SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2016/2017

Harmincnyolcadik alkalommal adtuk át a Színikritikusok díját. 15 kategória győzteseit és az életműdíjas Radnóti Zsuzsát köszöntöttük a Budapest Bábszínházban a Göttinger Pál rendezte ünnepélyes gálán. A díjátadó létrehozásában céhtagok, pártoló tagok, kollégák, színházi alkotók, egyéni támogatók és magánszínházi támogatók vettek részt. Kritikus szemmel nézve szép este volt. (Ezt megelőlegezzük – tekintettel a Színház októberi számának nyomdai átfutási idejére.)

A legjobb új magyar drámama / színpadi szöveg: Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)

A legjobb rendezés: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László)

A legjobb független előadás: PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté)

A legjobb gyerek- és ifjúsági színházi előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda)

A legjobb női mellékszereplő: CSOMÓS MARI (A játékos, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata)

A legjobb díszlet: BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna)

A legjobb jelmez: NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina)

A legjobb színházi zene: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, zeneszerző: Dés László)

A legígéretesebb pályakezdő: SZÉKELY KRISZTA

Különdíj: HALLGATNI AKARTAM (Vígszínház, alkotók: B. Török Fruzsina, Hegedűs D. Géza, Marton László)

Életműdíj: RADNÓTI ZSUZSA

Harmincnyolcadik alkalommal adtuk át a Színikritikusok díját. 15 kategória győzteseit és az életműdíjas Radnóti Zsuzsát köszöntöttük a Budapest Bábszínházban a Göttinger Pál rendezte ünnepélyes gálán. A díjátadó létrehozásában céhtagok, pártoló tagok, kollégák, színházi alkotók, egyéni támogatók és magánszínházi támogatók vettek részt. Kritikus szemmel nézve szép este volt. (Ezt megelőlegezzük – tekintettel a Színházoktóberi számának nyomdai átfutási idejére.)

Az idei kritikusdíj odaítélésében a Színházi Kritikusok Céhének 18 tagja vett részt. 18 tapasztalt, gyakorló kritikus, aki legalább 90 bemutatót látott a 2016/17-es évadban. A szavazók száma a tavalyihoz képest hárommal csökkent, és elérte azt a minimumot, amire eddig egyszer, 1999-ben volt példa.

A Színházi Kritikusok Céhének 50 fős a tagsága, közülük szűk negyvenen praktizálnak. Ehhez képest kétségkívül kevés a 18 szavazó. De nézzük máshonnan. A részvételhez legalább 90 bemutatót kell megtekinteni az évadban. A 18 szavazó tehát minimum 1620 előadásnézést teljesített. E tevékenységük akkor lehetne legalább önfenntartó, ha az 1620 nézést 1620 színikritika publikálása követte volna (az általánosnak mondható 10-15 ezer forintos honoráriummal). Ez a színiévad tíz hónapjára vetítve havi 162 színikritika megjelenését feltételezné. Nyilvánosság elé jut havonta 162 színikritika? A töredéke. A színikritikusi működés tehát csak önerőből, rendesen fizető főfoglalkozással, jól szituált családi háttérrel, lottó főnyereménnyel vagy hasonló megoldásokkal tartható fenn. De persze nem is kötelező színikritikusnak lenni. Az csinálja, aki annyira szereti a színházat és ezt az elköteleződést iránta, hogy nem tudja/akarja abbahagyni. Elkezdeni még nehezebb. A fiataloknak úgy kell sokat befektetniük ebbe, hogy valószínűleg soha nem fog megtérülni.

Ideális körülmények között a kritikusok szakmai egyesülete, a Céh nyilván anyagilag is támogatná, hogy tagjai minél körültekintőbben és tájékozottabban végezhessék a feladatukat és adhassák le szavazatukat. De erre, tagdíjakból fenntartott, állami pénzekre eredménytelenül pályázó szervezet lévén, sajnos nincs módunk.

Számíthatunk viszont azon színházak együttműködésére, amelyek úgy vélik, hogy jó, ha látjuk a munkájukat. Vannak színházak, amelyeknek e gesztusai – a nézhetés biztosítása, pl. tiszteletjegy vagy szimbolikus árú szakmai jegy, vidék és határon túl esetén utaztatás és/vagy szállás felajánlása – belelátszik a voksokba, másoké pedig nem. Ebből arra következtetünk, hogy az a döntő, mit látunk, nem pedig az, hogyan és kinek a jóvoltából. Ezért e tekintetben nem vagyunk aggodalmasak, és továbbra is, egyre inkább igénybe vesszük a színházak belátó segítségét.

Az idei díjazottak közé csupán egyetlen vidéki színházi produkció került, határon túli pedig egy sem. Ez – a szavazók csökkenő számával együtt – nyugtalanító tény. Muszáj arra gondolni: szinte biztos, hogy nem jutottunk el elegen minden fontos előadásra. (Számoljunk megint kicsit. Milyen jó lenne, ha a kritikus által látott 90 bemutatóból, mondjuk, legalább 30 vidéki lenne. Ennek útiköltsége azonban mintegy 35-40 kritika honoráriumának összegét emésztené fel.)

Maguk a szavazatok a győzteseken túl további sok-sok értékes produkciót felmutatnak, és nagyobb összefüggéseket, tendenciákat is kirajzolnak.

A 18 kritikus szavazataiban 158 bemutató fordul elő, 95 különböző színház/társulat/csoportosulás produkciójában. A voksot kapott 95 színház közül 66 budapesti – ennek pedig több mint a kétharmada (!) független –, 19 vidéki és 10 határon túli. 261 alkotó neve szerepelt a rubrikákban, köztük 120 színészé, 27 pályakezdő művészé.

A kritikusok által kitöltött táblázatok alapján öt színháznak volt különösen erős évada a tavalyi. A Katona, a Radnóti, Miskolc, a Vígszínház és a Stúdió K Színház vitte el a szavazatok közel 30 százalékát. Az Örkény Színháznak a díjak szempontjából ezúttal pechje volt, mert bár a József és testvérei-bemutató több kategóriában is számos szavazatot kapott, első hellyé nem állt össze a sokrétű elismerés.

