Az új igazgató mozgalmas sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az átadás-átvétel végéig zárva tart a színház. Zalán János szerint ez nem olyan nagy baj, úgyis alig jönne néző.
Az átadás-átvételnek január 31-ével kellene lezárulnia. Az igazgató szerint azért nem sikerül tartani a határidőt, mert az év elejei munkaszünetei napok miatt csak január 5-én kezdhette meg a munkát. Kérdésünkre, hogy miért nem kezdett korábban ismerkedni a teátrummal, hiszen már szeptemberben eldőlt, hogy ő lett az igazgató, azt válaszolta, kérte a teljes körű iratbetekintést, de elődjével, a direktori székért szintén pályázó Őze Áronnal jogvitába keveredett. Végül csak mandátumának kezdete után, azaz januártól ismerhette meg a személyes adatokat is tartalmazó dokumentumokat. Zalán szerint a munkában egy hétvégén bekövetkezett sajnálatos baleset, és az azt követő, még le nem zárult vizsgálat is csúszást okozott. Díszletbontás alatt ugyanis súlyosan megsérült egy díszítő, akit jelenleg is az intenzív osztályon kezelnek, de állapota már nem életveszélyes.
Nem tudunk hirtelenjében példát arra, hogy egy működő üzem az átadás-átvétel alatt leálljon, Zalán szerint ennek oka a fentiek mellett csupán az ő alapossága. Őze Áron nem kívánta kommentálni utódja lépését, mint mondta, az átadás-átvétel rendben zajlik, a színház gazdálkodása megfelelő, adósságállománya nincs.
Ugyanakkor úgy tudjuk, a társulatban feszült a hangulat. Zalán kérdésünkre elmondta: két munkatársat hozott magával eddig, de további személycseréket is kilátásba helyezett. Nem hagyott kétséget afelől, hogy saját csapatatával kívánja új pályára állítani a színházat, melyről – immár részben nyilvános – pályázatában nem épp a leghízelgőbben nyilatkozott. Véleménye szerint a Nemzeti Színház megalapítása után a Pesti Magyar Színház „funkcióját, szerepét és karakterét tekintve légüres térbe került, piacon maradását múltjának, a társulatnak és akkori igazgatójának, Iglódi Istvánnak köszönhette”. Az igazgató szerint az utána következő, „túl hosszúra nyúlt útkeresés okozta piacvesztést követően nem megfelelő irányba mozdult el az intézmény”. Az előző igazgató hiába hirdette meg új irányként a gyermek- és ifjúsági, családi színház megvalósítását, ezt nem vitte véghez következetesen – írja Zalán, aki szerint a színháznak nincs határozott üzenete, imázsa, küldetése. (Az ifjúsági színházzá alakulás értelméről és a színház útkereséséről két éve írtunk, itt.)A Narancsnak elmondta: a művészekkel az átadás-átvétel után kezdeményez beszélgetést a jövőről, és örömére szolgál, hogy nagyon sok színész érdeklődik a Pesti Magyar Színház iránt.
A sajtótájékoztatón megjegyezte, azért is vállalja be a háromhetes leállást, mert a színház nem tartozik a leglátogatottabb teátrumok közé, így nem kell számolni jelentős bevételkieséssel. A direktor számításai szerint a háromhetes leállás 21 előadás elmaradását jeleni, ami csupán 2500 eladott jegy elvesztésével jár. A 654 főt befogadni tudó teátrum valóban meglehetősen rossz látogatottsági statisztikával rendelkezik, az elmúlt években alig haladta meg az 50 ezret a fizető nézők száma. A hasonló befogadóképességű Centrál Színház például a dupláját produkálta – derül ki a színház által korábban rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A kihasználtság ennek megfelelően 2011–2013-ban átlagosan 61 százalékos volt, 2014-ről nincsenek végleges adataink. Zalán ennek megfelelően a nézőszám növelését tartja elsődleges feladatának, s nem a művészszínházi profilt célozza meg az átalakulás során. Szerinte nagyobb pályázati aktivitással a színház műszaki állapotán is lehet javítani, de elsődleges célja, hogy bebizonyítsa: a Pesti Magyar Színházra szükség van, s el kell kerülni, hogy úgy járjon, mint a Bárka Színház (utóbbi horrorfilmbe illő történetét itt írtuk meg részletesen).
Zalán János és Őze Áron szerint a következő bemutató, a Frankenstein nincs veszélyben, a próbák rendben folynak, ezzel az előadással nyílik meg ismét, február 13-án a színház.
Gróf hadnagy a Kisvárosból
A színészként végzett Zalán János nem a színpadon, hanem az üzleti életben vált sikeressé. Bor Zoltánnal közösen – akit Balázs Péter a Szolnoki Szigligeti Színház gazdasági igazgatójának nevezett ki 2007-ben – szinkronstúdiót alapított, így lett 1994–2004 között a Masterfilm Ltd., majd 1998-tól a Masterfilm Digital Kft., 2000-től pedig a Digital Media Services Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
Az MTI életrajza szerint több televíziós csatorna magyarországi működtetésében vett részt, vezette a magyarországi Eurosportot, majd a Eurosport 2-t. Részt vett többek között a National Geographic Channel magyar nyelvű adásainak indításában, valamint a Hallmark Channel, az Animal Planet és a Cartoon Network magyar nyelvű adásainak gyártásában. Színészként rendszeresen szinkronizált, és ő alakította Gróf András hadnagyot a Kisváros című sorozatban.
2013 decemberétől az NKA Színház- és Táncművészet Kollégiumának vezetőjévé nevezte ki Balog Zoltán miniszter saját hatáskörben.
forrás: http://magyarnarancs.hu
