Takács Erzsébet
A régi közhely, hogy a bohózatban a poénok valódi helyét a közönség találja meg, igaz – mondta az A hülyéje című előadásról Göttinger Pál rendező. A január 17-én a tatabányai Jászai Mari Színház – Népházban bemutatott darabot jól fogadta a közönség.
Gyakran játszott műfajhoz nyúlt vendégrendezőként Göttinger Pál, amikor kevesebb, mint egy éve elfogadta a felkérést, hogy rendezze meg az A hülyéje című bohózatot. A darab nem újdonság itthon, és új fordítása is látható volt már Kaposváron, Egerben, Budapesten több helyen, Szegeden és Szombathelyen, illetve egy másik, Mohácsi-féle változatban Kecskeméten is. Göttinger Pál azonban nem kívánt egyik elődjéhez sem igazodni. A darab rendezését azért vállalta el, mert nagyon szereti a bohózatot, bár kimondottan a műfajban még nem rendezett, ezért ez egyúttal kihívást is jelentett a számára. Csupán színészként találkozott a műfajjal: a Telefondoktor című, hasonló lüktetésű monodrámában játszik a Thália Színházban.
„Sok meglepetés szakmai szemmel nincs a darabban, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne – pont hogy ettől sokkal nehezebb. A bohózatban tulajdonképpen kevesebb a színészi-rendezői kapaszkodó, mint a vígjátékban, hiszen a szereplők nem mennek át jellemfejlődésen, és valódi, nagy változások a történetben sem köveznek be, valamint olyan tapasztalatokat sem gyűjtenek a figurák, amelyek a jövőben segíthetik döntéseiket, a bonyodalmak egymást követő gyors megoldásainál nem tekint messzebbre a történet, nem tudhatjuk, mi történik majd a szereplőkkel a következő napon. A füllentések miatt azonban sokkal több figyelem irányul a színészi játékra, a közönség empátiával kezd közeledni a szereplők felé, drukkol nekik, hogy megszégyenülés nélkül jussanak ki a színpadról. A mi előadásunk legmeghatározóbb tulajdonsága az, hogy Magyarország egyik legfiatalabb társulata adja elő. Ez egy új társulat ugyanis Tatabányán, most alakulnak ki az egymás közti szabályaik” – mondta Göttinger Pál. „A tempó mellett gyors egyéni döntéseket is igénylő műfajról van szó, ami valami teljesen újat jelentett a számomra, ezért is volt kedvem ahhoz, hogy elvállaljam a feladatot. A darab legfőbb érdekessége a ritmusa, irdatlan szövegmennyiséget kell magukévá tenniük a színészeknek, és a humorérzékük szégyenlősebb tartományait mozgásba hozni, olyan ez, mintha valakinek a fürdőszobai éneklést kellene színpadra cserélnie” – árulta el a rendező. Ráadásul fontos, hogy a színészek egymással is összhangba kerüljenek, hiába jó egy poén, a magas labdát nem csak le kell ütni, ahhoz valakinek jól fel is kell adnia. És ha ez még nem lenne elég, a teljes darab alatt pánikot kell játszani, ezt pedig ügyesen kell eltalálni. Meg kell tanulni ezt a felfokozott érzelmi állapotot elegánsan kezelni, könnyedén kell venni, hogy mindig történik komplikáció. „Régi közhely, hogy a bohózatban a poénok valódi helyét a közönség találja meg” – jellemezte röviden a rendező, mennyire fontos a színészek és a közönség összhangja is.
Göttinger Pál a jövőről elmondta, szó van arról, hogy ismét hívják rendezni, aminek nagyon örülne, hiszen nagyon tetszett neki a tatabányai rendezői munka. A rendezések mellett számos feladattal büszkélkedhet: a Pesti Magyar Színiakadémián vizsgaelőadást készít a végzősöknek, részt vesz a pécsi Europa Cantaton, ahol A kis kéményseprő című, fiataloknak szóló operaklasszikuson fognak dolgozni 8 napig gyerekekkel egy műhelymunka keretében, 2009 óta pedig folyamatosan részt vesz az Ördögkatlan Fesztivál szervezésében is.
„Feydeau világhírű bohózata a fehér hollóról szól, azaz a hitvesi hűségről. Természetesen nem azt állítja Feydeau, hogy ne szeretnék egymást a hitvestársak, mert nagyon is szeretik, de mit tehetnének, ha egyszer ott van a vér, ami bugyog, és folyton jön egy helyzet, amikor beüt a ménkű. Meg aztán mi köze a megcsalásnak a hitvesi szeretethez? Hát nem jól megfér egymás mellett ez a kettő? Különben is, micsoda bátorság kell egy házasságot kockára tenni, micsoda zsenialitás kell észben tartani a hazugságokat, női/férfi neveket és ép bőrrel megúszni a sorozatos in flagrantikat?” – olvasható a színház holnapján. Tatabányán Hamvai Kornél bravúros fordításában köszön vissza az elképesztő felfordulás.
Tíz-tizenegy előadást érhet meg ebben az évadban az előadás, a bérletek száma miatt ugyanis ennyi jut egy fél évadra, a színház kínálatába ezen felül két-három bérletszünetes előadás fér bele. Tervezik azonban, hogy a nyáron Tatabánya után máshol is bemutatják a darabot, a díszletet eleve könnyen szállíthatóvá tervezték.
Tatabányán az A hülyéje mellett számos további bemutatóval kedveskedtek a közönségnek ebben a színházi évadban: színre került a Jászai Mari Színházban A padlás, az egy színpadi próba történetét bemutató A tribádok éjszakája, a Vízkereszt, vagy amit akartok, és hamarosan jön Csehov Sirálya és a Mikve című darab, melyet a színház oldalán a humánum és a szabadságvágy drámájaként aposztrofálnak.
forrás: http://www.kultura.hu/