Az, hogy a Színikritikusok díja a jelenlegi, évtizedek óta működő formájában fenntartható-e a jövőben, vagy pedig változtatnunk kell a módszerén – tekintettel ezernyi körülményre, többek között a kritikusok megfogyatkozására és/vagy specializálódására is –, megfontolandó. Szeretnénk, ha minél több és minél többet látó kritikus véleményét integrálhatnánk a közös díjunkba, amelynek szakmaisága és függetlensége elvitathatatlan érték. A folyamatosan zajló átgondolások eredményeként egyelőre egy apró részleten változtattunk most: visszavettük a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategórianevet.

Minden más a jövő bonyolult, titokzatos és egyelőre lekottázhatatlan zenéje. De már elkezdtük nézni éhesen, felajzva a 2017/18-as évad bemutatóit.

Jászay Tamás, Stuber Andrea (szavazóbiztosok)

BÓTA GÁBOR

Népszava, Klubrádió

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Dés László, Geszti Péter, Grecsó Krisztián: A PÁL UTCAI FIÚK – Hajdu Szabolcs: KÁLMÁN NAP – Csikós Attila: DÍSZÍTŐK

A legjobb előadás: LILIOM (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László) – KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – MAGYAR (temesvári Csiky Gergely Színház, szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, rendezte: Urbán András)

A legjobb rendezés: FUTÓTŰZ (Radnóti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – TÉLI REGE (Radnóti Színház, rendezte: Valló Péter) – III. RICHÁRD (Nemzeti Színház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)

A legjobb független színházi előadás: EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor) – KÁLMÁN NAP (Látókép Ensemble, rendezte: Hajdu Szabolcs) – RÓMEÓ ÉS JÚLIA (Baross Imre Artistaképző Intézet, rendezte: Uray Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – JANZA KATA (Lady Budapest, Budapesti Operettszínház) – BALABAN CRISTINA (A vágy villamosa, Magyar Állami Operaház)

A legjobb férfi főszereplő: GÁSPÁR SÁNDOR (Az eastwicki boszorkányok, Játékszín) – STOHL ANDRÁS (Házassági leckék középhaladóknak, Centrál Színház) – VADÁSZ GÁBOR (Életrevalók, Játékszín)

A legjobb női mellékszereplő: CSOMÓS MARI (A játékos, Radnóti Színház) – GALAMBOS ERZSI (Veszek egy éjszakát, József Attila Színház) – IGÓ ÉVA (Audiencia, Vígszínház)

A legjobb férfi mellékszereplő: PÁLFFY TIBOR (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – FESZTBAUM BÉLA (Audiencia, Vígszínház) – FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata)

A legjobb díszlet: SIEGFRIED (Magyar Állami Operaház, tervezte: Zöldy Z Gergely) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Khell Zsolt)

A legjobb jelmez: RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – TÉLI REGE (Radnóti Színház, tervezte: Benedek Mari) – PRAH (Pinceszínház, tervezte: Somogyi Zoltán)

A legjobb színházi zene: A VÁGY VILLAMOSA (Magyar Állami Operaház, Dés László) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László) – AZ EASTWICKI BOSZORKÁNYOK (Játékszín, Szemenyei János)

A legígéretesebb pályakezdő: VECSEI H. MIKLÓS (A Pál utcai fiúk, Vígszínház) – VASS ZSUZSANNA (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – OLASZ RENÁTÓ (Futótűz, Radnóti Színház)

Különdíj: HEGEDŰS D. GÉZÁnak, MARTON LÁSZLÓnak és B. TÖRÖK FRUZSINÁnak a Hallgatni akartamért – FÖLDESSY MARGITnak a Színjáték- és Drámastúdió vezetéséért – FRENÁK PÁLnak A fából faragott királyfikoreográfiájáért

CSÁKI JUDIT

Revizor – a kritikai portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Móricz Zsigmond, Rusznyák Gábor: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG – Thomas Mann, Gáspár Ildikó: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI – Parti Nagy Lajos: AZ ÉTKEZÉS ÁRTALMASSÁGÁRÓL

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor)

A legjobb rendezés: II. EDWARD (Zikkurat, BMC, CAFé Budapest, Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÁTÉK A KASTÉLYBAN (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás: CÁJTSTÜKK, AVAGY A BIZONYTALANOK (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – LESZÁMOLÁS VELEM (FÜGE, Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Rába Roland) – BEBÚJÓS (Staféta, Pesti Est, FÜGE, rendezte: Pass Andrea)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő: PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – KOVÁTS ADÉL (Futótűz, Radnóti Színház) – ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház, II. Edward, Zikkurat, BMC, CAFé Budapest, Átrium Film-Színház) – KOCSIS PÁL (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház) – MERTZ TIBOR (Tartuffe, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb női mellékszereplő: NÁDASY ERIKA (Kivilágos kivirradtig, A mi osztályunk, Miskolci Nemzeti Színház) – TENKI RÉKA (József és testvérei, Örkény Színház) – MÁHR ÁGI (A mi osztályunk, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: GÁLFFI LÁSZLÓ (József és testvérei, Örkény Színház) – VARGA ZOLTÁN (A mi osztályunk, Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (Volpone, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb díszlet: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, tervezte: Balázs Juli) – APÁTLANUL (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Gyarmati Dóra)

A legjobb jelmez: HÓHÉROK (Katona József Színház, tervezte: Tihanyi Ildi) – CARMEN (székesfehérvári Vörösmarty Színház, tervezte: Benedek Mari) – A MI OSZTÁLYUNK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, tervezte: Dőry Virág)

A legjobb színházi zene: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, Kovács Márton) – ANYÁM TYÚKJA 2. (Örkény Színház, Kákonyi Árpád)

A legígéretesebb pályakezdő: HARTAI PETRA (A mi osztályunk, Volpone, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – HEGYMEGI MÁTÉ (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – BODOKY MÁRK (Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház)

