Először rendezték meg a tatabányai Jászai Mari Színházban a MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivált. A seregszemle legjobb előadásainak a Kéjpart, A tribádok éjszakája és a Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll című darabokat választották, a legjobb alakításért járó elismerést pedig Ötvös András kapta.
A MOST FESZT egyértelműen sikert aratott, hiszen szinte kivétel nélkül teltházasak voltak az előadások, ami összességében több mint ezer nézőt jelentett. Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap is egy-egy monodrámát, illetve stúdiószínházi produkciót mutattak be. Szórakozhattak-gondolkodhattak az érdeklődők, majd a tapsok után rögtönzött közönségtalálkozók következtek.
– Már a felkészülés, az egyeztetések elején tudtuk, hogy nagy meló lesz – mondta kérdésünkre Crespo Rodrigo, a házigazda Jászai Mari Színház igazgatója. – Most nyugodtan állíthatom, hogy olajozottan működött minden, a szervezésben részt vevő kollégáim lelkesen és hozzáértően végezték a dolgukat. Az érdekes és színvonalas előadások elgondolkodtatták a nézőket, akiknek az aktív jelenlét öröme is megadatott, mert a produkciók után rögtönzött értékelések következtek, választ kaptak kérdéseikre. Tanulságos volt látni-hallani a friss reakciókat.
Crespo Rodrigo hozzátette, hogy munkatársaival együtt személyesen is élvezte a fesztivált. Délutánonként, majd esténként újra pillanatok alatt nézővé változtak. Mindenképpen szeretnék, ha ez jövőre is így lenne, tehát a tervek szerint 2016-ban is lesz MOST FESZT Tatabányán.
Öt magyarországi előadás mellett láthattunk nagyváradi, újvidéki és egy aradi-magyar „vegyes” darabot is. Szombaton este a hivatalos program után a Mojo Workings koncertje következett, vasárnap pedig a Nem látlak én téged többé... egyfelvonásos bakaoperett zárta a sort, több tatabányai illetve a városhoz kötődő zenésszel.
A fesztivál zsűrije egy nappal a fesztivál záróelőadása után a következő darabokat díjazta: a legjobb monodráma és az MMA különdíja a legjobb produkcióért: Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll(Aradi Kamaraszínház – MASZK Egyesület, Szeged – Bakelit Multi Art Center, Budapest); legjobb stúdiószínházi előadás, megosztott díj: Kéjpart (Újvidéki Színház) és A tribádok éjszakája (Jászai Mari Színház, Népház). A legjobb alakítás: Ötvös András, A csemegepultos naplója monodráma (Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE). A díjnyertes darabokról szóló ajánlóinkat, kritikáinkat alább olvashatják.
Egy különös szerelmi háromszög rejtélyei
A TRIBÁDOK ÉJSZAKÁJA Per Olov Enquist darabja valóságos történetet dolgoz fel. A Guelmino Sándor rendezésében bemutatott darab a zseniális svéd drámaíró, August Strindberg (Crespo Rodrigo) életének fontos részletét, egyetlen éjszaka, egy színpadi próba eseményeit és három ember életének lélekölő, gyilkos, ugyanakkor néha mosolyt keltő pillanatait eleveníti fel. Egy felbomló házasság, két nő szerelmének története és egy előadás születése fonódik össze egyetlen éjszakára Enquist világhírű színjátékában.
Az előadásban megjelenített próbán ott van a szerző, hogy családi ügyeit tisztázza válófélben lévő feleségével, Sirivel (Major Melinda), aki a próbált darab főszereplője és a színház igazgatója is egyben. Az erősebb című darab néma szerepét játszó Marie (Bakonyi Csilla), a tribád, akit gyengéd érzelmek fűznek Sirihez. A próba során a feleség és a férj szemszögéből is felelevenedik Marie és Siri találkozása. Strindberg talán legnagyobb problémája, hogy érzékenységével, érzelmességével nem illik bele a társadalom által kreált hagyományos férfiképbe, és ezzel a ténnyel sehogyan sem tud megbirkózni – ebből adódnak az előadás hol megmosolyogtató, hol elkeserítő helyzetei.
