“Folyamatosan próbálok épülni és építkezni”

Ez a mostani, az Orlai Produkciós Iroda tizedik, jubileumi színházi évadja. Orlai Tiborral beszélgettünk a 2006-os indulásról, emlékezetes előadásokról, a színházcsinálás felelőségéről és a szőnyeg alá söpört dolgainkról…

Annak idején, 2006-ban hogyan indult az Orlai Produkciós Iroda?
A véletlenek indították el – mint mindig, mindent – ezt az önálló produkciós irodát. Bár az ezt megelőző nyolc évben is, mint Orlai produkció, ott voltunk a piacon. Eszenyi Enikővel közösen csináltunk különböző előadásokat, segédkeztünk azok létrejöttében. E nyolc év tapasztalatai szülték aztán 2006-ban az Orlai Produkciós Irodát.

Enikővel ezek a közös produkciók milyen jellegű voltak?
Ez alatt a nyolc év alatt nagyon különböző előadások születhettek: A Combok csókja, a Ping Szving, az Ég és Nő között, de volt könyv és külföldi rendezés is. Ezen évek alatt nagyon sok mindent megtanultam a szakmáról, a színház belső működéséről. 2006-ban találkoztam Ilan Eldaddal, aki látott néhányat az Enikővel közös produkcióink közül, és akinek volt egy régi vágya, a Hat hét, hat tánc. Megkért, hogy olvassam el a darabot – ez lett aztán az első saját, önálló, produkciónk. Nyolc évadon át játszottuk – 260 előadás ment. Aztán levettük a repertoárról, de azt is csak azért, mert akkor készítettek épp az eredeti anyagból egy filmet, ezért a jogok lejártával már nem hosszabbították meg azokat az irodánkkal. Azóta is sajnáljuk, hogy nem játszhattuk tovább ezt az előadást, amelyik hatalmas sikert ért meg a Produkciós Iroda első színházi előadásaként.

…csodálatos előadás volt több szempontból is. Egyrészt a témáját tekintve: a magány, a másság illetve az, ahogy az eltérő identitású emberek egymással szót érthetnek, egymásra hangolódhatnak. Nagyon aktuális volt ez akkor is és persze ma is az, mikor szekértáborokra szakadt az ország és a szakma is. Másrészt roppant aktuális kérdéseket feszeget ez a darab: “miért nem tudunk mi egymással beszélgetni?, miért nem tudunk párbeszédet kialakítani és miért nem tudunk mi mindebből továbblépni?”. Örökké hálás is leszek a sorsnak, hogy ez az előadás létrejöhetett.
…Kulka János és Vári Éva számára igazi jutalomjáték volt…
Igen, csodálatos előadás volt több szempontból is. Egyrészt a témáját tekintve: a magány, a másság illetve az, ahogy az eltérő identitású emberek egymással szót érthetnek, egymásra hangolódhatnak. Nagyon aktuális volt ez akkor is és persze ma is az, mikor szekértáborokra szakadt az ország és a szakma is. Másrészt roppant aktuális kérdéseket feszeget ez a darab: “miért nem tudunk mi egymással beszélgetni?, miért nem tudunk párbeszédet kialakítani és miért nem tudunk mi mindebből továbblépni?”. Örökké hálás is leszek a sorsnak, hogy ez az előadás létrejöhetett.

2006-ra visszatekintve: a szakma hogyan fogadta akkor az Orlai Produkciós Irodát?
Outsiderek voltunk, bár ismertek már, hisz Enikővel már voltak közös produkcióink – mint már említettem – persze azok a közös munkáink egy egészen más jelenléttel bírtak, mint egy teljesen saját, önálló produkció, ez nyilvánvaló. Ám nem éreztem semmiféle ellenszenvet, inkább kíváncsiságot. Soha nem éreztem azt, hogy “mit keres egy közgazdász a pályán?”. Ebben persze nem kis szerepe lehetett annak is, hogy a Hat hét, hat tánc volt az első produkció, ami egyből nagy siker lett elsősorban a két négyformátumú színművész és Ilan Eldad jóvoltából, akik egyben a nevüket is adták a debütálásunkhoz, amiért akkor és azóta is hálásak vagyunk. Mindezeken túl pedig szerencsénk volt – mint az életben mindenhez, így ehhez is, szerencse kell, kár is lenne ezt tagadni.

