A "mezei néző" a Sly-ról

Várakozáson felül jó este jut azoknak, akik holnap (május 29-én), vagy ha akkor nem tehetik, a jövő évadban (2017.jan.13, 15) beülnek az Erkelbe és megnézik a nálunk lényegében ismeretlen, egyszerre német és olasz szerzőnek számító Ermanno Wolf-Ferrari 1927-ben komponált komédiának induló, de aztán tragédiaként végződő verista operáját.

A művet Ókovács Szilveszter Zürichben látta – nem a wikipédián tájékozódott, ahogy én tettem a szerzővel kapcsolatban – és így ő javasolta, hogy ez is színesítse a Shakespeare fesztivált, a szegedi színházzal együttműködve valósítsák meg.

(((A Shakespeare-fesztivál talán a korábbi hasonló Májusünnepeknél is szédítőbbnek tűnik, 17 féle előadás 31 alkalommal szerepel a műsorban. Rendkívüli túlkínálat ez, kicsit olyan, mint egy „all you can eat” étterem hatása a vendégre, jó a minőség, és nagy a kísértés, hogy túlegyük magunkat. Én tíz nap alatt hetet néztem eddig, még vár rám három, de már ki vagyok ütve (ehhez azért a blogírás is hozzájárul, mert így előadásonként nyolc óra időszükséglettel kell mindössze számolni, az rengeteg – aludni már alig van idő).

Az intézmény vezetője tegnap, egy másik premier, a VIII. Henrik feleségei után büszkén mondta, több mint hetven bemutatója volt már igazgatói ciklusa alatt a Háznak. Én közben magamban hozzátettem, hogy nagyon változó színvonalon, viszont most valóban lehetett ünnepelni, mert tegnap éppen két remekül sikerült előadásnak voltam a tanúja. Mindkettő igazolta, hogy be kellett őket mutatni. Az egész év tempója sem sokkal lassabb persze, nehezen tartottam a lépést én is, ugyanakkor hihetetlenül megterhelőnek érzem ezt az intézmény dolgozói számára, gondolva elsősorban a háttérszemélyzetre, illetőleg a zenekarra és az énekkarra, akik névtelen héroszokként működtetik a gépezetet, a hol túlterhelt, hol alulfoglalkoztatott szólistákkal. De ez most mellékszál, most jöjjön a Sly méltatása, mert ennek tegnap valóban lehetett örülni.)))

A koprodukciós előadás rendezőjének Göttinger Pált kérték fel, akinek 2007-es pályára lépése óta elég jó arányban láttam az előadásait kezdettől fogva (már az akkor még működő Bárkán is). Idén ráadásul az érdeklődésem homlokterébe került, mivel ő rendezi a Kamrában perceken belül (június 17-től) műsorra kerülő Cosí fan tuttét, amelynek eddig havi gyakorisággal voltak nyilvános próbái, amelyeket igyekeztem végig követni és mindről írni. Augusztusban a Figaro 2.0 mellett ennek az előadásnak a követését tűztem ki, és a finis előtt nem sokkal mindkét vállalkozásomról azt mondhatom, hogy messzemenőig megérte a ráfordított időt, még akkor is, ha széles tömegek nem olvasták végig a 7-7 cikket.

A Slyra tehát a rendező személye miatt mentem elsősorban, illetve azért is, mert a szereposztásban két olyan bariton is szerepel, akik érdekeltek:Cseh Antal és Kelemen Zoltán. Nélkülük és mondjuk egy számomra ismeretlen rendezővel a színlapon, valószínűleg nem lett volna bennem elég lendület, hogy ezt az ismeretlen operát is megnézzem, és helyette elmentem volna Szabó Máté-rendezést nézni (a Szentivánéji álmot) a Zeneakadémián, amelyiket így vasárnap fogom látni, ha minden igaz.

Az előadás előtt kivételesen a Hangolót egy külső szakember helyett a rendezőre bízták rá, aki negyven percet egy szuszra végig beszélt, rendkívül szórakoztatóan, nem kevés iróniával és öniróniával, ahogy azt már megszokhattuk tőle az operabeavatókon is. Némileg a mű hátteréről is szó volt, de nem vacakolt az interneten is elérhető életrajzi tényekkel. Aki nem tudta, hogy ki a szerző (én is így jöttem, a Hangolókon ezeket a tényeket többnyire elmondják), az az előadás végéig így is maradt, de ez nem vont le a mű élvezhetőségéből. Ez az előadás felvértezett minket kellőképpen a ránk váró estére, felkészülhettünk a műfajváltásra, arra, hogy komédiából tragédiába fog a cselekmény fordulni, sőt néhány kiemelt részletről is esett szó, de a történések enélkül is világosan követhetőek lettek volna, és még fokozottabb a megrendülésünk, ha nem tudjuk előre, hogy mi lesz szegény Sly-jal.

