörményi Gyula Almaszósz című zenés mesejátékának november 9-én lesz a bemutatója a Nagyszínpadon, és - ez a színház varázsa - még nincsenek meg a premier főszereplői. Ezért szeptember 19-én szereplőválogatás lesz, ahol „9-12 éves mozgékony, élénk, jól éneklő gyerekek" jelentkezését várják a valogatas@mszinhaz.hu címen (a jelentkezési határidő: szeptember 15.).
Göttinger Pál főrendező szerint a befutók minden bizonnyal az Alma együttes sztárjaivá válnak majd. A májusban kinevezett főrendező elég részletesen ismertette az évadtervet (az új bemutatók listáját a cikk végén az olvasó számára is elérhetővé teszünk), tájékoztatójának tanulságát röviden így tudnám összefoglalni: az adottságok és a kényszerítő körülmények között a társulat tagjai mindent megtesznek azért, hogy a Magyar Színház valóban korszerű „ifjúsági és családi" színház legyen. Az évadterv, a darabok és a stáblisták ismeretében erre komoly esélyük is van.
A felszólalók közül Márton Gábor Csaba színész-drámajátékvezetőt feltétlenül kiemelném, és nem csak azért, mert saját bevallása szerint ez alkalommal vesztette el sajtótájékoztató-szüzességét, hanem mert előadásában igazán imponálónak tetszett a színház Ki-Belátó programnak elnevezett színházpedagógia-programja. Az elnevezés logikusan épül a színház mottójára is („Ahol a láthatatlan láthatóvá válik"), de lényegesebb, hogy alaposan átgondolt és kidolgozott koncepció mentén, partneri viszonyra alapozva iskolásokkal, iskolákkal és tanárokkal, azzal kecsegtet, hogy sikeres megvalósításával színházértő közönség fog felcseperedni a Magyar Színházban. Márpedig ha színház az egész világ, akkor az, aki a színházat érti, a világot érti. És akkor már hazudni sem könnyű neki.
(KCs)