2. rész – Színházi bemutatók, könyvbemutatók
Több fontos színházi bemutatóra is sor kerül a héten. Klasszikusokat mutatnak be Kecskeméten Budaörsön és a Nemzeti Színházban, kortárs darabot Nyíregyházán. Klasszikus nyomán készült kortárs darab(ok) könyvbemutatója lesz szombaton a Szkéné Színházba.
ellenfény | 17. 11. 14.
A JÓEMBER SZECSUÁNBÓL – KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ, KECSKEMÉT (2017. NOVEMBER 17.)
Brechtnek a magyar színpadokon egyik legtöbbet játszott darabját mutatják be pénteken Kecskeméten Zsótér Sándor rendezésében.
Az 1939-ben írt darabot hol Jó embert keresünk, hol A szecsuáni jóember vagy A szecsuáni jólélekcímmel játszották. De látható volt már A jóember, illetve Valahol Szecsuánban címmel is. A művet többnyire Nemes Nagy Ágnes fordításában játszották, de színre került már Forgách András, Térey János és Kovács Kriszta, illetve Gecsényi Györgyi és Guelminó Sándor fordításában is a darab. A kecskeméti előadáshoz Ungár Júlia készített új szöveget.
„Bertolt Brecht drámájában a világ szörnyűségének híre már az istenek fülébe is eljut, akik felkerekednek, hogy bejárva a világot, találjanak egy jó lelket" – szól az előadás ajánlója. „Talán nem meglepő a hír, hogy a feladat nem egyszerű. Már-már feladják a keresést, amikor útjukba kerül Sen Te, az utcalány – az egyetlen jó ember egész Kínában. Sen Te – engedelmeskedve az isteni parancsnak – megpróbál szeretetben élni, de kénytelen rájönni, hogy a jó nem mindig jó, és hogy néha a jó is lehet rossz. De vajon önmaga marad-e akkor is, ha csak a bűn árán cselekedhet jót? És megéri-e jónak lenni, ha a jóság is csak kíméletlenség útján valósítható meg?"
Zsótér Sándor nem először rendezi a darabot. 2001-ben a Vígszínházban készített előadást, amelyben Börcsök Enikő, Szarvas József és Harkányi Endre játszotta a főszerepeket. Ugyanabban az évben Újvidéken is színpadra állította a művet. Majd idén szeptemberben Szerelemáru címmel vitte színre a színművészeti egyetemen a III. éves fizikai színházi osztállyal.
Zsótér Sándor az utóbbi években rendszeresen visszatérő vendég Kecskeméten. Tavaly a Hedda Gablert, 2015-ben a Macska a forró bádogtetőnt rendezte (ez utóbbi a 2016-os POSZT-on a legjobb előadás díja mellett két színészi díjat is kapott). 2014-ben O'Neill Hosszú út az éjszakába című darabját, 2012-ben pedig Marlowe Angliai második Edward élete című művét vitte színre. Mindegyik előadás (női) főszereplője Trokán Nóra volt, akárcsak a mostani bemutatónak is. A további főszerepekben Szemenyei János,,Fazakas Géza, Nagy Viktor, Csombor Teréz, Danyi Judit, Sára Bernadette, Nagyhegyesi Zoltán látható.
TOLSZTOJ: A SÖTÉTSÉG HATALMA – BUDAÖRSI LATINOVITS SZÍNHÁZ (2017. NOVEMBER 18.)
Egy ritkán játszott klasszikus kerül szombaton színre Budaörsön. Alföldi Róbert rendezésében mutatják be Tolsztoj 1886-ban írt darabját.
„Rettenetes parasztdráma ez" – írta Ady Endre a mű 1902-es nagyváradi előadásáról. „A Szigligeti Színház rendezője törült s törült, ám a megdöbbenés, irtózás csendesebb, hangosabb morajlása gyakran futott végig a házon. És ahol meg nem döbbentett, még gyilkosabban hatott: kacagást gerjesztett."
„Ha másutt, a világ boldogabb, vagy legalábbis lakhatóbb tájain játszódna ez a történet, akár vígjáték is kerekedhetne belőle. De Oroszországban járunk ahol mindenből tragédia válik" – teszi hozzá a mostani budaörsi bemutató ajánlója.
„A sötétség hatalma a világ végének legvégén játszódik, nem elég, hogy Oroszországban, de még csak nem is a szikrázó Pétervárott vagy a titokzatos Moszkvában, hanem falun, a nyomor és a reménytelenség tanyáján, ahol az Isten szentkép a falon, az Ördög pedig a vodkásbutykos mélyén lakozik, onnét szédíti az esendő emberi lelket, és ébreszt benne olyan indulatokat és olyan érzelmeket, amiket nem tudnak kezelni, akiket itt engedett megszületni a balsors."
