Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója című regényéből Lőkös Ildikó dramatizálásában azonos címmel egyszemélyes színmű készült, melyet Orlai Tibor produkciójában és Göttinger Pál rendezésében Ötvös András színművész visz hatalmas sikerre, ez idő szerint a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház (Budapest, II., Jurányi utca 1-3.) kamaratermében.
A 33 éves Gerlóczy Márton jó 10 éve jelen van az irodalmi köztudatban, mióta az Igazolt hiányzással (2003) berobbant, majd a Váróterem, A Szabadok Testvérisége, a Check In, a Létra, s legutóbb A csemegepultos naplója című regénye megjelent. Ez a nyughatatlan, furcsa fiatalember, aki három év középiskola után már nem is érettségizett, mindig úgy érezte, hogy neki nem íróasztal meg könyvtári gyűjtőmunka, hanem valós élmények kellenek ahhoz, hogy műveit megalkossa. Ezért, például, A csemegepultos naplója megírása előtt jó fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában, szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne. „A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Csemegepultos leszek. Nappal kolbászokat, este nindzsókat fogdosok. Erről szól majd az egyedülálló csemegepultos élete.” Pedig a megfelelő íróasztal sem hiányzik életéből, ez idő szerint Visegrádon él, ahol dédapja, Áprily Lajos íróasztalán írja következő művét.
Aki egy kicsit is ismeri ennek a nagyszerű erdélyi művészfamíliának a történetét, felfigyelhet rá, hogy nagybátyjától, Jékely Zoltán költőtől, Jancsó Adrienn előadóművészen, Péterfy László szobrász-festőművészen át egész Péterfy Bori színész-énekesnőig mennyi szellemi tehetség gyűlt össze tudatában és tudatalattijában s körötte.
Szó volt róla, hogy A csemegepultos naplójából film készül, amely terv végül elhalt, mert az író által a szereplőválogatáson legjobbnak látott Ötvös András és a filmesek választottja nem egyezett. De szerencsére Orlai Tibor, aki már négy éve dolgozik a színpadi változat megvalósításán, nem tett le álmáról. Lőkös Ildikó, az egyik legkiválóbb színházi dramaturg 40-50 oldalas monodrámává sűrítette a terjedelmes regényt. Lehetett volna sokszereplős is a darab, hiszen az alapműben csak nőből is többel vall kudarcot Márczy Lajos. De Göttinger Pál rendezővel és Ötvös András színésszel valami olyan fergeteges, össz-művészeti színházi este született, amely határainkon belül, de akár azokon kívül is a legemlékezetesebb színházi emlékeinkben él tovább.
A történet egyszerű. Az írói ambíciókkal eddig nem sokra jutott Márczy Lajosnál betelt a pohár, és elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja őt az eddig üresen állt lóhús-termékeket árusító bolt pultjába. Lajos élete ettől kezdve a csemegeboltba betérő mindenféle vásárlók, a házában előforduló lakótársak, és a szabadidejében felszedett nők között zajlik, akiket hősünk naplószerűen rendre felidéz, elmesél. Csak épp egy idő után már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban. És itt mutatkozik meg annak a dramaturgiai nagyszerűsége, hogy Lajos egyszerre küzd meg a szakmával és a kapcsolataival, hiszen mindent általa és rajta átszűrve látunk, mondhatni nem csupán vásárlók és eladók vagyunk, de már-már mi vagyunk a termék is, testestől, lelkestől.
Mindehhez Ötvös András a realista színjátszástól az abszurd blődliig kihasználja eszköztárának teljes palettáját. Keze alatt megszemélyesülnek a tárgyak: egy darab rongyból, papírból, egy papucsból, egy felmosómopból, vagy egy kabátból hihetetlen komikus erővel ember lesz, az eladandó libák lányokká válnak, a szalámi, a kolbász, vagy a sódar pillanatok alatt hangszerként kel életre, akikkel/amikkel társalogni, karakterizálni, zenélni lehet, miközben visítva röhögünk a másikon – és persze saját magunkon. (A bábszínházi elemeket, tárgymanipulációkat Schneider Jankó bábművész segített betanítani.)
Ötvös hangjai magukban is remeklések, ahogyan egyikből a másikba váltogatja a hangszín-karaktereket, énekel, dünnyög, néha csak egy motívum felismerésének erejéig. A színész egy középre állított, forgatható dobozdíszletben és körülötte dolgozik, amely helyszíneket jelenít meg, de ehhez fizikálisan is neki kell megmozgatni az egész rendszert, tehát önmaga díszletmunkása is. (A díszlettervező nevét nem találtam sehol, pedig egy jó szót ő is megérdemelne.) A karikírozó eszköztár szerves része a mozgáskultúrája is, amivel Ötvös felmászik a díszletre el- és leesik, különbözőképp jár, táncol, fáradhatatlannak látszó fizikummal. Pedig biztos, hogy sokat kivesz belőle ez a másfél óra, mert teljes odaadással, erőbedobással dolgozik.
Azt, hogy Ötvös András nagyon jó színész, én az Isteni műszak című filmben fedeztem fel, de hogy ilyen hihetetlenül jó színész, csak most. Pedig mielőtt 2011-ben a budapesti Katona József Színház rendes tagja lett, játszott már Egerben, a Krétakör és a Merlin Színházban, a KoMa Társulatban. A színikritikusok a Főváros, a Legígéretesebb pályakezdő és a POSZT-on a legjobb 30 évesnél fiatalabb színész díjait már neki ítélték, megkapta a Gárdonyi Géza Színház társulati díját, 2011-ben Junior Príma, 2012-ben Máthé Erzsi-díjas lett, és csodálkoznék, ha ez az alakítása nem hozna neki újabb rangos elismeréseket. Én csak azt tudom mondani: Bravó, Ötvös András, még nagyon sok jót fogunk hallani rólad!
Az Orlai produkciók jó ideje már azt bizonyítják, hogy Orlai Tibor milyen jó érzékkel mer belevágni a sikergyanús, de nem köztudatban lévő darabokba, előadásokba, és milyen biztos kézzel fedez fel színészeket, írókat, színházi alkotókat. Ez is olyan tehetség, ami nem minden alkotóban van meg.
A nagy sikerű előadást október 3-án, 4-én, 21-én, 26-án és november 27-én láthatják a Jurányi Inkubátorházban (legkönnyebben a Széna téri villamosmegállótól a Csalogány utcán, a benzinkút mellett, a Duna felé elindulva találhatunk oda!); továbbá november 3-án Pécsett, az É78 Zsolnay Kulturális negyedben is látható lesz.
Aki nagyszerű színházi produkción szeretne szórakozni, nem hagyhatja ki!
forrás: http://infovilag.hu/