Az egész Hangolóból számomra a legizgalmasabb információ az volt, hogy Göttinger Pál elmondta, hogy eredetileg is operarendezőnek készült. Én a Cosí próbáit nézve úgy éreztem, hogy én fedezem fel benne a született operarendezőt, így utólag a néhány, ebben a témában elejtett megjegyzésem miatt kicsit hülyén éreztem magam. (Azért ennél sokkal impozánsabb volt, amikor 2002-ben jöttem rá, hogy létezik Meryl Streep, szerintem az volt mégis a leglátványosabb felfedezésem eddig.)

A rendezés feltétlenül megmutatja, hogy Göttinger Pál nemcsak kevés szereplős operát tud invenciózusan színpadra tenni, amilyen nemsokára a Cosí lesz, hanem képes nagy létszámú kórusok mozgatására. Mivel ismeretlen operáról volt szó, amelyiket a főigazgatón kívül valószínűleg senki nem láthatott élőben a nézők közül (voltak azért külföldi turisták is, lehet, hogy ők igen?), akárhogy is átalakíthatta volna a rendező a cselekményt. De nem, megtörtént a csoda: valaki látnivalóan képes volt egy operát úgy értelmezni, hogy közben ne sérüljön az eredeti történet, de azt se érezzük, hogy ez egy múzeumi darab, és nem rólunk szól. Nagyon is rólunk szólt a történet, nem kellett ezt 2016-ba helyezni, maradhatott a szerző korában, a húszas években, amikor a darabot írta (1927).

A rendező képes a történetet úgy elénk állítani, hogy az iszákos kocsmai énekes sorsában a magunkét lássuk, ugyanazt a bennünk is meglévő szeretetvágyat és magányérzetet, amelyre a hangsúly helyeződik.

Az előadás címszerepét László Boldizsár játssza, aki – és ez nem egy könnyű mondat, de hozzátartozik a teljes igazsághoz – eddig nekem aDoktor Faustusban nyerte meg a tetszésemet egyedül, abban tudtam teljes egészében elfogadni. Éppen ezért nem túlzás, ha azt mondom, hogy némileg tartottam, hogy fogom az előadást élvezni, mert sejtettem, hogy a két említett baritonom nem fogja végigénekelni az összes jelenetet. Ezek után azt tapasztaltam, hogy László Boldizsár meghódított nagyon érzékeny és kidolgozott színészi játékával és ezt a nagyon nehéz, de hálás szerepet egészen magára húzta. Revelatív ez az alakítás, minden falat ledönt.

Az első felvonásban megismerjük a kocsmai énekest, aki mindenkit szórakoztat, de mégsem érzi egészen jól magát ebben a szerepben. Már itt érzékeljük a lehetőségét, hogy a betévedő ismeretlen nő megtalálhatja benne azt a férfit, akit keres. A második felvonásban, amikor a Gróf és udvara megpróbálja elhitetni vele, hogy övé a kastély és a vagyon, láthatjuk, hogy józan mértéktartással viszonyul a helyzethez, nem veszíti el a fejét, nem részegül meg igazán a pénztől sem. A mű csúcspontja a szerelmi kettős, amikor átérezzük, hogy valóban megszerette valaki (a kocsmában már látott nő, természetesen), aki ragaszkodni is fog hozzá. Ezek után a harmadik felvonás egészen az övé, mi már beleszerettünk és nagyon jól esett volna, ha megtalálja a boldogságot.Halála megrendít, különösen így, hogy a boldogság olyan közel volt már... (De nem, ez nem a való élet, hanem a kegyetlen operai világ, itt nincs happy end rendszerint, vagy ha van, akkor mindig gyanús, hogy csak álcázott.)

László Boldizsárnak ellhittem egészen nemcsak különlegességét, azt, hogy felette áll a bemutatott közegnek, de azt is, hogy a Gróf jómódú szerelme mindent hátrahagyva vele szökne. Azt kicsit sajnáltam, hogy nem fejlesztett ki jobb antennákat magában ez a Sly, hiszen Cseh Antalalakítása egyértelműen arra utalt, hogy ténylegesen van egy jó barátja, aki tiszteli is és felnéz rá, így már emiatt indokolatlan a teljes magányérzete és van egy nő is, aki beleszeretett és megszégyenítésének jelenetében nem nevette ki, nem hagyta cserben, tehát az öngyilkossága csak hihetetlenül erős önbizalomhiányát és kishitűségét mutatja elsősorban. Kónya Krisztina, nagyon érzékenyen formálja meg ennek a különleges asszonynak a szerepét, róla is elhisszük, hogy bele lehet egy látásra szeretni és nem csak ruhája alapján válik ki a tömegből. Nagyon tudunk drukkolni ennek a párosnak.