Tolsztoj a darab történetét egy tuali bíróságon végighallgatott bűnperből vette. A történet így foglalja össze a budaörsi bemutató ajánlója: „Adva van egy porta, a módos gazdáé, aki – mellék-, vagy főállásban, ezt tán ő maga se tudná eldönteni, öreg férj is egyben; adva van az öreg férj mellé járó fiatal, csapodárságra hajlamos feleség; és persze a jóvágású béreslegény, minden módosabb porta velejárója. Nem csoda, ha a legény és az öreg férj mellett sorvadozó asszony megtalálják egymást: az sem, hogy később a feleség háta mögött a mostohalánnyal is románc szövődik, ennek azonban gyümölcse is lesz, amely gyümölcs hónapról hónapra egyre növekszik. Meg kell tehát szabadulni tőle, még akkor is, ha minden épeszű ember tudja, hogy ez bizony lehetetlen: de csak annál inkább meg kell szabadulni tőle – és vele mindentől, ami emberré teszi, és megtartja embernek az embert."
A darabot alig játszották eddig magyar színpadon. A Színházi adattár csak három 1945 után bemutatóról tud. De nem tud például az 1966-os marosvásárhelyi előadásról, amelyet Tompa Miklós rendezett.
Tud viszont az Állami Déryné Színház 1974-es bemutatójáról, melyet Petrik József állított színpadra. Bizonyára emlékeznek még néhányan a Trafóban játszott 2005-ös előadásra, ahol is Jay Scheib átiratában és rendezésében, a Pont Műhely előadásában volt látható a darab. Az előadásról annak idején az Ellenfény is írt.
Az előadásban szereplő Keszég László 2008-ban a kaposvári színház stúdiójában rendezte meg a darabot. A produkció csak néhány előadást ért meg, de azért maradt fenn róla kritika.
Budaörsön most Radnai Annamária új fordításban mutatják be A sötétség hatalmát. Az előadásban egyrészt a budaörsi társulat tagjai szerepelnek: Spolarics Andrea, Ilyés Róbert, Bohoczki Sára, Bregyán Péter és Páder Petra, másrészt vendégek is színre lépnek: Balsai Móni, Brasch Bence, Székely B. Miklós és Palugyai Sári.
CARLO GOLDONI: HÁZASSÁG PALERMÓBAN – NEMZETI SZÍNHÁZ (2017. NOVEMBER 18.)
Soha nem játszotta még magyar kőszínház azt a Goldoni-darabot, amelyet szombaton mutat be a Nemzeti Színház.
„Esküvő másnapja Palermóban. Új asszony érkezett az előkelő, ámde csontszegény Terrazzani házhoz, az aranyos Doralice (Tompos Kátya). És vele együtt beköszöntött a jólét. A lány apja, a gazdag Pantalone (Bodrogi Gyula) 20 ezer aranyat adott hozományul. De a pénzt pillanatok alatt elnyeli az após (Blaskó Péter) régiséggyűjtő szenvedélye, és az anyós (Bánsági Ildikó) ékszerek és ruhák utáni olthatatlan szomjúsága. A lánynak és jámbor, szerelmetes férjének, Giacintónak (Bakos-Kis Gábor) semmi nem jut. Még egy rendesebb ruhára való sem. És elindul a háború – a meny függetlenségi harca az örömszülők ellen. A családi hierarchia átrendezése" – írja a színház ajánlója.
A Kiss Csaba rendezte előadás Goldoni A régiséggyűjtő családja, avagy az anyós és meny című darabja nyomán készült. A Goldoni-darabról ezt írja a mű fordítója, Magyarósi Gizella. „A régiséggyűjtő családját Goldoni színházi reformjának második évadjában, az 1749–50-es szezonban mutatták be. Fontos időszak ez Goldoni életében: ... 1749. március 10-én négy évre leszerződik a velencei Sant'Angelo Színházhoz. Nagybecsű író érdemdús komédiásokkal jó közönség előtt kap végre tehetségéhez méltó lehetőséget. Ritka termékeny korszak köszönt rá... 1750-ben fogadásból 16 új, háromfelvonásos komédiát ír." Köztük olyan remekműveket, mint A kávéház, A komédiaszínház vagy A hazug. E sűrű év termése volt A régiséggyűjtő családja is.
A darabról ezt írja a fordító: „Goldoni alcímet is ad a darabnak, ezzel mintegy a mindenkori rendező belátására bízza, mire helyezi a hangsúlyt: a tönk szélére jutott, rátarti arisztokrata anyós és parvenü menyének konfliktusára, vagy a régiséggyűjtő mániában szenvedő családfő és feltörekvő, gazdag polgár-nászurának üdítően kilátástalan szövetségére, amely szövetségből anyagi felvirágzás még csak származhat, családi béke, anyós és meny közötti harmónia aligha."
Kiss Csaba otthonosan mozog Goldoni világában. Pályája elején, 1996-ban a Győri Padlásszínházban A legyezőből készített emlékezetes előadást. (Ennek verzióját 1999-ben Kecskeméten is játszották. 2003-ban marosvásárhelyi főiskolásokkal is megrendezte a darabot, majd 2008-ban a Tompa Miklós társulattal is. 2015-ben a Miskolci Nemzeti Színházban is színre vitte.) 1999-ben az Új Színházban a Bugrisok nyomán készített sikeres előadást (A szégyentelenek címmel).