A kétezres évek elején mekkora sansza, létjogosultsága volt akkor egy magánszínháznak a kőszínházak és az alternatívok között?
Azt gondolom, hogy ennek AKKOR jóval nagyobb jogosultsága volt, mint ma. Sokkal “vállalkozó barátabb” közeg volt ott, az évezredforduló környéki időszak. Hiszen akkor kezdődött el a színházi szakmán belül a szigorú állami struktúrának a felbomlása. Egy rés támadt, amit – jó értelemben véve e szót – ki lehet használni és amelyikkel élni lehetett. Ezt láttuk meg, így indultunk el… Azonban fontos megjegyeznem, hogy amikor a Hat hét, hat tánc létrejött és elindultunk, nem gondoltam, hogy tíz év alatt odáig jutunk, hogy 27 darabból álló repertoárunk lesz és van olyan hónap, hogy hetven tartunk.

Aki a színházi szcénának a része, annak kötelessége a jövőről is gondoskodni. Világéletemben úgy éreztem – főleg amióta anyagilag is jobb helyzetbe kerültünk –, hogy nekem függetlennek igenis kötelességem kell, hogy legyen az is, hogy felkaroljam és támogassam az alternatívokat.
A repertoárdarabokból mindegyiket havi rendszerességgel játsszátok?
Igyekszünk, természetesen. Általában az új bemutatókat havi négyszer-ötször, a régebbieket pedig a kereslettől függően, 1-3 előadással havonta. Néha persze előfordul az is, hogy egy-egy előadást az adott hónapban nem játsszunk egyeztetési okok miatt – ami érthető is. Ám nagyon nem szeretem, ha ilyen előfordul, mert ez tagadhatatlanul árt az előadásnak. A színészeknek nagyon fontos, hogy biztonságban érezzék magukat, értve ezalatt a szövegben való biztonságukat is. Egyáltalán: fontos, hogy egy előadásnak folyamatos színpadi jelenléte legyen.

Hogy érzed: tíz év alatt hogyan változott a repertoárotok műfaji arányai?
Nem lenne valós nem kimondani: a repertoárunk, a működésünk alapját mindig a széles közönségrétegnek szóló előadásaink jelentették. Emellett fokozatosan, egyre inkább elkezdtünk rétegszínházi és stúdió-előadásokkal is megjelenni a piacon. Az első ilyen a Fédra fitness volt, amit már ebben a házban játszottunk (EuroCenter – a szerk.). Egyre inkább igyekeztünk ezt követően olyan társadalmi, közéleti témákról gondolkodni egy-egy előadás kapcsán, amelyekről azt gondoltuk, hogy mindenképp beszélni kellene. A családon belüli erőszak, a holokauszt, a kisember és a hatalom viszonya. A nagyszínpadi előadásaink “irányultságban” odafigyelünk arra, hogy széles nézőközönségnek szóljanak ezek a darabok – hiszen a Belvárosi Színház egy 540 férőhelyes játszóhely, melyet havonta meg kell tölteni 28–30 este erejéig. Azt hiszem, hogy a mögöttünk lévő majdnem tíz éved során igyekeztünk nem létrehozni olyan előadásokat, amelyek csak és kizárólag a közönség szórakozási igényeit céloztak kielégíteni.

De ez egyben azt is jelenti, hogy csak egy nagyon szűk réteget érdeklő előadás megvalósítására nem vállalkoztatok eddig…
Nem, azért ez sincs teljesen így. Megpróbáltunk különleges előadásokat is létrehozni. Gondolok itt most a Happy Endingre, amelyik a rosszindulatú daganatos betegségek kérdésével foglalkozik. Az Apára, ami pedig az Alzheimer kérdésével. E kettőt például a Belvárosi Színházban mutattuk be, és mindkettőről tudtuk, éreztük már a kezdet kezdetén, hogy nem lesz “sikerszéria”, nem fog majd nagy előadásszámot megérni. Ahogy az is természetes, hogy a “kísérletezőbb” előadásaink nem a nagyszínpadra készülnek.