Míg Cseh Antal a jó fiú, a pozitív szereplő, az igaz barát, addig Kelemen Zoltánnak a gonosz szerepe jut. Ő a Gróf, aki elég kegyetlennek és szívtelennek látszik, aki ugyan időről időre felkutatja elszökdöső szeretőjét – most egy kocsmában találja meg -, elszórakozik ezzel a játszmával, úgy tűnik, de igazán nem tud szeretni. Nagyon unatkozhat, mert ő az, aki az elalvó részeg költőt palotájába viteti és tréfát űz vele, elhiteti vele, hogy ő a Gróf és van felesége, vagyona. Én a héten már kétszer is láttam a Falstaff-történetet, kétszer is leírtam, hogy nagyon nem szeretem, amikor valakiből gúnyt űznek (ráadásul csoportosan fognak össze ellene), most még kevésbé tűnt viccesnek ez az ötlet. Súlyosbító tényezőnek vettem, hogy hősünk nem szolgált rá arra, hogy így megalázzák, senkinek nem ártott. Ez a gondolat vérfagyasztó, a Gróf viselkedése is az, aki mindenkit megvehetőnek képzel. Kelemen Zoltán kihasználva ezt a helyzetet mindenesetre élvezettel bújt be a lakáj szerepébe is és igazán élvezte a mű második felvonását. Nagyon jól lehetett utálni ebben a szerepben, ami persze nagyon jó hír – ez volt a feladata. Másfelől el kell ismerni, hogy hallgatva az előadást, kifejezetten kiragyogott baritonja, éppen úgy kiemelkedett, ahogy a darabbeli szereplőt kiemeli rangja a környezetéből. Feltétlenül jobb lett volna, ha van még ennél is több énekelnivalója. Színészileg és énekesileg is remeklés az, amit produkált, ahogy tavaly a Hoffmann meséiben, most is hozta a legjobb formáját. A szegedi társulat pedig akkor is, most is egységesen és jó rendező kezei alatt megtáltosodva dolgozik.

A Hangolón már elhangzott, hogy a szerző imádta Puccinit, sokat idézett tőle is, magától is, másoktól is, vannak gyanús mozzanatok a történetben, amelyek más műveket idéznek. Ez nem előny és nem hátrány, a mű zenéje valóban könnyen fogyasztható, nem kerülünk lehetetlen helyzetbe azáltal, hogy felkészülés nélkül ülünk be rá. (Azért biztosan ezt is jobb lett volna előre hallgatni. De ennyi premierre nem lehet mind felkészülni, én jelenleg január óta a Tündérkirálynőre hangolom magam, egy hónap sincs már hátra. Az idei évadban befogadhatatlanul soknak éreztem az új impulzusokat, bár néhányért – mint például a múlt heti A viharért, illetve ezért a Slyért is - kifejezetten hálás vagyok, hogy a látóterembe hozták.

Szokásomtól eltérően, különösen a nyomasztó időhiány miatt most a bejegyzés posztolását választom és eltekintek a további közreműködők részletes méltatásától. Azért Gyüdi Sándor mint karmester, Horgas Péter és Bujdosó Nóra, mint a látványért felelős alkotók neve ne maradjon le, mert sokat tettek az előadásért. Jó ránézni a színpadképre, és jó hallgatni a zenekart. Most az lenne a cél, hogy minél többen ezt elolvasva rájöjjenek, hogy OTT a helyük az Erkelben holnap, akár 5 perccel az előadás előtt is vehetnek jegyet még. Megrendítő élmény, az Operaház egyik legnagyobb idei dobása. Megpróbálok jövőre is visszaülni rá.



TÁRGYMUTATÓ.