Különdíj: HEGEDŰS D. GÉZÁnak a Hallgatni akartam című Márai-estért – BARÁTHY GYÖRGYnek a My Fair Lady újrafordításáért

CSIZNER ILDIKÓ

Criticai Lapok

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Dragomán György: KALUCSNI – Egressy Zoltán: ÉDES ÉLETEK – Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN

A legjobb előadás: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó) – KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – FUTÓTŰZ (Radnóti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb rendezés: NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – APÁTLANUL (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Szász János) – EMILIA GALOTTI (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Keresztes Attila)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – A HÜLYÉJE (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur) – BOCS, FÉLREMENT! (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Paczolay Béla)

A legjobb független színházi előadás: CSEHOV (Dollár Papa Gyermekei, rendezte: Ördög Tamás) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – ÁRPÁD-HÁZ (HoppArt Társulat, rendezte: Keszég László)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – AMÁLIA (Ódry Színpad, rendezte: Horváth Alexandra)

A legjobb női főszereplő: ÓNÓDI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – FÜR ANIKÓ (Csehov, Dollár Papa Gyermekei)

A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (II. Edward, Zikkurat, BMC, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház) – KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – FODOR TAMÁS (Az imposztor, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház)

A legjobb női mellékszereplő: KEREKES ÉVA (József és testvérei, Örkény Színház) – CSOMÓS MARI (A játékos, Radnóti Színház) – NYAKÓ JÚLIA (Peer Gynt, Stúdió K Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: EPRES ATTILA (József és testvérei, Örkény Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (Szentivánéji álom, Vígszínház) – NAGY NORBERT (Patkányok, Forte Társulat, Szkéné Színház)

A legjobb díszlet: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – CARMEN (székesfehérvári Vörösmarty Színház, Antal Csaba)

A legjobb jelmez: DON JUAN (Vígszínház, tervezte: Horváth Jenny) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)

A legjobb színházi zene: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László) – KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, Kovács Márton) – TÉLI REGE (Radnóti Színház, Melis László)

A legígéretesebb pályakezdő: SZÉKELY KRISZTA (Nóra – karácsony Helmeréknél, A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – PATKÓS MÁRTON (József és testvérei, Örkény Színház) – SODRÓ ELIZA (Téli rege, A játékos, Radnóti Színház)

Különdíj: SZALAY KRISZTINÁnak a Maradjunk annyiban című előadás létrehozásáért, a darab szociális érzékenységéért – HEGEDŰS D. GÉZÁnak a Hallgatni akartam című Márai-mű korunkra reflektáló, gondolkodtató előadásáért – a FORTE TÁRSULATnak Bartók 5. vonósnégyesénék és Concertójának mozgásszínházi megjelenítéséért

Erős színpadi adaptációk, igazi színpadi művek születtek az idei évadban. Mindenekelőtt Gáspár Ildikóé Thomas Mann József-regényfolyamából. De színre formálódott (B. Török Fruzsina) Márai kisregényének tanító feldolgozása is a Vígszínház Házi Színpadán. És ott van Günter Grass Bádogdobja a Kamrában Mikó Csaba munkájaként vagy Dosztojevszkij A játékos című műve, melyet Fekete Ádám és Kelemen Kristóf dramatizált.

Értéke az idei évadnak, hogy több alkotó mutatott kiemelkedően jó formát. Székely Kriszta két katonás rendezése egymással versengett nálam a legjobb rendezés címéért. Fekete Ernő Fekete Ernővel, Keresztes Tamás Keresztes Tamással harcolt meg a kategória dobogójáért.

És sajnálom, hogy másokat csak megemlíthetek. A sok jó női alakítás közül Tenki Rékáét a József és testvéreiben vagy a Három nővérben, Kováts Adélét és Martinovics Dorináét a Futótűzben, Szilágyi Csengéét A Pentheszileia Programban, Csákányi Eszterét a Hit, szeretet, reményben vagy a Szerelmes Shakespeare-ben, Tóth Ildikóét az Apák és fiúkban, Kurta Nikéét a Peer Gyntben, Szamosi Zsófiáét a Pali című monodrámában, Hartai Petráét az Ivanovban, Kézdi Imoláét a Kalucsniban, Pelsőczy Rékáét a Nórában, Czakó Juliannáét a Kivilágos kivirradtigban, Mészáros Sáráét A Halottemberben…

A férfiak között számomra kiemelkedőt nyújtott Kocsis Pál az Apátlanul (Platonov) című kecskeméti előadásban, Mácsai Pál a Bagossy László rendezte Három nővérben, Nagypál Gábor a Peer Gyntben, Hegedűs D. Géza és Hajduk Károly a Don Juanban, Szervét Tibor a Kean, a színészben, Horváth Lajos Ottó a Szép Ernő írásaiból készült önálló estben, Kovács Lehel a Terrorban, Alföldi Róbert az Egy, kettő, háromban, Krisztik Csaba a Patkányokban, Balázs Áron és Pálfi Ervin az Amadeusban, Porogi Ádám a Vőlegényben…

Örömteli, hogy komoly szerephez jutottak a pályájuk elején járók. És éltek is a felkínált lehetőséggel. Rujder Vivien, Valentyik Anna, Dér Zsolt, Pájer Alma Virág, Hartai Petra, Vilmányi Benett, Piti Emőke, Olasz Renátó, Waskovics Andrea, Tenki Dalma, valamint az „örkényes hatok”, Kókai Tünde, Zsigmond Emőke, Novkov Máté, Dóra Béla, Jéger Zsombor, Patkós Márton… Biztató.