Bibliai sit down comedy
SEX, DRUGS, GODS & ROCK ’N’ ROLL A José Saramago és Eric Bogosian szövegeiből összegyúrt monodráma, a Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll a Bibliából jól ismert történeteket, személyeket idézi meg. De van egy kis csavar a dologban, ugyanis a Tapasztó Ernő rendezte előadás egészen más szemszögből közelíti meg Szentírást, mint ahogy azt megszokhattuk. A forgószékben ülő Harsányi Attila néhány perces, leginkább a stand-up comedy műfajára emlékeztető humoros szkeccsekben szórakoztatja a közönséget, mindig más és más, a keresztény kultúrkörből ismert panelt újraértelmezve. Az egyes alakok közötti átjárást a forgószékben való pörgés és a főszereplő által viselt szemüvegek állandó cserélgetése teremti meg. A darab során találkozhatunk szakadatlanul telefonáló, az imádságokat egy bróker mohóságával begyűjtő isteni alakkal, össze-vissza hadarászó, neurotikus Káinnal, Leonard Cohen Hallelujah című dalát óvszerbe bugyolált mikrofonnal éneklő drogos rocksztárral - Harsányi minden alakváltásakor fergeteges.
Lókolbászos cudar világ
A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA Volt egyszer egy író, aki már unta. Unta az üvegház-világot, meg akarta találni a valódit. Ezért úgy döntött, csemegepultos lesz, és ott megtalálja. Gerlóczy Márton foglalta regénybe mindezt, a történetből monodráma is lett, Göttinger Pál rendezésében. Ötvös András (átváltozó)művész száz percen át ejti ámulatba a közönséget. Rövid időre társainak tekinti a lókolbászokat és szalámikat, csakúgy, mint a kalandokra vágyó nőket. Akikre ő is vágyik, aztán eldobja őket. A Köntösnek nevezett idős nénivel sajátságos kapcsolatba kerül, ahogyan nyugdíjas és menedzser és német vásárlóival is.
Természetesen mindenkit ő személyesít meg; még Jolit is, főnökasszonyát. És újabb féltucatnyi figurát. Segítségül hívja közben a keze ügyébe akadó tárgyakat, no meg szalámikat, sódart és szalonnát. Változtatja a hangszínét, kidagadnak az erek a nyakán, lírai elérzékenyülés következik, majd Józsi ordít fel, villamoson rázkódik a másnapos csemegepultos. Pörög, mint az élet, ahol percekre mindenki főszereplő lesz, aztán eltűnik, hogy előbukkanjon. Sodró lendületű, fergeteges vígjáték-tragédia. Megható és mulattató, mint a saját lókolbászos cudar világunk.
Férfitestbe zárt nők: halljatok meg minket!
KÉJPART Újvidékről érkeztek, és egy-egy kádban ülve (zöldalmákkal borítva) várták a nézőket. Patrycja (Kőrösi István), Lukrecja (Pongó Gábor) és Michal (Sirmer Zoltán) olyan embereket, ahogy ők mondják nyanyusokat alakított, akik férfitestbe zárt nőknek tartják magukat. Kitaszítottak. Arról beszélnek, milyen megaláztatások érték a hozzájuk hasonlóakat, mennyire nehéz nekik elfogadtatni magukat. Lengyelországban játszódik a történet, de a rendező Puskás Lajos szerint akár hazájuk, Szerbia is lehetne a helyszín. Magyarországon ez volt az első bemutatkozásuk.
Turpizmusként határozták meg a Kéjpart műfaját. Ez a csúfságot, az esztétikai sokkolást programnak tekintő művészetet jelenti. Sokkolásban nincs hiány, az anekdoták között akadt például egy brutális gyilkosság leírása, valamint szánakozás a szovjet katonák kivonulása miatt, akik biztos és hálás kuncsaftjai voltak a se férfi, se nő szereplőknek.
Minden nézőnek váratlan pillanat volt, amikor az előadás vége felé Michal a tolerancia jegyében egyperces néma csendet javasolt azokért, akiket a másságuk miatt bántottak. Egy pisszenés sem hallatszott.
forrás: http://www.kemma.hu/