Egy magánszínház az első 3–5–7 évében mennyire tudta azt megengedni, hogy kevésbé népszerűbb, különutas előadásokat is be- és felvállaljon?
Nyilván az első időben nehezebben, de amikor az anyagi alapját keresztfinanszírozással egyre inkább megteremtettük, hogy stúdió-térben, a nem mainstream előadások is létrejöhessenek, akkor belevágtunk. Hisz ne feledjük, hogy folyamatosan kapcsolatban voltunk független, alternatív alkotócsapatokkal, akiknek a működését az első pillanattól kezdve fontosnak tartottuk támogatni.

Egyre inkább egyfajta híd szerepet próbál betölteni a produkciós iroda? Hiánypótlóként, felkarolva szellemi, anyagi értelemben is és segítve az esetleg másképp meg nem születő produkciók létrejöttét?
Igen, ez valóban így van. Aki a színházi szcénának a része, annak kötelessége a jövőről is gondoskodni. Világéletemben úgy éreztem – főleg amióta anyagilag is jobb helyzetbe kerültünk –, hogy nekem függetlennek igenis kötelességem kell, hogy legyen az is, hogy felkaroljam és támogassam az alternatívokat.

Különösen most, mikor nagyon a minimálisra csökkentek a támogatások….persze nem is volt sosem túlzó e támogatások mértéke…
Látszik már, hogy sok társulat tönkrement, nem működik vagy épp parkolópályán van, ami egyértelműen a támogatási rendszer hibájául róható fel.

Ha a klasszikus társulati létet nézzük, akkor én nem látom, hogy hogyan lehetne létrehozni egy kőszínházi, főleg nem nagy színházi struktúrát, társulattal, magánszínházi keretek között. Igyekszem abban gondolkozni, hogy a nagyon tehetséges fiataloknak a lehető legnagyobb lehetőségeket biztosíthassam. Ez alapvető feladatom. Mindemellett pedig törekszem arra is, hogy a már ismertebb, nagy formátumú művészek is folyamatosan jelen legyenek a színházunkban. E kettőnek a kombinációja az, amivel folyamatosan próbálok építkezni és épülni.
Tíz év alatt nem fordult meg a fejedben, hogy klasszikus, saját társulatot toborozzál?
Egy magánszínház, ma Magyarországon, klasszikus keretek között működő társulati színházat nem nagyon tud létrehozni. Ámbár most e kérdéseddel nyitott kapukon döngettél, mert látható, érezhető, hogy kezd körülöttünk kialakulni egy kvázi “társulat”,ami a további működésünk alapját jelenti.

Miért gondolod azt egyébként, hogy nem lehet létrehozni magánszínházi keretek között társulati színházat? Csak nálunk nem vagy sehol másutt sem lenne megvalósítható?
Úgy érzem, hogy itt, ma, Magyarországon, támogatás nélkül, csak a jegybevételre alapozva, egy társulati színház jellegű szervezetet fenntartani nem lehet. Nézd, ha lennének olyan nagyságrendű mecénások, akik 100–120 millió forinttal tudnának évente támogatni egy színházi csoportosulást, akkor nyilván meg lehetne csinálni, de én ma nálunk nem látom ennek a lehetőségét.

Akkor, ha jól értem, nem csupán csak egy gazdasági igazgató tehetségén, avagy tehetségtelenségén múlik mindez?
Ha a klasszikus társulati létet nézzük, akkor én nem látom, hogy hogyan lehetne létrehozni egy kőszínházi, főleg nem nagy színházi struktúrát, társulattal, magánszínházi keretek között. Igyekszem abban gondolkozni, hogy a nagyon tehetséges fiataloknak a lehető legnagyobb lehetőségeket biztosíthassam. Ez alapvető feladatom. Mindemellett pedig törekszem arra is, hogy a már ismertebb, nagy formátumú művészek is folyamatosan jelen legyenek a színházunkban. E kettőnek a kombinációja az, amivel folyamatosan próbálok építkezni és épülni.fotó: Takács Attila