GABNAI KATALIN

Criticai Lapok, Spiritusz, Revizor

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Háy János: A HALOTTEMBER – Thomas Mann, Gáspár Ildikó: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI – Günter Grass, Mikó Csaba: BÁDOGDOB

A legjobb előadás: NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – FUTÓTŰZ (Radnóti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb rendezés: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – A FŐFŐNÖK (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Koltai M. Gábor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – PÁRTERÁPIA (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Znamenák István)

A legjobb független színházi előadás: DADA CABARET (Maladype Színház, Farkas Gábor Gábriel zenekara, CAFe Budapest, Átrium Film-színház, rendezte: Balázs Zoltán) – PALI (PanoDráma, rendezte: Lengyel Anna) – HANTOCSKA (celldömölki Soltis Lajos Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA (Budapesti Operettszínház, rendezte: Szenteczki Zita) – SÁRKÁNYÖLŐ KRISZTIÁN (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Bal József) – A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő: PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – KOVÁTS ADÉL (Futótűz, Radnóti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: HEGEDŰS D. GÉZA (Hallgatni akartam, Vígszínház) – KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – BALÁZS ÁRON (Amadeus, Szabadkai Népszínház Magyar Társulata)

A legjobb női mellékszereplő: CSOMÓS MARI (A játékos, Radnóti Színház) – TAKÁCS NÓRA DIÁNA (Három nővér, Örkény István Színház) – NÁDASY ERIKA (A hülyéje, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KOCSIS GERGELY (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – GÁLFFI LÁSZLÓ (Anyám tyúkja 2., Örkény István Színház) – BERECZ ANDRÁS (Csíksomlyói passió, Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, tervezte: Pater Sparrow) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna) – SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA (Budapesti Operettszínház, tervezte: Túri Erzsébet)

A legjobb jelmez: A KARMELITÁK (Magyar Állami Operaház, tervezte: Zöldy Z Gergely) – SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA (Budapesti Operettszínház, tervezte: Túri Erzsébet) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény István Színház, tervezte: Szlávik Júlia)

A legjobb színházi zene: KREATÍV KAPCSOLATOK (Budapesti Operettszínház, Bartók Plusz Operafesztivál, Beischer-Matyó Tamás) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László) – A JÁTÉKOS (Radnóti Színház, Dargay Marcell)

A legígéretesebb pályakezdő: FEHÉR BALÁZS BENŐ (A játékos, Radnóti Színház) – SZENTECZKI ZITA (Szegény Dzsoni és Árnika, Budapesti Operettszínház) – VILMÁNYI BENETT (A játékos, Radnóti Színház)

Különdíj: ANYÁM TYÚKJA 2. (Örkény Színház társulata) – VENEKEI MARIANNA koreográfus (A vágy villamosa, Magyar Állami Operaház) – FESZTBAUM BÉLA: Szülőfalum (Rózsavölgyi Szalon)

Mi volt még nagyszerű? Mindenekelőtt Elek Ferenc és Dér Zsolt remek kettőse a Kamra Bádogdob című Günter Grass-bemutatójában, Hegymegi Máté rendezésében. Sokat dolgozik, s egyre színesebb színésze ennek a társulatnak Dankó István, s az egészen kis méretű szerepeket is jelentőssé tevő Borbély Alexandra. A Radnóti csapatából Pál András volt hátborzongató Leontes király a Téli regében, s több produkcióban csodálkoztam rá Rusznák András átváltozó képességére. Tavalyi bemutató volt, de csak most láttam őt – az Átriumban néztem elragadtatással – a miskolciak Zsótér Sándor által rendezett, remek Albee-darabjában (Mindent a kertbe). Horváth Lajos Ottó nemcsak Szép Ernő szövegeit vitte sikerre a Nemzeti Színházban, de – akárcsak Tóth Auguszta és Blaskó Péter – mindent megtett a felemásra sikeredett A krokodilus című darabért is. S itt föltétlenül meg kell említeni A krokodilus pazar látványvilágát, s vele a díszlet- és jelmeztervező, Pasztuh Szemjon nevét. Igen emlékezetes a Budapest Bábszínházban bemutatott, Alföldi Róbert által rendezett Molière-darab, A képzelt beteg látványvilága is: díszlet- és jelmeztervező Zöldy Z. Gergely, bábtervező Hoffer Károly, remek zenéjét pedig Bella Máté szerezte.

Felejthetetlen volt Kerekes Éva az Örkény Színház József és testvérei-előadásában mint Potifár felesége, s ugyanitt ragyogó figura volt Tenki Réka, a jólelkű törpe megszemélyesítőjeként. Az Anyám tyúkja 2. címmel bemutatott, magyar költők verseiből összeállított est nemcsak a válogató-szerkesztő Várady Szabolcs, s nem csupán a szerkesztő-rendező Mácsai Pál munkája miatt hatalmas érték. A társulat minden tagja élete nagy formáját futja, s az est egyik megrendítő csúcspontja Gálffi László Vörösmarty-versmondása (Az emberek). Rendező és társulat szerencsés találkozására példa a nyíregyháziak Lars von Trier A főfőnök című komédiájának Koltai M. Gábor által rendezett, s egészen különös magasságokig felröptetett előadása. A főszerepben itt láthattuk ragyogónak Horváth László Attilát, s itt találkozhattunk a még egyetemi hallgató, de érezhetően jelentős jövő előtt álló Martinkovics Mátéval.

Jelentős erőpróba, kiváló színészi teljesítmény volt Mészáros Sára anya-alakítása a Szkéné Bérczes László által rendezett Háy János-darabjában (A halottember). Bájos, üde, elegáns és könnyed, pontosan megrajzolt Lisa volt Tompos Kátya a Centrál Színház My fair Lady című musicaljében. Sokan most tanultuk meg Kendi Lajos nevét, aki az Operettszínház Székely Kriszta által rendezett Kreatív kapcsolatok című kamaraoperájának volt lenyűgöző jelenléttel bíró énekese. Farkas Gábor Gábriel volt a Maladype Dada Cabaret-jának főalakja és a produkció zenei vezetője. Őt is látni kell, hallani kell, bármerre is tűnik föl.

A rubrikákba nem fért már bele, de végül hadd javasoljam megnézésre a Gólem Színház és a Szamárfül Projekt GóleMese című, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló, zenés zsidó mesejátékát Schmied Zoltán és a társulat rendezésében.

