ALFÖLDI CAESARRAL SZÓLHAT BE, A NEMZETI OROSZORSZÁG FELÉ FORDUL
Alföldi Róbert Shakespeare segítségével politizál, Ötvös András a piacon gürizik Gerlóczy Márton helyett, Pintér Béla designerdrogokhoz nyúl. Szerintünk ezek lesznek az ősz legérdekesebb színházi előadásai.
Véget ért a nyár, ezt már nem csinálhatjuk vissza. El kell kezdeni szervezni a beülős programokat, teafüveket beszerezni, moziprogramot ledumálni, és már-már az utolsó pillanatban, de még van lehetőség a színházjegyek megvásárlására is. Éppen ezért gyorsak leszünk: röviden bemutatjuk a legígéretesebb őszi színházi premiereket.
BÁRKIBÁRMIKOR (Átrium Film-Színház)
Pintér Béla társulatának új bemutatója október 9-én lesz, és mi már nagyon várjuk, mert a darabból közzétett dialógus arról árulkodik, hogy a nagybetűs szimbólumokat (mint az ÉLET) jó sok humorral, helyenként droggal kínálják. A BÁRKIBÁRMIKOR-ban most is benne lesz az író-rendező Pintér Béla, főszerepben a társulatban pár éve már rendszeresen vendégszereplő Csákányi Esztert és Friedenthal Zoltánt láthatjuk.
hirdetés
„ÉLET-nek hívják azt a cuccot, amit most tol./Életnek? Pont életnek?/Igen. Csupa nagybetűvel./Ez egy olyan új dizájner drog, mint a Kati, a Zene vagy a Remény?/Hát, nem olyan drága, meg nem olyan tiszta, mint a Remény, de szerintem sokkal jobb, mert benne van minden. A Kati, a Zene, a Remény, a Jövő... Minden! Mint az életben! Ez a legjobb./Aha! És ez eredetileg műtrágya vagy fürdősó?/ Nem, ez rovarirtó./ Rovarirtó?/Hát amennyire én tudom, ez ilyen bolhapor, amit macskákra meg tengerimalacokra lehet szórni./Jézus Máriám! És ezt képesek vagytok lenyelni?”
Textúra 2014. (Szépművészeti Múzeum)
Az ősz egyik legizgalmasabb projektjének utolsó simításait végzik a Szépművészeti Múzeum falain belül. Hagyományteremtő szándék, kísérletezés, összművészeti alkotás és múzeumpedagógia egyben: olyan írók, mint Parti Nagy Lajos, Garaczi László, Bartis Attila kiválasztottak magunknak egy-egy festményt a múzeum repertoárjából, és Török Ferenc filmrendező valamint Pelsőczy Réka rendező-színművész segítségével megelevenítik azokat. Az írók, rendezők és a több száz éves festmények között Pindroch Csaba, Trokán Nóra, Szalontay Tünde, Pálfi Ervin, Kováts Adél, Téby Zita, Simon Kornél, Borbély Alexandra, Fodor Annamária és Szabó Kimmel Tamás közvetít majd. A bemutató szeptember 25-én lesz.
Petra von Kant (Katona József Színház)
Idén a Katona két ígéretes előadással is kecsegtet. Az egyik Rainer Werner Fassbinder drámaíró és rendező darabja, a Petra von Kant keserű könnyei, amely csak Petra von Kantként fut majd a Katona Sufnijában. A darab azért is fontos, mert annak idején Fassbindert, többek között e műve miatt, sokan nőgyűlölőnek könyvelték el. Holott a dráma inkább, hogy tűélesen ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzelmeket és a szexualitást, mintsem hogy bárminemű nőgyűlölet lenne benne. A darabot a Székely Gábor és Bodó Viktor osztályában idén végző Székely Kriszta rendezi, a címszerepet Pelsőczy Réka alakítja. A bemutató október 15-én lesz.
A két Korea újraegyesítése (Katona József Színház)
Ez lesz a darab magyarországi ősbemutatójam Máté Gábor rendezésében. A két Korea egyesítésének írója Joël Pommerat, a mai francia színház egyik elismert, izgalmas és termékeny alkotója. Ő az, aki 40. születésnapján megígérte a társulatának, hogy minden évben ír nekik egy új darabot, amelyet aztán közösen állítanak színpadra, és az ígéretét 2004 óta eddig egyszer sem szegte meg.
Pommerát tehát már önmagában izgalmas személyiség, hát még a drámája, amely a címével ellentétben egyáltalán nem Észak- és Dél-Koreáról szól, hanem emberi kapcsolatokat vizsgál rövid szkeccsekben. Az előadásban szerepel többek közt Nagy Ervin, Ónodi Eszter, Fullajtár Andrea és Kulka János is. A nagyszínpadon október 17-én láthatja először a közönség.
Utolsó (Trafó)
Szeptember 11-én mutatják be a Trafó és a Proton Színház koprodukciójában készült Rába Roland-darabot, az Utolsót. Az előadásban a filmes világ, konkrétan a Walking Dead című zombis sorozat hangulata jelenik meg, mivel egy ismeretlen eredetű vírus fertőzi végig a szereplőket. A helyszín egy bevásárló központ, ahol a gyilkos vírus miatt bent rekednek az emberek, és megváltoznak az addig földi paradicsomként funkcionáló pláza szabályai. Az eseményeket ezután a túlélésért folytatott harc diktálja.