13-as stúdió2 3k színházi fesztivál1 40 év1 42 év2 600 kilométer 100 guinness4 6szín1 7 és fél halál3 a csemegepultos naplója292 a gyáva1 a gyermek és a varázslat3 a haramiák34 a hülyéje21 a kalóz63 a kávé nekem is jár32 a kék hajú lány2 a kéz48 a kis kéményseprő2 a köpeny36 a közös többszörös40 a ló aki elvesztette a szemüvegét1 a ludovika ablakai7 a mester1 a mi osztályunk13 a néző közbeszól43 a nulladik perc135 a rádió ablakai5 a rendező közbeszól38 a színészet képes nagykönyve2 alapítvány a magyar színházakért4 alba regia szimfonikus zenekar7 aldi női futógála1 alkalomadtán1 állj bele1 aNNa29 anyám éhesnek tűnik3 anyóka emlékiratai1 apertúra38 aradi kamaraszínház3 aranytíz4 archívum4 arden1 art-színtér22 átrium24 az elvarázsolt disznó13 az ember tragédiája2 az öreghíd alatt103 az úrhatnám szolgáló11 b3224 baal2 babel sound1 bácskai juli pszichoszínháza4 baja3 balatonboglár3 balatonfüred2 balfácánt vacsorára28 bálna2 bánk bán78 bárka288 bátorságpróba6 bencs villa1 beszélő levelek7 bisb1 bivaly-szuflé54 bob herceg38 bogáncsvirág51 bohémélet108 borral oltó fesztivál1 börtönrádió3 bsi1 budaörs5 budapasta2 budapest improv show12 budapest music center1 budapesti kamaraszínház1 budapesti tavaszi fesztivál1 budapesti vonósok21 budoár kiállítás1 busz-színház12 CAFe Budapest8 caminus72 castel felice46 castel felice vizsga5 centrál3 club701 coming soon2 cosí fan tutte47 cupido és a halál30 cv1 családi játszmák59 családi játszmák 20237 családi ünnep3 cseh tamás4 cselényi nóra1 csíkszerda77 csoportterápia18 csukás-díj10 dankó rádió1 dante53 dante-jam2 danubia zenekar6 deák171 debrecen21 debreceni tavaszi fesztivál1 delila2 delta produkció9 deszka fesztivál19 dido és aeneas55 díjak elismerések1 don juan3 dráma kortárs színházi találkozó6 drámaíró verseny1 due1 duett2 dunapart6 dunaújváros156 eger2 egri tavaszi fesztivál2 egy csók és más semmi31 egy kiállítás rémei2 éhség8 éjjel-nappal momentán4 élnek mint a disznók13 előadásszámok1 elte tók vizuális nevelési tanszék2 elveszett idők3 email1 ének a három hollóhoz2 english25 énis teis44 erkel színház67 ernani4 érzékenyítő fesztivál1 és ezt így hogy1 eszínház108 eszínház fesztivál46 esztergom3 eucharisztikus kongresszus7 europa cantat7 ezek mennek16 falaink3 falstaff9 fekete-fehér151 fellegek14 fém színház31 fesz segélyalap9 fiatal írók1 fidelio színházi est3 finito16 firkin309 fischer iván lakásszínháza2 fishing on orfű1 fogság1 főfőnök1 francia sanzonest2 friss hús2 furnitur50 füge145 független előadóművészeti szövetség10 gianni schicchi30 gólem12 gödöllő5 göncz árpád alapítvány1 grecsó3 grisnik petra32 gusztinak megjött az esze1 gyerekstúdió4 gyilkosok1 gyógyír északi szélre86 győr5 győri tavaszi fesztivál3 gyulai várszínház13 ha lenne valakim46 hajmeresztő34 halál hotel24 halastó118 hangoló1 hárman a padon164 harminchárom változat haydn-koponyára103 háromszögek25 határvonalak színházi fesztivál11 hatok csoport1 hatszín teátrum203 haydn fesztivál10 hazug1 hét domb fesztivál2 hét és fél halál2 hetedik alabárdos1 hetedik mennyország15 hírek3 hírszerzők1 hogy szeret a másik105 hol4 hoppart1 hrabal-vurstli14 humorfesztivál6 hyppolit91 így tanultam meg vezetni1 imprójam6 imprómaraton3 in medias brass1 in memoriam cseh tamás4 interjú129 irodalom éjszakája7 jak2 jászberény6 jegyek1 jó kérdés13 junior príma4 jurányi98 k11 művészeti és kulturális központ4 k2 színház6 kalandra fül fesztivál2 kálid artúr1 kalucsni54 kaposvár152 katona90 keltská noc1 képek496 keszthely3 kibelátó14 kicsi szívem kávéba pottyant1 kis suttogás5 kisfaludy színházi fesztivál2 kisvárda12 kmtg1 kolibri1 kolozsvár35 koma38 