Hogyan élted meg ezt a mögötted lévő tíz évadot: változott-e bármilyen értelemben is az a “belső iránytűd”, a színház szakmai ízlésed?
Egy kultúra szerető ember ízlése, látásmódja – pláne ha színházi alkotó is- érzékelhetően nagyon sokat változik és kell is, hogy változzon. 
Rengeteg új gondolat születik bennem, rengeteg benyomás ér különösen a mai rohanó, forradalmian új világban. Ezért is tartom fontosnak a fiatalok fokozott bevonását a színházi működésbe, működtetésbe, mert a fiatalok gondolatai, a mai korra adott válaszai sokkal elevenebbek és egyben a fejlődés zálogai is. Annak eredményeként is alakult az ízlésem, látásmódom – nem utolsó sorban – hogy csodálatos művészekkel dolgozhattam együtt, akiknek a személyisége, látásmódja természetesen engem is formált, alakított Ami viszont sajnos nem ízlés, hanem egy iszonyatosan nagy teher kérdése, az az, hogy van egy 540 férőhelyes színházi játszóhely számodra, melyet állandóan és folyamatosan meg kell töltened. A darabok kiválasztásánál ez mindig egy nagyon fontos szempont: széles közönségréteget tudj megszólítani és emellett legyenek e daraboknak mélységei, gondolatai. Mert igenis a néző vigyen magával gondolkodni valót az előadásról!

Mertünk vagy merünk olyan közéleti dolgokról beszélni, melyek fontosak, és fontos, hogy szembenézzünk ezekkel. Ahhoz, hogy a magyar társadalom képes legyen meghaladni a mostani önmagát és tudjon válaszolni az elkövetkezendő évtizedek kihívásaira, ahhoz nélkülözhetetlen, hogy a saját múltunkkal, az eltitkolni vágyott problémáinkkal, a jelenünkkel és a múltunkkal képesek legyünk konfrontálódni. Mert az efféle konfrontálódás nélkül nincs, nem lehet továbblépés. Enélkül csak egy helyben topogás van.
Amikor döntötök egy darab mellett és belevágtok, akkor tiéd az utolsó szó vagy van, amikor átengeded ezt a döntést “más hangoknak”?
Általában enyém a végső döntés. Azonban volt már nem egy olyan szituáció az elmúlt évek során, amikor Zöldi Gergő – aki egyben a művészeti vezetőnk is – választása, érték- és ízlés ítélete került ki győztesen a döntéshozatalaink meccseiből. Természetesen volt olyan darab, amire ő azt mondta, hogy Belvárosi Színházban nem épp az lenne megfelelő, de én viszont azt szerettem volna, hogy vágjunk bele!

Az elmúlt tíz évad során mi volt az, ami utólag nagyon nagy pozitív, illetve negatív visszaigazolást nyert?
Természetesen mindkettőből akadt szép számmal. A nagy sikerek: az Esőember, a Férfi és nő koncertturné, A nagy négyes, a Hitted volna?, A szív hídjai, A csemegepultos naplója, az Egyasszony, Egy őrült naplója. Volt persze olyan is, ami kevésbé sikerült: Az isteni Sarah, az Apa vagy sajnos a Hyppolit. Úgy gondolom, hogy nincs is ezzel semmi probléma: nem lehet mindig sikert”gyártani“

A következő tíz évet hogy tervezitek?
Szeretném tovább folytatni, építeni az eddigieket. Tovább erősíteni ezt a kvázi társulatszerűséget. Ha sok külsős színész játszik egy darabban, akkor a műsor kialakítása egyre nehezebb. Ezért ez az egyik nagy tervünk. A másik pedig: keresni egy másik állandó játszóhelyet a Belvárosi Színház mellé. Nagyon örülnék, ha találnánk egy kettes számú játszóhelyet, melynek 200–300 fős nézőtere lenne, ahol be tudnánk mutatni és helye lehetne a kevés szereplővel játszható kamara daraboknak is.

