„Giuseppe Verdi műveit 160 éve folyamatosan játssza a Kolozsvári Magyar Opera. A bicentenárium alkalmával izgalmasabbnak tűnt Selmeczi György javaslata, a három új Verdi-opera színpadra állítása, mint sorra műsorra tűzni az eddig is játszott előadásokat” – mondta el Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója.
Selmeczi György, a három előadás művészeti vezetője és karmestere hangsúlyozta: az operák nem tekinthetők fiatalkori műnek, filológiai érdekességnek, hanem valódi remekművek, amelyek akkor születtek, amikor Verdi már az európai operavilág sztárja volt. Selmeczi az előadások egyik különlegességeként említette a sajátos vizuális egységet, amely a díszletet (tervező: Csíki Csaba) és a jelmezeket (tervező: Kiss Zsuzsa) jellemzi.
Mindhárom rendező megemlítette, hogy eddig főként színházban dolgoztak, de régi vágyuk volt, hogy operát rendezzenek. Zakariás Zalán, a Szent Johanna rendezője úgy fogalmazott: a zene drámai ereje van rá nagy hatással, azt az érzetet bontja ki képileg, amit a zene sugall, elsősorban a megérzéseire hallgatva.
Göttinger Pál, A haramiák rendezője szerint az opera „csúcsműfaj, a legtöbb, amire a színházasdi képes: a képzőművészet, a mozgásművészet, az irodalom és persze a zene találkozik lenyűgöző egységben.”
„Az életben és az előadásban is a szerelem és a halál motívuma jelentette számomra a nagy találkozást: mindkettővel álmodom, mindkettőt hajszolom, a Luisa Millerben pedig jelen vannak ezek a motívumok” – fogalmazott Szőcs Artur, a Luisa Miller rendezője.
Szép Gyula a sajtótájékoztató végén arra figyelmeztette a közönséget: a három decemberi bemutató valószínűleg az egyetlen alkalom lesz arra, hogy ebben a formában, egymás után tekintsék meg az egységes egészet képező trilógiát, hiszen az egyeztetési nehézségek miatt a jövőben csak egyenként lesz alkalom műsorra tűzni az előadásokat.
forrás: Kolozsvári Magyar Opera