komárom5 komédium2 koronavírus136 kortárs drámafesztivál15 kórusok éjszakája77 kovátsműhely1 kőfeszt1 kőszeg463 köszönet estéje-estélye1 kritika514 kritikusdíj-átadó19 kuk3 kultkikötő26 kultúrfürdő26 kurátorok9 lakott sziget19 láthatatlan állomás4 latinovits diákszínpad1 leenane szépe 201731 leenane szépe 20261 leonardo1 lev&te3 limerick-bajnokság7 líra és epika38 lírástudók2 london1 love and money73 love and money vizsga9 macskadémon35 madách színház4 madam rekamié1 madame bizsu93 madame poe7 magdafeszt6 mágnás miska13 magvető4 magyar rádió28 magyar színház149 magyar színházi társaság10 magyar zene háza156 manhattan short5 manna110 manőver43 maradunk3 margó irodalmi fesztivál7 más olvasnivaló3 másik produkció24 mellékhatás3 menház színpad27 merlin6 mesterjátszma24 mesterkurzus11 mézesvölgyi nyár4 mikor2 mikro fesztivál19 milestone1 mindenütt jó34 mindenütt nő1 mintaapák1 miskolc2 miszépmiszépmiszép54 mojo51 momentán294 momkult2 monodráma fesztivál9 monodrámák6 móra kiadó1 most fesztivál28 motto3 mozaik országos színházi találkozó3 mozart-kommandó2 mozgófénykép45 mozsár műhely6 mu6 múzeumok éjszakája1 művészetek palotája17 művészetek völgye63 nagykanizsa1 naptár1 nefelé2 négyhangú opera53 nekem a zene3 nemzeti filharmonikusok7 nemzeti színház14 nézőművészeti kft46 nézőpont színház9 nofilter4 nyílt nap4 nyinyernya30 nyíregyháza407 nyolc nő26 óbudai társaskör29 ómama2 online fordítónapok1 operabeavató540 operaház84 operajátszóház21 operamacera7 operavita13 operettszínház41 orlai921 othello gyulaházán42 ők2 ördögkatlan389 örkény1 örkény vurstli5 örömimpró4 pájinkás jános1 pannonhalma2 papp jános1 párkák45 patália2 páternoszter1 pécs50 pécsi egyetem2 pesthidegkúti művészeti fesztivál1 pesti barokk88 pesti magyar színiakadémia19 petőfi irodalmi múzeum4 petri versmaraton6 pim dia hangoskönyvek3 pinceszínház43 placcc30 pokol10 portré1 postart1 poszt64 poznan1 pozsonyi piknik6 pure voice akadémia7 ráday utcai színházi találkozó5 rádió1 rádiójátékosok3 radnóti46 ram colosseum2 régebbi havi műsorok1 regnum filmszemle5 remény10 rendezők viadala57 rév fülöp34 rögvest81 rs91 rumini8 russian indie film fesztival1 sakknovella3 semmi baj gyerekek1 sherlock holmes és a moriarty-rejtély1 shots festival1 sinaia1 skvot3 sly59 snowman6 soharóza84 sok-szín-feszt4 sokszemközt1 somló cirqsz7 song-óra1 sopron1 sorozat a vidéki operajátszásról4 spaletta1 stockholm7 stúdió k12 summa summárum1 susotázs132 szabadesés39 szabadka2 szabadtéri színházak találkozója32 szeged339 székely-könyv4 székesfehérvár2 szemes fesztivál2 szénakutyák121 szent imre1 szentendrei teátrum17 szép heléna21 szerzői munkák10 szfe21 szigetszentmiklós1 színház a város16 színház tv73 színházak éjszakája35 színházi törvény1 színházrendezői testület1 színlapok102 szívem szeret4 szkéné30 szóbanforgó4 szombathely82 szöveg4 szputnyik hajózási társaság25 talált posztok13 tárgymutató1 társasjáték2 tartalom2 tatabánya127 telefondoktor205 temesvár46 tengeren 2008107 tengeren 201974 térkép1 terminál workhouse4 teszt16 thália185 thália nyárikert33 the irish coffee56 the pocketstones16 thealter19 tilos rádió3 tivoli3 tóbiás és az angyal30 törőcsik-emlékest12 trapézon tüllben34 trefort színjátszó fesztivál1 újpalotai nyári játékok1 ütközet2 üvegcipő1 váci dunakanyar színház10 vágánybenéző11 valamikor3 van egy határ29 varázsfuvola16 városmajor39 vaskakas5 védőháló5 veled kerek1 vera214 vidéki színházak fesztiválja13 vidor fesztivál83 vigadó2 visszaszámláló1 vízkereszti gritti49 volt egyszer egy ndk3 vonalhúzás34 zalaegerszegi kvártélyház20 zeneakadémia1 zichy major1 zsámbék4 zsolnay negyed5