MARTIN MCDONAGH: LEENANE SZÉPE – MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ (2017. NOVEMBER 17.)
Egy magyar színpadokon népszerű kortárs darab bemutatójára kerül sor pénteken Nyíregyházán. McDonagh munkái viszonylag gyakran kerülnek nálunk színpadra. (A héten egy másik művét is bemutatják az Ódry Színpadon.) McDonagh művei közül először a Leenane szépét mutatták be magyarul – a Vígszínház Házi Színpadán 1997-ben Simon Balázs rendezésében Tábori Nóra és Pap Vera főszereplésével.
Mint ahogy a mostani nyíregyházi bemutató ajánlója írja, „a Leenane szépe egy kegyetlen, erős akaratú anya és az ő megzavarodott, de nem kevésbé kegyetlen és erős akaratú lányának hátborzongató, véres és mégis kacagtató története, akik a világ végén, a falutól és a világtól is elzárva magukra maradnak egy kis házban." „Az ír vidéki élet kulisszái között játszódó történetekben mintha az egymásra utalt nehéz sorsú emberek, közösségek, családok számára a feneketlen gyűlölet és feltétel nélküli szeretet ugyanaz az érzelem lenne. Mintha nem egy skála két végén helyezkedne el ez a két érzelem – hanem a szélsőségeknél összeérne."
A darab magyarországi népszerűségének talán az a legfőbb oka, hogy ragyogó szereplehetőségeket kínál idősebb és fiatalabb színésznőknek. Ez derül ki a mű magyar színpadi életéből is. Játszották például a művet a kaposvári stúdióban (1998-ban Radoslav Milenkovic rendezésében Lázár Kati és Horváth Zita főszereplésével), később az önállósodó Madách Kamara egyik első előadása volt (Piszkavas címmel 2004-ben Guelminó Sándor rendezésében Béres Ilona és Bíró Kriszta főszereplésével). Székesfehérvárott ugyancsak Piszkavas címmel játszották (Drahota Andrea és Xantus Barbara főszereplésével 2008-ban), színre került Kassán, Miskolcon, Temesvárott (ez utóbbit Upor László rendezte 2013-ban, és a két főszerepet Csoma Judit és Magyar Etelka játszotta). 2015-ben a Centrál Színházban Gigor Attila rendezésében Pogány Judit és Pokorny Lia játszotta a két főszerepet. Ugyanebben az évben a Pécsi Harmadik Színházban is színre került a mű (Piszkavas címmel Bacskó Tünde és Füsti Molnár Éva főszereplésével, Vincze János rendezésében).
A mostani nyíregyházi előadást Göttinger Pál rendezi, a két főszerepet Pregitzer Fruzsina és Kuthy Patrcícia játssza.
KOHLHAAS – KÖNYVBEMUTATÓ ÉS KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ A SZKÉNÉBEN (2017. NOVEMBER 18. 17.00)
Szombat délután – a Kohlhaas előadása után – könyvbemutatót és közönségtalálkozót rendez a Selinunte Kiadó és Szkéné Színház.
2015-ben mutatta be Hegymegi Máté rendezésében – a Szkéné, a Zsámbéki Színházi Bázis, és a MASZK Egyesület (Szeged) – Kleist Kohlhaas Mihály című elbeszélésének színpadi változatát. Az előadás – amely 2016-ban elnyerte a legjobb független előadás díját a színikritikusoktól – azóta is a Szkéné Színház műsorán van. A sikeres előadás alapja az a szuverén színpadi adaptáció, amelyet Gábor Sára dramaturg és Hegymegi Máté rendező készített Kleist művéből. A darab a Selinunte Kiadó Kortárs klasszikusok című kötetében jelent meg, több olyan szöveggel együtt, amelyek klasszikus művekből, mitológiai történetekből indulnak ki, de azok mai szellemű, érvényes olvasatát adják.
Ezt a kötetet – melyben Székely Csaba, Jeles András, Rába Roland és Gyulay Eszter darabjai is szerepelnek – mutatják be a Kohlhaas november 18-i előadása után kb. 17 órától. A beszélgetésen nemcsak az adaptációt készítő Gábor Sára és Hegymegi Máté vesz részt, hanem alkotótársaik, az előadásban szereplő színészek is.
Pénteken délután egy másik fontos könyv bemutatójára is sor kerül. A Budapest Bábszínházban mutatják be a színház színészei – Spiegl Anna és Teszárek Csaba – Gimesi Dóra A Macskaherceg kilencedik élete című új könyvét. A könyv két mesét tartalmaz. A címadó meséből Szenteczky Zita rendezett szép előadást.
A bemutató időpontja: 2017. november 17. 17 óra
forrás: http://ellenfeny.hu/