HERCZOG NOÉMI

Élet és Irodalom, Színház

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Hajdu Szabolcs: KÁLMÁN NAP – Eörsi István, Bagossy László, Ari-Nagy Barbara: EMLÉKEZÉS A RÉGI SZÉP IDŐKRE – Tar Sándor, Mikó Csaba: SZÜRKE GALAMB

A legjobb előadás: SZÍVHANG/ÉLJEN SOKÁ REGINA! (Sajátszínház, rendezte: Romankovics Edit) – HIPPOLÜTOSZ (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A FEHÉR KIRÁLY (Kerekasztal Műhely, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem)

A legjobb rendezés: KÁLMÁN NAP (Látókép Ensemble, rendezte: Hajdu Szabolcs) – CÍM NÉLKÜL (STEREO Akt, Jurányi Ház, rendezte: Boross Martin) – HIT, SZERETET, REMÉNY (Örkény Színház, rendezte: Gáspár Ildikó)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –

A legjobb független színházi előadás: SZÍVHANG/ÉLJEN SOKÁ REGINA! (Sajátszínház, rendezte: Romankovics Edit) – KÁLMÁN NAP (Látókép Ensemble, rendezte: Hajdu Szabolcs) – CÍM NÉLKÜL (STEREO Akt, Jurányi Ház, rendezte: Boross Martin)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A FEHÉR KIRÁLY (Kerekasztal Műhely, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) – 4 DIMENZIÓ (Átváltozó Egyesület, Trafó Kortárs Művészetek Háza)

A legjobb női főszereplő: STORK NATASA (1089 [színház az orrod hegyén], Ódry Színpad) – PETRIK ANDREA (Bebújós, Staféta, Pesti Est, FÜGE) – KÓKAI TÜNDE (Hit, szeretet, remény, Örkény Színház)

A legjobb férfi főszereplő: HAJDU SZABOLCS (Kálmán nap, Látókép Ensemble) – FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata) – KELEMEN KRISTÓF (Magyar akác, Trafó Kortárs Művészetek Háza)

A legjobb női mellékszereplő: SÁROSDI LILLA (SZÍVHANG/ÉLJEN SOKÁ REGINA!, Sajátszínház) – TÖRÖK-ILLYÉS ORSOLYA (Kálmán nap, Látókép Ensemble) – FÖLDEÁKI NÓRA (Kálmán nap, Látókép Ensemble)

A legjobb férfi mellékszereplő: GELÁNYI IMRE (Kálmán nap, Látókép Ensemble) – SPILÁK LAJOS (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – KRISTÁN ATTILA (Hippolütosz, Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: A JÁTÉKOS; JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Radnóti Színház, Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – MAGYAR AKÁC (Trafó Kortárs Művészetek Háza, tervezte: Balázsi Dániel, Hegedűs Fanni) – IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, tervezte: Pater Sparrow)

A legjobb jelmez: HIPPOLÜTOSZ (Nemzeti Színház, tervezte: Benedek Mari) – BEBÚJÓS (Staféta, Pesti Est, FÜGE, tervezte: Pető Kata) – A HULLAÉGETŐ; A TÓ (Orlai Produkciós Iroda, győri Vaskakas Bábszínház; Trafó Kortárs Művészetek Háza, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb színházi zene: –

A legígéretesebb pályakezdő: PALLAGI MELITTA (Szürke galamb, Stúdió K Színház) – CSERNE KLÁRA (4 DIMENZIÓ, Átváltozó Egyesület, Trafó Kortárs Művészetek Háza) – ZNAJKAY ZSÓFIA (Az ölében én, TÁP Színház)

Különdíj: SCHILLING ÁRPÁD gatyás és pezsgős videoperformansz-sorozatáért – A MAGYAR KÉTFARKÚ KUTYA PÁRT négyszínfestő és egyéb akcióiért – A TESZT műsorfüzetéért

Videoüzenetében Schilling Árpád gatyában áll saját erkélyén, alkalomhoz illő öltözékben szólítva meg Orbán Viktort. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társadalmi-művészeti akciókkal lepi el a köztereket, nyilatkozataik erősebbek, mint a rádiókabaré. Csakhogy a legkevesebb megfelelési kényszerrel készült, legszabadabb performatív-társadalmi eseményeket ma Magyarországon szimplán nem tekintjük színháznak, másik részük alig jut el valakihez. Ebben a közegben a Kritikusdíjnak kéne segíteni a láthatatlan nagyokra irányítani a figyelmet, de hát miért volna pont a Kritikusdíj tökéletes? Vagy miért volnék pont én az? Bizony, nem vagyok: egy doktori vállalás miatt az évad első felében sok minden kimaradt, azt is sajnálom, hogy nem láttam Székely Kriszta utolsó bemutatóját, illetve hogy vidékre végképp kevésszer jutottam el. De szeretnék legalább egy kis nyilvánosságot, és elismerésemmel adózni azoknak, akikre ebben a kontextusban alig figyelünk. Szavazólapomon megpróbáltam jelezni, hogy továbbra sem szerencsés ezekben a kategóriákban gondolkodni, pusztán azért, mert a kortárs színház sem teszi: miért ne lehetne a legjobb előadás független, gyerekeknek szóló vagy ifjúsági? Miért volnának benne mellék- és főszereplők? A sorrend sok esetben kényszer, elnézést érte. Kimaradt, pedig ugyanilyen erővel ott lehetne a listán a Kiss Tibor Noé darabja alapján készült Magadról nem akarsz beszélni? című előadás, Fekete Ádám a H LH T TL NS G című előadásból, Trokán Nóra, Mátyássy Kála Cecília és Mátyássy Bátor László a Hippolütoszból és Schruff Milán a Bebújósból, ahol dinózik.