Érzel-e valahol olyan “űrt, “fehér foltot”, amit most újólag szeretnél majd még kitölteni?
Feladatom, hogy nyitott legyek a körülöttem zajló világra. Próbáljak reflektálni arra, ami körülöttünk zajlik. A következő bemutatónk például – ami együttműködésben a Győri Vaskakas Bábszínházzal lesz februárban – Ladislav Fuks A hullaégető című, híres könyvének a színpadi adaptációja lesz. A darabot Pelsőczy Réka rendezi, a főszerepet Gálvölgyi János játssza a Győri Vaskakas Bábszínház művészei mellett. Ennek a darabnak a témája ma rettenetesen aktuális. A szélsőséges ideológiai áramlatok hatása a kisemberre, illetve az, hogy mindez majd hogyan lesz képes megváltoztatni egy becsületes családapa életét, gondolkodását. Hogyan lesz e szélsőséges gondolkodás követője és emiatt hogyan lesz majd minden körülötte élő ennek gondolkodásmódnak az áldozatává? A párhuzamok itt vannak körülöttünk, ezért fontos ma beszélni erről.

Ami viszont sajnos nem ízlés, hanem egy iszonyatosan nagy teher kérdése, az az, hogy van egy 540 férőhelyes színházi játszóhely számodra, melyet állandóan és folyamatosan meg kell töltened. A darabok kiválasztásánál ez mindig egy nagyon fontos szempont: széles közönségréteget tudj megszólítani és emellett legyenek e daraboknak mélységei, gondolatai. Mert igenis a néző vigyen magával gondolkodni valót az előadásról!
Az elmúlt tíz v során, hogy érzed, hogy tudtál ebbe a közös “beszeljük meg, beszéljünk róla” dialógusba bekapcsolódni?
Sikerült eredményesen bekapcsolódnunk. Igenis tudtunk olyan témákról beszélni, melyeket szeretünk a szőnyeg alá söpörni .Ilyen az Egyasszony vagy a Happy Ending – ezek mind nagyon fontos állomásai a produkciós irodánknak. Mertünk vagy merünk olyan közéleti dolgokról beszélni, melyek fontosak, és fontos, hogy szembenézzünk ezekkel. Ahhoz, hogy a magyar társadalom képes legyen meghaladni a mostani önmagát és tudjon válaszolni az elkövetkezendő évtizedek kihívásaira, ahhoz nélkülözhetetlen, hogy a saját múltunkkal, az eltitkolni vágyott problémáinkkal, a jelenünkkel és a múltunkkal képesek legyünk konfrontálódni. Mert az efféle konfrontálódás nélkül nincs, nem lehet továbblépés. Enélkül csak egy helyben topogás van.

Csatádi Gábor



TÁRGYMUTATÓ.

