Hörpölték a kultúrát
Meglepődtünk, hogy csak 950 regisztrált vendége volt a Kórusok Éjszakájának a józsefvárosi Palotanegyedben. Jóval többnek tűnt. Biztosan sokan az ingyenes helyszíneket választották. Egy hosszú lépéssel ott teremtek a téren, erkély alatt, és úgy hörpölték a kultúrát.
Hangot a térnek! – mondják megint, a harmadik Kórusok Éjszakáján is, amelyet a Csíkszerda kórus önkéntes tagjai szerveztek (a hátteret a Halastó Közhasznú Egyesület adta). Tóth Árpád művészeti vezető, az új utakat kereső kórus fő csíkos pólósa annak örül a legjobban, hogy a fesztiválon „harapni lehet az éneklési vágyat”. Jól látszik, hogy az emberek felszabadultabbak, ha énekelnek.
Igaz, a környék felszabadultságához egy jó adaggal hozzátesz pár korsó sör meg egy-két hosszúlépés és a Bajnokok Ligája döntője is, amelyet óriás monitoron vetítenek. Évről évre tele a Mikszáth tér környéke ezen a napon. Pedig a kórusoknak nincs nagy renoméjuk. – A zene szeretetét nem a fantasztikus Kodály-módszer, hanem egy inspiráló tanár adhatja – állítja Tóth Árpád. Kellenek az olyan impulzusok, amilyeneket például a Kórusok Éjszakája adhat: visszahódíthatja az embereket az együtt daloláshoz. A művészeti vezető szerint a legcsalogatóbb, ha az énekszót kihozzák a koncerttermek steril világából, így elmosható az előadó és a hallgató közötti széles szakadék.
Sokan ódzkodnak, mert nem tudnak kottát olvasni. Pedig ha jó a hallásuk, ők is találnak maguknak helyet. Nem a Zeneakadémia Új Liszt Ferenc Kamarakórusában, de az amatőr együttesek 40-50 százaléka a belefektetett energiát, munkát értékeli, nem a blattolást. Én például a tavalyi Kórusok Éjszakája után döntöttem úgy, megkeresem azt a jó érzést, amelyet annak idején a gimnáziumi karban az éneklés adott.
Teljesen mást, felnőttként izgalmasabbat, az Incze Zsóka vezette Magamnál jobban kórust találtam nemrég, amely szombat este a flashmob szekcióban énekelt a Pollack Mihály téren (nélkülem). Nem szokványos kórusművekkel állnak ki, hanem újakkal vagy átírtakkal. Két színházi előadásban is szerepelnek, a Katona József Színházban a Faustban és a Radnóti Színház slammerekkel közös Pacalos pizzájában.
Olyan nagy a választék a Kórusok Éjszakáján, hogy lehetetlenség akár csak keresztmetszetet kapni. Gyerekkartól a nyugdíjasokig dús a kínálat. Köztük öregdiák-kórusok, fiatal és érett öregdiákokból. A Tutti Cantabile Énekegyüttes 2007-ben jött össze a budapesti Eötvös József Gimnáziumban végzettekből Lánczky Edit vezetésével. Egy évvel később pedig a Bajza Hang-kör Kórus alakult, amely a VI. kerületi Bajza utcai általános iskola egykori zenei tagozatos növendékeiből verbuválódott. Az iskola fennállásának 90., a zenei tagozat alapításának 50. évfordulóján nagykoncertet rendeztek a Zeneakadémián az iskola hajdani és jelenlegi diákjainak közreműködésével. Az alkalmi kórus tagjainak egy része pedig a folytatásra voksolt.
Az együttes vezetését vállalta egykori tanárnőjük, Háray Ferencné, aki 1957-ben a zenei tagozatot alapította. Hogy azért választották-e koncerttémának a halat, a halászatot, mert a Halastó Egyesülethez köthető a fesztivál, nem tudjuk. De hogy izgalmasabbak voltak az ismert zeneművekre ráírt halas szövegekkel, mint az unalomig énekelt kórusművek, az egészen biztos.
Tóth Árpád azt is meséli, túljelentkezés volt a fesztiválra. A kiszorult nyolc-tíz kórusnak nemet kellett mondaniuk, őket majd jövőre várják. De persze ha akarták, a hivatalos záródalt, az Andrásfalva címűt énekelhették a többiekkel együtt este fél 11-kor. Sőt a nagy siker miatt akár kétszer is, a Pollack Mihály tér után a Lőrinc pap téri ráadásban.
Kórusszám
Hogy hány kórus van Magyarországon, azt nem tudja megmondani Tóth Árpád. Négyezerrel szoktak számolni az éneklőkörökkel együtt. Izlandon minden harmadik ember énekel kórusban, ez nálunk nincs így.