JÁSZAY TAMÁS

Revizor – a kritikai portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Móricz Zsigmond, Rusznyák Gábor: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG – Hajdu Szabolcs: KÁLMÁN NAP – Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – II. EDWARD (Zikkurat, BMC, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor)

A legjobb rendezés: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – A PENTHESZILEIA PROGRAM (Vígszínház, rendezte: Kincses Réka) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)

A legjobb független színházi előadás: BARTÓK BÉLA: 5. VONÓSNÉGYES / CONCERTO (Forte Társulat, Ördögkatlan Fesztivál, CAFe Budapest, Nemzeti Táncszínház, rendezte: Horváth Csaba) – MAGYAR AKÁC (Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Kelemen Kristóf, Pálinkás Bence György) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – HANTOCSKA (celldömölki Soltis Lajos Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – PEER GYNT (Káva Kulturális Műhely, rendezte: Polgár Csaba)

A legjobb női főszereplő: PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – MÉSZÁROS SÁRA (A halottember, Szkéné Színház, Ördögkatlan Produkció, Nézőművészeti Kft.) – SZAMOSI ZSÓFIA (Pali, PanoDráma)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – FEKETE ERNŐ (II. Edward, Zikkurat, BMC, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház) – NAGYPÁL GÁBOR (Peer Gynt, Stúdió K Színház)

A legjobb női mellékszereplő: MÁHR ÁGI (A mi osztályunk, Miskolci Nemzeti Színház) – SZIRTES ÁGI (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – SZABÓ EMÍLIA (Az imposztor, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház)

A legjobb férfi mellékszereplő: FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata) – SPILÁK LAJOS (Szürke galamb, Peer Gynt, Stúdió K Színház) – BÁCS MIKLÓS (Mélyben, Kolozsvári Állami Magyar Színház)

A legjobb díszlet: BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Horesnyi Balázs)

A legjobb jelmez: NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL és TABU KOLLEKCIÓ (Katona József Színház és Trafó Kortárs Művészetek Háza, tervezte: Nagy Fruzsina) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu)

A legjobb színházi zene: SZÜRKE GALAMB (Stúdió K Színház, Spilák Lajos) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, Kákonyi Árpád, Keresztes Gábor) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László)

A legígéretesebb pályakezdő: SZÉKELY KRISZTA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – HEGYMEGI MÁTÉ (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – ZNAJKAY ZSÓFIA (Az ölében én, TÁP Színház)

Különdíj: A SAJÁTSZÍNHÁZ projektért – HORVÁTH CSABÁnak A Pál utcai fiúk koreográfiájáért – HEGEDŰS D. GÉZÁnak a Hallgatni akartam című estért

KARSAI GYÖRGY

Színház- és Filmművészeti Egyetem

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: KUTYAHARAPÁS– Bán Zsófia: LEHR/ÖRÖKSÉG – k2 Társulat, Závada Péter: HOLDKŐ

A legjobb előadás: PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – AHOGY TETSZIK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Horgas Ádám)

A legjobb rendezés: LILIOM (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AMADEUS (Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, rendezte: Béres Attila) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)

A legjobb független színházi előadás: PATKÁNYOK (Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – MESEFOLYAMOK ÓCEÁNJA (FAQ Társulat, rendezte: Varga Krisztina) – LADY LEAR (Káva Kulturális Műhely, rendezte: Kovács Dániel Ambrus)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – A MACSKAHERCEG KILENCEDIK ÉLETE (Manna Produkció, rendezte: Szenteczky Zita) – GENGSZTER NAGYI (Budapesti Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly)

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – BÁNFALVI ESZTER (Ivanov, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – PETRIK ANDREA (Orlando, Trojka Színházi Társulás)

A legjobb férfi főszereplő: KOCSIS GERGELY (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – ÁCS NORBERT (A képzelt beteg, Budapest Bábszínház) – HEGEDŰS D. GÉZA (Hallgatni akartam, Vígszínház)

A legjobb női mellékszereplő: SZIRTES ÁGI (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – KEREKES ÉVA (József és testvérei, Örkény Színház) – CSOMÓS MARI (Futótűz, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla Társulat) – STOHL ANDRÁS (Bűn és bűnhődés, Vígszínház) – NAGY VIKTOR (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb díszlet: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Khell Zsolt) – A NŐK ISKOLÁJA (Katona József Színház, tervezte: Khell Zsolt) – MÉSZÁROS BÉLA (AlkalMáté Trupp, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb jelmez: FUTÓTŰZ (Radnóti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – HIPPOLÜTOSZ (Nemzeti Színház, tervezte: Benedek Mari) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, tervezte: Szlávik Júlia)

A legjobb színházi zene: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László) – VÍZKERESZT (kecskeméti Katona József Színház, Kovács Márton) – A VÁGY VILLAMOSA (Állami Operaház, Dés László)

A legígéretesebb pályakezdő: BÖRÖNDI BENCE (III. Richárd, Nemzeti Színház) – PATKÓS MÁRTON (József és testvérei, Örkény Színház) – BARNA ZSOMBOR (Antigoné, Vitéz László, Képzelt beteg, SzFE, Budapest Bábszínház)

Különdíj: ANYÁM TYÚKJA 2., az Örkény Színház előadásáért – HEGYMEGI MÁTÉnak A Macskaherceg kilencedik élete koreográfiájáért és a Sömmi rendezéséért – NAGY DÁNIEL VIKTORnak a Leszámolás velemcímű előadásért

KOVÁCS BÁLINT

Index

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Znajkay zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN – Bartis Attila: RENDEZÉS – Kovács Dániel Ambrus, Róbert Júlia: LADY LEAR

A legjobb előadás: A SAJÁTSZÍNHÁZ PROGRAMSOROZATA (Parforum, Káva, STEREO Akt, Szomara, Pécsi Szín-Tér stb., rendezte: Boross Martin, Romankovics Edit, Oblath Márton, Horváth Kata stb.) – LADY LEAR (Káva Kulturális Műhely, rendezte: Kovács Dániel Ambrus) – A PENTHESZILEIA PROGRAM (Vígszínház, rendezte: Kincses Réka)

A legjobb rendezés: PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – SZÜRKE GALAMB (Stúdió K Színház, rendezte: Horváth Csaba) – KÍSÉRTETEK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A MADÁCH SZÍNHÁZ SZERELMÜNK, SHAKESPEARE CÍMŰ PROGRAMSOROZATA (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás stb.) – CSALÁDI JÁTSZMÁK (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Göttinger Pál) – MÉSZÁROS BÉLA (AlkalMáté Trupp, rendezte: Máté Gábor)