13-as stúdió2 3k színházi fesztivál1 40 év1 42 év2 600 kilométer 100 guinness4 6szín1 7 és fél halál3 a csemegepultos naplója292 a gyáva1 a gyermek és a varázslat3 a haramiák34 a hülyéje21 a kalóz63 a kávé nekem is jár32 a kék hajú lány2 a kéz48 a kis kéményseprő2 a köpeny36 a közös többszörös40 a ló aki elvesztette a szemüvegét1 a ludovika ablakai7 a mester1 a mi osztályunk13 a néző közbeszól43 a nulladik perc135 a rádió ablakai5 a rendező közbeszól38 a színészet képes nagykönyve2 alapítvány a magyar színházakért4 alba regia szimfonikus zenekar7 aldi női futógála1 alkalomadtán1 állj bele1 aNNa29 anyám éhesnek tűnik3 anyóka emlékiratai1 apertúra38 aradi kamaraszínház3 aranytíz4 archívum4 arden1 art-színtér22 átrium24 az elvarázsolt disznó13 az ember tragédiája2 az öreghíd alatt103 az úrhatnám szolgáló11 b3224 baal2 babel sound1 bácskai juli pszichoszínháza4 baja3 balatonboglár3 balatonfüred2 balfácánt vacsorára28 bálna2 bánk bán78 bárka288 bátorságpróba6 bencs villa1 beszélő levelek7 bisb1 bivaly-szuflé54 bob herceg38 bogáncsvirág51 bohémélet108 borral oltó fesztivál1 börtönrádió3 bsi1 budaörs5 budapasta2 budapest improv show12 budapest music center1 budapesti kamaraszínház1 budapesti tavaszi fesztivál1 budapesti vonósok21 budoár kiállítás1 busz-színház12 CAFe Budapest8 caminus72 castel felice46 castel felice vizsga5 centrál3 club701 coming soon2 cosí fan tutte47 cupido és a halál30 cv1 családi játszmák59 családi játszmák 20237 családi ünnep3 cseh tamás4 cselényi nóra1 csíkszerda77 csoportterápia18 csukás-díj10 dankó rádió1 dante53 dante-jam2 danubia zenekar6 deák171 debrecen21 debreceni tavaszi fesztivál1 delila2 delta produkció9 deszka fesztivál19 dido és aeneas55 díjak elismerések1 don juan3 dráma kortárs színházi találkozó6 drámaíró verseny1 due1 duett2 dunapart6 dunaújváros156 eger2 egri tavaszi fesztivál2 egy csók és más semmi31 egy kiállítás rémei2 éhség8 éjjel-nappal momentán4 élnek mint a disznók13 előadásszámok1 elte tók vizuális nevelési tanszék2 elveszett idők3 email1 ének a három hollóhoz2 english25 énis teis44 erkel színház67 ernani4 érzékenyítő fesztivál1 és ezt így hogy1 eszínház108 eszínház fesztivál46 esztergom3 eucharisztikus kongresszus7 europa cantat7 ezek mennek16 falaink3 falstaff9 fekete-fehér151 fellegek14 fém színház31 fesz segélyalap9 fiatal írók1 fidelio színházi est3 finito16 firkin309 fischer iván lakásszínháza2 fishing on orfű1 fogság1 főfőnök1 francia sanzonest2 friss hús2 furnitur50 füge145 független előadóművészeti szövetség10 gianni schicchi30 gólem12 gödöllő5 göncz árpád alapítvány1 grecsó3 grisnik petra32 gusztinak megjött az esze1 gyerekstúdió4 gyilkosok1 gyógyír északi szélre86 győr5 győri tavaszi fesztivál3 gyulai várszínház13 ha lenne valakim46 hajmeresztő34 halál hotel24 halastó118 hangoló1 hárman a padon164 harminchárom változat haydn-koponyára103 háromszögek25 határvonalak színházi fesztivál11 hatok csoport1 hatszín teátrum203 haydn fesztivál10 hazug1 hét domb fesztivál2 hét és fél halál2 hetedik alabárdos1 hetedik mennyország15 hírek3 hírszerzők1 hogy szeret a másik105 hol4 hoppart1 hrabal-vurstli14 humorfesztivál6 hyppolit91 így tanultam meg vezetni1 imprójam6 imprómaraton3 in medias brass1 in memoriam cseh tamás4 interjú129 irodalom éjszakája7 jak2 jászberény6 jegyek1 jó kérdés13 junior príma4 jurányi98 k11 művészeti és kulturális központ4 k2 színház6 kalandra fül fesztivál2 kálid artúr1 kalucsni54 kaposvár152 katona90 keltská noc1 képek496 keszthely3 kibelátó14 kicsi szívem kávéba pottyant1 kis suttogás5 kisfaludy színházi fesztivál2 kisvárda12 kmtg1 kolibri1 kolozsvár35 koma38 