Janovics Jenő Napok
Kolozsváron, 2015. november 5.-10. között megrendezik a Janovics Jenő Napokat.
Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Szép Gyula, az intézmény igazgatója elmondta: „A Kolozsvári Magyar Opera létezése óta hangsúlyt fektet mind az egyetemes, mind a magyar klasszikus, vagy kortárs alkotások bemutatására és műsoron tartására: ünnepeltük Mozartot, Verdit, Puccinit, illetve Lisztet, Erkelt, Kodályt és Bartókot. A nagy zeneszerzők mellett a közelmúltban egyre többet foglalkoztatott azoknak a személyiségeknek az életpályája, akik a magyar, de elsősorban az erdélyi zenés színpad alakításában, fejlődésében játszottak fontos szerepet. Ezért szerveztük meg tavaly nagysikerrel a Bánffy Miklós Napokat, idén pedig nem következhet más a kolozsvári zenés színpad nagyjai közül, mint Janovics Jenő.”
Janovics Jenő (1872-1945) színházépítői, rendezői, filmgyár létrehozói, filmrendezői tevékenysége jelentős. Rendkívül gazdag, sokrétű, összetett átfogó a munkássága. Ezért partnerként felkérték más intézményeket is, hogy kapcsolódjanak be az ünnepei rendezvény-sorozat megvalósításában, mint a Kolozsvári Román Nemzeti Operát, a Kolozsvári Állami Magyar Színházat is. Janovics Jenő két színházat is épített. A Kolozsvári Román Nemzeti Opera jelenlegi székhelyének építésében részt vett, illetve a Szamos-parti Színházat, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal közösen használ a Magyar Opera.
Operagála
Florica Jalbă, a Kolozsvári Nemzeti Opera művészeti titkára az intézmény igazgatójának üzenetét tolmácsolta. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy az intézményük bekapcsolódjon ebbe a rangos ünnepi eseménybe. Valamint a november 6.-án tartandó Opera-gála programjára hívta fel a figyelmet, amely a Román Nemzeti Opera előadótermében tekinthető meg. Rendező: Tiberius Simu. Vezényel: Jankó Zsolt. Szólisták: Carmen Gurban, Egyed Apollónia, Fülöp Márton, Lucia Bulucz, Stefania Barz, Daróczi Tamás, Andra Ioana Roşu, Pataki Adorján, Cristian Hodrea és Beniamin Pop.
„Nagy izgalommal várjuk a Janovics Jenő tiszteletére rendezett Gálát, amelyen mindkét társulat szólistái fellépnek”- mondta Florica Jalbă.
„Igazi modern, kivételesen szabad ember volt”
Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója örömét fejezte ki, hogy az intézményük részt vesz a Janovics Jenő Napokon. Janovics Jenő összekötő kapocs a kolozsvári magyar prózai és a zenés színház között. Nélküle nem képzelhető el a kolozsvári színjátszás modern kora. Janovics outsider volt, kívülálló. Meg tudta őrizni a szabadságát. Úgy tette modernné a kolozsvári színjátszást, hogy bekapcsolta a színjátszást, a filmgyártást a nemzetközi életbe. Az egyéni és a közösségi projekt egybeesett.
„ Nem tud „kisebbségiként” viszonyulni sem Bukaresthez, sem Budapesthez, mert a saját és választott közössége életére koncentrál.”
Ebben az évben a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) egyik fontos eseménye a Tolonc című, 1914-ben készült film bemutatása volt, amelyet 1100 néző tekintett meg. Janovics a nemzetközi filmvilág ismert egyénisége.
Szívem szeret operett-parádé
Selmeczi György neves zeneszerző és karmester Janovics életének két fontos mozzanatát emelte ki. Az egyéni és a közösségi szempont sajátos egysége lelhető fel munkásságában. Másrészt az etikai mozzanatra hívta fel a figyelmet. Salat Zakariás Erzsébet kifejezetten ezen a „szemüvegen” keresztül kutatta Janovics életpályáját. Tisztelet illeti azt, ahogy Janovics a színházi hagyományokhoz viszonyult. Néhány statisztikai adattal illusztrálta, milyen volt a színházi repertoár abban az időben. A 14000 előadásból 7000 zenés műfajt képviselt.
November 8.-án, Selmeczi György és Demény Péter által, Janovics emlékére írt, Szívem szeret című operett- parádét láthatja a nagyérdemű. A szerző színpadi fantáziának nevezi. „Sokszoros funkciót betöltő népszerű estre vállalkozunk. Sajátos történelmi pillanat a Kolozsvári Magyar Opera életében”- mondta Selmeczi.
Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Selmeczi György.
Librettót Demény Péter és Selmeczi György írta, Jacques Offenbach, Johann Strauss, Tóth Ede, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Bartók Béla, Szirmai Albert és Lajtai Lajos műveinek felhasználásával. Janovics szerepében Göttinger Pál lép fel.
(Szép Heléna, Orfeusz az alvilágban, A falu rossza, Cigánybáró, A víg özvegy, Csárdáskirálynő, Mágnás Miska, Luxemburg grófja, Bartók: Magyar népdalok, Zsuzsi kisasszony című művekből).
Erkel Ferenc: Bánk bán
A Janovics Jenő Napok keretében Erkel Ferenc Bánk bán-című operáját is megtekintheti a közönség. „1945-ben a Kolozsvári Magyar Színház Katona József Bánk bánját tűzte műsorra évadnyitó előadásként, Janovics Jenő rendezésében, s az újra kinevezett színházigazgató alakította volna Biberachot. Az előadás napján, november 16.-án délelőtt Janovics Jenő elhunyt, évadnyitó beszédét a mondat közepén hagyta félbe-illőnek tűnik, hogy Erkel Ferenc Bánk bánjával emlékezzünk halálának hetvenedik évfordulójára”- írta Szép Gyula.
Tisztelgünk Janovics Jenő emléke előtt
Salat Zakariás Erzsébet összeállításában és szerkesztésében Janovics Jenő- kiállításra és könyvbemutatóra kerül sor.
Janovics Jenő az egész életét a színháznak szentelte. Salat Zakariás Erzsébet 130 oldalas kötetet szerkesztett. Janovics személyét próbálja a ma emberéhez közel hozni. A személyes dokumentumait, az igazgatói megvalósításait hozza néző, olvasó-közelbe. A kötet szerzői: Szép Gyula, Zágoni Bálint, Andreea Iacob, Vincze Beáta. Salat Zakariás Erzsébet legújabb kutatási eredményeit teszi közzé a kötetben.
A filmgyártó Janovics Jenő
A kolozsvári filmgyártást a nemzetközi film világába kapcsolta be. A film iránt érdeklődő közönség megtekintheti Kertész Mihály A tolonc című némafilmjét élőzenei kísérettel, vezényel Kulcsár Szabolcs.(A film eredeti bemutatója 101 évvel ezelőtt volt). Kertész Mihály Oscar –díjas rendező (Casablanca) egyik legfontosabb korai filmje.
Zágoni Bálint: Janovics Jenő, a magyar Pathé című filmjét is láthatja a közönség, amelyben a magyar filmgyártás jeles úttörőjének, képviselőjének, Janovics Jenőnek az életútját ismerhetjük meg.
Csomafáy Ferenc
forrás: http://www.erdon.ro/