SZÍVEM SZERET
operettparádé Janovics Jenő emlékére
Írta Demény Péter és Selmeczi György
Jacques Offenbach, Johann Strauss, Tóth Ede, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Bartók Béla, Szirmai Albert és Lajtai Lajos műveinek felhasználásával
Vezényel: Kulcsár Szabolcs
I. felvonás
Janovics: Göttinger Pál
Spectator: Laczkó Vass Róbert
Bartha Miklós: Venczel Péter
Poór Lili: Babos Kinga
Ilonka: Mányoki Mária
Ügyelő: Rétyi Zsombor
Lehár Ferenc: Kulcsár Szabolcs/ Laczkó V. Róbert
Komisszár: Gergely Elek
A Szép Helénában
Achilles: Peti Tamás Ottó
Menelaos: Naphegyi Béla
Agamemnon: Rigmányi István
Orestész: Kovács Ferenc
Ajax 1,2: Veress László
Az Orfeusz az alvilágban duettjében
Euridiké: Székely Zsejke
Orfeusz: Plesa Róbert
Hegedűs: Barabás Sándor
A Falurosszában
Falurossza: Ádám János
Fínum Rózsi: Chiuariu Lívia
Tokos Zenekar
A Cigánybáróban
Barinkay: Gergely Arnold
Szaffi: Fülöp Tímea
Czipra: Molnár Mária
Zsupán: Ádám János
Arzéna: Balázs Borbála
Ottokár: Plesa Róbert
Mirabella: Rat Bianca
Carnero: Peti Tamás Ottó
A víg özvegyben
Hanna: Chiuariu Lívia
Danilo: Szabó Levente
Valencienne: Balázs Borbála
Camille: Plesa Róbert
St. Brioche: Rétyi Zsombor
Cascada: Naphegyi Béla
A Csárdáskirálynőben
Edvin (Díszítő): Laczkó Vass Róbert
Stázi: Pataki Enikő
II. felvonás
Janovics: Göttinger Pál
Bánffy Miklós, Korda Sándor, A jövő: Laczkó Vass Róbert
Ilonka: Mányoki Mária
Segédrendező: Rétyi Zsombor
Jákó Amália: Székely Zsejke
Berky Lily: Balázs Borbála
Lajos: Szép Bálint
Gestapós: Gergely Elek
A Mágnás Miskában
Marcsa: Székely Zsejke
A Luxemburg grófjában
Sir Basil: Szeibert István
Lancaster: Rétyi Zsombor
Winchester: Sípos László
Worchester: Mányoki László
Bartók: Magyar népdalok
Pataki Enikő
A Zsuzsi kisasszonyban
Kerekes Mária
Ádám János
A régi nyárban
Marton Melinda
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara
Koreográfus: Rusu Gabriela
Díszlet: Szabó Attila
Jelmez: Ledenják Andrea
A rendező munkatársa: Venczel Péter
Rendező: Selmeczi György
Mit tudott Janovics Jenő?
Tudott minden iránt érdeklődni. Dráma, színjátszás, operett, kabaré, film – felsorolni is fárasztó. Vagy inkább izgalmas: ennek az embernek soha nem lankadt az érdeklődése. Bánk bánt játszott, színházat igazgatott, operetteket mutatott be, és némafilmeket forgatott. Amíg a forgatókönyvön dolgoztam Selmeczi Györggyel, nem győztem csodálkozni rajta és csodálni őt.
Tudott mindig talpra állni. Majdnem elvitték, mármint őt a Gestapo, tényleg elvették, mármint a Hunyadi téri színházat – ő lerázta magáról a fájdalmat, a csalódást, az igazságtalanságot, és ment tovább. Volt benne valami lelki duracell, amely nem hagyta, hogy megfékezze az élet. Vagy intellektuális akkumulátor? Ki tudná megmondani, mi is a kíváncsiság?
Tudott tehetséges lenni mindeközben. A kíváncsiság szép dolog, az érdeklődés folyamatos fellobbanása szintén, de egyik sem biztosíték a színvonal fenntartására, bár persze az örökös szellemi és lelki mozgás jót tesz. Olyan volt, mint Midász király, csak nála nem a kapzsiság változtatott mindent arannyá, hanem a bőkezűség.
Nagy személyiség volt, aki nem azzal foglalkozott, hogy felnézzen önmagára, hanem hogy megteremtsen valamit, kísérletezzen valamivel, ami érdekli. Egy nagy nyugtalan, aki a tapsrend közben már azon gondolkodott, mit hoz a másnapnak.
Demény Péter
Egyáltalán nem véletlen, hogy a jeles művelődéstörténeti személyiségnek, Janovics Jenőnek szentelt operettparádé a fenti címet viseli, hiszen így tiszteleghetünk méltó módon kritikus és mélyen humanista gondolkodás- és magatartásmódja előtt. Maga a cím egyébként Lehár Ferenc Luxemburg grófjának egy híres és sokatmondó dalára utal, melyet Sir Basil énekel, s melynek során az idős szereplő ,,örömmel konstatálja”, hogy ,,szíve szeret”, s már-már megifjodni látszik. Lehár humoros és ironikus allúziója a szerelem hatalmáról finom kritikája egyben a történelmi arisztokrácia kicsapongó, de igazi szenvedélyeket nélkülöző életmódjának. (Ezt az utalást felfoghatjuk a zenés műfaj egyfajta csendes önkritikájának is.)
Janovics Jenő rendkívül igényes színházi ember volt, aki a művészi alkotást sajátos intellektuális tevékenységként fogta fel. Ebben a szellemben készítették el az operettparádé szerzői a művész életéről szóló színpadi fantázia-játékukat.
A kétfelvonásos produkció szövegét és zenéjét Demény Péter és Selmeczi György alkotta. A zeneszerető közönség részleteket hallhat Jacques Offenbach (Szép Heléna, Orfeusz az alvilágban), Tóth Ede (A falu rossza), Lehár Ferenc (Luxemburg grófja, A víg özvegy) Johann Strauss (A cigánybáró), Kálmán Imre (Csárdáskirálynő, Zsuzsi kisasszony), Lajtai Lajos (A régi nyár), Szirmai Albert (Mágnás Miska), Bartók Béla (Magyar népdalok) műveiből.
Az előadás karmestere és rendezője Selmeczi György, segédrendezője pedig Hary Judit.
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara
Díszlettervező: Szabó Attila
Jelmeztervező: Ledenják Andrea
Koreográfus: Rusu P. Gabriela
A bemutató időpontja: 2015. november 8., 19 óra