komárom5 komédium2 koronavírus136 kortárs drámafesztivál15 kórusok éjszakája77 kovátsműhely1 kőfeszt1 kőszeg463 köszönet estéje-estélye1 kritika514 kritikusdíj-átadó19 kuk3 kultkikötő26 kultúrfürdő26 kurátorok9 lakott sziget19 láthatatlan állomás4 latinovits diákszínpad1 leenane szépe 201731 leenane szépe 20261 leonardo1 lev&te3 limerick-bajnokság7 líra és epika38 lírástudók2 london1 love and money73 love and money vizsga9 macskadémon35 madách színház4 madam rekamié1 madame bizsu93 madame poe7 magdafeszt6 mágnás miska13 magvető4 magyar rádió28 magyar színház149 magyar színházi társaság10 magyar zene háza156 manhattan short5 manna110 manőver43 maradunk3 margó irodalmi fesztivál7 más olvasnivaló3 másik produkció24 mellékhatás3 menház színpad27 merlin6 mesterjátszma24 mesterkurzus11 mézesvölgyi nyár4 mikor2 mikro fesztivál19 milestone1 mindenütt jó34 mindenütt nő1 mintaapák1 miskolc2 miszépmiszépmiszép54 mojo51 momentán294 momkult2 monodráma fesztivál9 monodrámák6 móra kiadó1 most fesztivál28 motto3 mozaik országos színházi találkozó3 mozart-kommandó2 mozgófénykép45 mozsár műhely6 mu6 múzeumok éjszakája1 művészetek palotája17 művészetek völgye63 nagykanizsa1 naptár1 nefelé2 négyhangú opera53 nekem a zene3 nemzeti filharmonikusok7 nemzeti színház14 nézőművészeti kft46 nézőpont színház9 nofilter4 nyílt nap4 nyinyernya30 nyíregyháza407 nyolc nő26 óbudai társaskör29 ómama2 online fordítónapok1 operabeavató540 operaház84 operajátszóház21 operamacera7 operavita13 operettszínház41 orlai921 othello gyulaházán42 ők2 ördögkatlan389 örkény1 örkény vurstli5 örömimpró4 pájinkás jános1 pannonhalma2 papp jános1 párkák45 patália2 páternoszter1 pécs50 pécsi egyetem2 pesthidegkúti művészeti fesztivál1 pesti barokk88 pesti magyar színiakadémia19 petőfi irodalmi múzeum4 petri versmaraton6 pim dia hangoskönyvek3 pinceszínház43 placcc30 pokol10 portré1 postart1 poszt64 poznan1 pozsonyi piknik6 pure voice akadémia7 ráday utcai színházi találkozó5 rádió1 rádiójátékosok3 radnóti46 ram colosseum2 régebbi havi műsorok1 regnum filmszemle5 remény10 rendezők viadala57 rév fülöp34 rögvest81 rs91 rumini8 russian indie film fesztival1 sakknovella3 semmi baj gyerekek1 sherlock holmes és a moriarty-rejtély1 shots festival1 sinaia1 skvot3 sly59 snowman6 soharóza84 sok-szín-feszt4 sokszemközt1 somló cirqsz7 song-óra1 sopron1 sorozat a vidéki operajátszásról4 spaletta1 stockholm7 stúdió k12 summa summárum1 susotázs132 szabadesés39 szabadka2 szabadtéri színházak találkozója32 szeged339 székely-könyv4 székesfehérvár2 szemes fesztivál2 szénakutyák121 szent imre1 szentendrei teátrum17 szép heléna21 szerzői munkák10 szfe21 szigetszentmiklós1 színház a város16 színház tv73 színházak éjszakája35 színházi törvény1 színházrendezői testület1 színlapok102 szívem szeret4 szkéné30 szóbanforgó4 szombathely82 szöveg4 szputnyik hajózási társaság25 talált posztok13 tárgymutató1 társasjáték2 tartalom2 tatabánya127 telefondoktor205 temesvár46 tengeren 2008107 tengeren 201974 térkép1 terminál workhouse4 teszt16 thália185 thália nyárikert33 the irish coffee56 the pocketstones16 thealter19 tilos rádió3 tivoli3 tóbiás és az angyal30 törőcsik-emlékest12 trapézon tüllben34 trefort színjátszó fesztivál1 újpalotai nyári játékok1 ütközet2 üvegcipő1 váci dunakanyar színház10 vágánybenéző11 valamikor3 van egy határ29 varázsfuvola16 városmajor39 vaskakas5 védőháló5 veled kerek1 vera214 vidéki színházak fesztiválja13 vidor fesztivál83 vigadó2 visszaszámláló1 vízkereszti gritti49 volt egyszer egy ndk3 vonalhúzás34 zalaegerszegi kvártélyház20 zeneakadémia1 zichy major1 zsámbék4 zsolnay negyed5