A legjobb független színházi előadás: AZ ÖLÉBEN ÉN (TÁP Színház, rendezte: Znajkay Zsófia) – BEBÚJÓS (Staféta, Pesti Est, FÜGE, rendezte: Pass Andrea) – KÁLMÁN NAP (Látókép Ensemble, rendezte: Hajdu Szabolcs)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (Kolibri Színház, rendezte: Czukor Balázs) – ÉN PROMÉTHEUSZRA GONDOLTAM (Bohócok a Láthatáron Csoport, rendezte: Bethlenfalvy Ádám)

A legjobb női főszereplő: SZILÁGYI CSENGE (A Pentheszileia Program, Vígszínház) – RÉTI ADRIENN (Bebújós, Staféta, Pesti Est, FÜGE) – TÖRÖK-ILLYÉS ORSOLYA (Kálmán nap, Látókép Ensemble)

A legjobb férfi főszereplő: NAGYPÁL GÁBOR (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – KOVÁCS GERGELY (Bűn és bűnhődés, Kolibri Színház) – NAGY VIKTOR (Gabler Hedda, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb női mellékszereplő: SIMKÓ KATALIN (Testvérest, Nézőművészeti Kft.) – FEKETE LINDA (Kísértetek, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – SODRÓ ELIZA (Futótűz, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: SCHRUFF MILÁN (Bebújós, Staféta, Pesti Est, FÜGE) – GELÁNYI IMRE (Kálmán nap, Látókép Ensemble) – VECSEI H. MIKLÓS (A Pál utcai fiúk, Vígszínház)

A legjobb díszlet: PEER GYNT (Stúdió K Színház, tervezte: Fekete Anna, Kálmán Eszter) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – KÍSÉRTETEK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, tervezte: Ambrus Mária)

A legjobb jelmez: TABU KOLLEKCIÓ (Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, tervezte: Nagy Fruzsina) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, tervezte: Fekete Anna, Kálmán Eszter) – BABAHÁZ (NÓRA) (Stúdió K Színház, tervezte: Bánki Róza)

A legjobb színházi zene: II. EDWARD (Zikkurat, BMC, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház, Gőz László) – SZÜRKE GALAMB (Stúdió K Színház, Spilák Lajos) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, Kákonyi Árpád)

A legígéretesebb pályakezdő: ZNAJKAY ZSÓFIA (Az ölében én, TÁP Színház) – FEKETE ÁDÁM (eddigi munkáiért) – BÍRÓ BENCE (eddigi munkáiért)

Különdíj: A KOMA TÁRSULATnak közösségi színházi működéséért – A pécsi KERET ALKOTÓ CSOPORTnak a Magadról nem akarsz beszélni? című előadásért – BARDA BEÁTÁnak a Trafó fenntartásáért

Igaz, nincs szó hosszú időről, csak bő tíz évről, de amióta szorosabban követem a magyarországi színházak működését, ennyire kiábrándító évadot még nem éltem meg. Mintha a kőszínházak számára a színház nem az élet legfontosabb kérdéseit, az itt és most bennünket körülvevő legégetőbb, zsigereinkig hatoló problémáit vizsgáló művészeti ágat jelentené többé, és mintha mindenhol a (sokféle értelemben értett) óvatosság lenne az első és legfontosabb szempont. Eközben a függetlenek nagyszerű dolgokat hoznak létre, de működésük szépen lassan és a szakma hallgatása mellett halad az ellehetetlenülés felé.

A fenti szavazatok közül talán kettő szorul magyarázatra. A legjobb szórakoztató előadás nem előadás, hanem programsorozat: a leginkább nagyszabású musicalekben utazó Madách Színház Shakespeare köré szervezett, egy hónaposnál is hosszabb, komoly szakmai beszélgetésekkel, filmvetítésekkel, nagyszerű ötletektől inspirált új bemutatókkal, meghívott (akár független) előadásokkal mutatta meg, hogyan is néz ki, ha egy kommersz színház okosan és átgondoltan neveli a közönségét. A sorozat a legjobb kőszínházak számára is példamutató lehetne.

Az évad legnagyszerűbb színházi jelensége pedig a SajátSzínház nevű projekt volt. A hátrányos helyzetű civilekkel különféle művészeti eszközökkel együtt dolgozó alkotók mindent megtettek, ami miatt a színház a legjobb dolog lehetne az életben, és amelyeknek a magyar palettáról való általános hiánya miatt a teljes kiábrándulás szélén szédelgek: megtaláltak néhányat az ország legfontosabb kérdései közül, tűpontosan és konkrétan rávilágítottak ezekre a színház eszközeivel (is), és ráadásul a szó legszorosabb értelmében jobbá is próbálták tenni a világot. Ha ezek a törekvések nem férnek fel legalább kicsiben a magyar színpadokra, az sokkal több mint elkeserítő.

KOVÁCS DEZSŐ

ART7

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Háy János: A HALOTTEMBER – Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – APÁTLANUL (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Szász János) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb rendezés: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Radu Afrim) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás: CÁJTSTÜKK, AVAGY A BIZONYTALANOK (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – DADA CABARET (Maladype Színház, Farkas Gábor Gábriel zenekara, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház, rendezte: Balázs Zoltán) – BEBÚJÓS (Staféta, Pesti Est, FÜGE, rendezte: Pass Andrea)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – SÁRKÖZI-NAGY ILONA (Jadviga párnája, debreceni Csokonai Színház) – SZILÁGYI CSENGE (A Pentheszileia Program, Vígszínház)

A legjobb férfi főszereplő: KOCSIS PÁL (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház) – KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)

A legjobb női mellékszereplő: BENEDEK ÁGNES (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – KÉZDI IMOLA (A mélyben, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – LOVAS ROZI (Futótűz, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: HARSÁNYI ATTILA (Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (Iván, a rettenet, Radnóti Színház) – KOCSIS GERGELY (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház)