Kvartett (Pesti Színház)
A Pesti Színházban egy újabb Spiró-mű debütál október 10-én. A Kvartett a groteszk humor mellett hol szánalmat, hol szomorúságot ébreszt bennünk, helyenként szívbe markol, főszereplője az elméjében még mindig a kommunizmusban ragadt egykori munkáskáder, most egy panelban nyugdíjas éveit élő családfő, az Öreg. A konfliktust az egykoron Amerikába emigrált, de a tengerentúlról visszatérő Vendég okozza, aki az Öregnek akarja meghálálni az '56-ban tőle kapott életmentő jótanácsát. Ez azonban nem sikerül, a múltban ragadt és gyanakvó családfő árulónak tartja azt, akivel annak idején hasonlóan gondolkodott. Kern András játssza az optimista Vendéget, Hegedűs D. Géza a pesszimista Öreget.
Julius Caesar (Vígszínház)
Shakespeare drámáját Alföldi Róbert állítja színpadra december 6-án, aki valószínűleg tökéletesen ki fogja használni a drámában rejlő társadalompolitikai kritikát. A történet szerint, miután a szenátorok bérencei, Cassius (Hevér Gábor) és Brutus (László Zsolt) megölik Caesart (Hegedűs D. Géza), a Római Birodalom a polgárháború szélére sodródik. Feláll a Caesar-pártiak (Antonius - Sothl András és Octavius - Varju Kálmán) és a köztársaságpártiak (Cassius, Brutus) tábora. Felkorbácsolódnak az indulatok, bekeményednek a hatalmi játszmák. Ez egy igazán Alföldinek való történet.
E Föld befogad, avagy nincsen számodra hely (Örkény Színház)
A Mohácsi fivérek említése nélkül ma nincs színházi ajánló. Úgyhogy nem is hagyjuk ki az idei rendezésüket, amelyet az Örkény Színházban mutatnak be október 3-án. A testvérektől már megszokott módon hosszú cím most a magyarországi zsidók deportálását dolgozza fel, valamint azt, hogy mekkora volt ebben nekünk, magyaroknak a felelősségünk. Remek válasz születhet a német megszállási emlékmű felállítására.
John (Trafó)
Egy igen érdekesnek tűnő előadás érkezik a DV8 fizikai színházi társulattal a Trafóba. A John a DV8 alapítójának, Lloyd Newsonnak a kísérletező és tabudöntögető kedvéről árulkodik, lesz a táncos elemekkel, forgó színpaddal ellátott darabban minden, ami egy férfi életébe (nevezzük úgy, hogy John) belefér. Szexualitás, szerelem, bűntény, drogok, homoszexualitás, egyéni küzdelmek. Mindez valószínűleg hitelesen bemutatva, mivel Newson a darabhoz 50 férfival készített mélyinterjút, ezekből a személyekből áll össze a szemünk előtt John személyisége.
Éjjeli menedékhely (Nemzeti Színház)
Maxim Gorkij drámáját a Nemzeti Színházban november 8-án mutatják be, és aki szemfüles volt, az már egyszer nyáron, egy előbemutató keretén belül láthatta. Az Éjjeli menedékhelyet Viktor Rizsakov viszi színre, jelenleg ő az egyik legismertebb orosz színházi rendező. Rizsakov hozta létre Moszkvában a Független Színházak Első Fesztiválját, ő a Moszkvai Művészi Színház vezetője, nemzetközi mesterkurzusokat vezet Németországban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban és Oroszország több városában is. Most övé Magyarországon a feladat, hogy megjelenítse Gorkij lelkiismeret-furdalással küzdő, az élet lápos mélyére zuhant szereplőit.
A csemegepultos naplója (Jurányi Inkubátorház)
Gerlóczy Márton író egyszer fogta magát, és beállt a Vásárcsarnokba a pult mögé. Figyelte az embereket, női combokról álmodozott, és gürizett a piacon. Ezt megírta egy könyvben, amit idén Göttinger Pál állít színpadra az Orlai Produkció keretében. Az egyes szám első személyben írt regényből monodráma lett Ötvös Andrással, a regény többi szereplőjét a színpadon kolbászok, tárgyak testesítik meg. Így szeptember 19-én tulajdonképpen egy félig-meddig bábjátékot láthatunk.
Oresztész (Radnóti Színház)
Euripidész Oresztész című drámáját állítja színpadra a Radnóti Színházban Horváth Csaba, akinek a neve mára gyakorlatilag összeforrt a fizikai színházzal. Az előadás aktualizálni fog, de köszönhetően annak, hogy alapvetően a testi kifejezésmódokra koncentrál, nem kell tartanunk kínos, jelenre utaló kiszólogatásoktól. A darab Horváth szerint az ember felelősségét vizsgálja, azt, hogy miként érvényesítjük az érdekeinket. AzOresztész a tettek következményeiről, a kártyalapok ügyes forgatásáról, a trükközésről szól, mindezt egy alapvetően elátkozott családon keresztül bemutatva.
forrás: http://vs.hu/