A legjobb díszlet: RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – A MÉLYBEN (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Dragos Buhagiar) – RÉSZEGEK (Nemzeti Színház, tervezte: Maria Tregubova, Alekszej Tregubov)

A legjobb jelmez: NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – EMILIA GALOTTI (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, tervezte: Bajkó Blanka Alíz) – IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, tervezte: Vecsei Kinga Réta)

A legjobb színházi zene: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, Kovács Márton) – JADVIGA PÁRNÁJA (debreceni Csokonai Színház, Mezei Szilárd) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László)

A legígéretesebb pályakezdő: VASS ZSUZSANNA (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – DÉZSI DARINKA (Emilia Galotti, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) – OLASZ RENÁTÓ (Futótűz, Radnóti Színház)

Különdíj: B. TÖRÖK FRUZSINÁnak, a Hallgatni akartam színpadra alkalmazásáért – OLASZ RENÁTÓnak, a Kitagadottak rendezéséért – LŐKÖS ILDIKÓnak, a Válogatás dramaturgiai munkájáért

MIKLÓS MELÁNIA

Színház

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Benkó Bence, Fábián Péter: CÁJTSTÜKK, AVAGY A BIZONYTALANOK – Tar Sándor, Mikó Csaba: SZÜRKE GALAMB

A legjobb előadás: BÁDOGDOB (Katona József Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor) – MÁRIA TESTAMENTUMA (Nemzeti Színház, rendezte: Viktor Balázs)

A legjobb rendezés: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, rendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –

A legjobb független színházi előadás: EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor) – DADA CABARET (Maladype Színház, Farkas Gábor Gábriel zenekara, CAFe Budapest, Átrium Film-színház, rendezte: Balázs Zoltán) – KÖZTÁRSASÁG (Köztársulás, Zsámbéki Színházi Bázis, rendezte: Horváth Illés)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – NAGY MARI (Mária testamentuma, Nemzeti Színház) – PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – BALÁZS ÁRON (Amadeus, Szabadkai Népszínház Magyar Társulata) – FEKETE ERNŐ (Hóhérok, Katona József Színház)

A legjobb női mellékszereplő: CSOMÓS MARI (A játékos, Radnóti Színház) – PÁLMAI ANNA (Bádogdob, Katona József Színház) – JORDÁN ADÉL (Hóhérok, Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Téli rege, Radnóti Színház) – PATKÓS MÁRTON (II. Edward, Zikkurat, BMC, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház) – TASNÁDI BENCE (Bádogdob, Katona József Színház)

A legjobb díszlet: BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna) – IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, tervezte: Pater Sparrow) – A JÁTÉKOS (Radnóti Színház, tervezte: Izsák Lili)

A legjobb jelmez: BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – A JÁTÉKOS (Radnóti Színház, tervezte: Izsák Lili) – HÓHÉROK (Katona József Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)

A legjobb színházi zene: EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, nincs feltüntetve) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, Gáspár Gergely, Nagy István, Péterfy Bori) – DADA CABARET (Maladype Színház, Farkas Gábor Gábriel zenekara, CAFe Budapest, Átrium Film-színház, Farkas Gábor Gábriel)

A legígéretesebb pályakezdő: SZÉKELY KRISZTA (Nóra – karácsony Helmeréknél, A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – OLASZ RENÁTÓ (Futótűz, Iván, a rettenet, Téli rege, Radnóti Színház) – TENKI DALMA (A mi osztályunk, Miskolci Nemzeti Színház)

Különdíj: HORVÁTH CSABA koreográfusnak és a FORTE TÁRSULATnak az 5. vonósnégyes és Concertocímű előadások létrehozásáért és magas színvonalú előadásáért – KINCSES RÉKÁnak A Pentheszileia Program című előadásért

NÁNAY ISTVÁN

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Eörsi István, Bagossy László, Ari-Nagy Barbara: EMLÉKEZÉS A RÉGI SZÉP IDŐKRE – Tasnádi István: MAJDNEM 20 – Dragomán György: KALUCSNI

A legjobb előadás: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – III. RICHÁRD (Nemzeti Színház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila)

A legjobb rendezés: CARMEN (székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendezte: Horváth Csaba) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – GABLER HEDDA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AMADEUS (Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, rendezte: Béres Attila) – MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – EGY, KETTŐ, HÁROM (Kultúrbrigád, Átrium Film-Színház, rendezte: Znamenák István)

A legjobb független színházi előadás: szürke galamb (Stúdió K Színház, rendezte: Horváth Csaba) – Frida (Duda Éva Társulat, Budapesti Operettszínház, rendezte: Duda Éva) – Babaház (Nóra) (Stúdió K Színház, rendezte: Jeles András)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A SÓ (debreceni Vojtina Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes) – HESSMESE (debreceni Csokonai Színház, rendezte: Tengely Gábor) – A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – MÉSZÁROS SÁRA (A halottember, Szkéné Színház, Ördögkatlan Produkció Nézőművészeti Kft.) – RÁCKEVEI ANNA (Júlia, Pesti Magyar Színház)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – GALLÓ ERNŐ (Jadviga párnája, debreceni Csokonai Színház) – SZALMA TAMÁS (Mesterkurzus, debreceni Csokonai Színház)

A legjobb női mellékszereplő: CSOMÓS MARI (A játékos, Radnóti Színház) – PÉTERFY BORI (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – BJCSAY MÁRIA (Az imposztor, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KOCSIS PÁL (Vőlegény, kecskeméti Katona József Színház) – HAJDUK KÁROLY (Bűn és bűnhődés, Vígszínház) – FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata)

A legjobb díszlet: CARMEN (székesfehérvári Vörösmarty Színház, tervezte: Antal Csaba) – JADVIGA PÁRNÁJA (debreceni Csokonai Színház, tervezte: Ondraschek Péter) – A HULLAÉGETŐ (Orlai Produkciós Iroda, győri Vaskakas Bábszínház, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb jelmez: HÁROM NŐVÉR (Örkény Színház, tervezte: Kristina Ignjatović) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – AZ IMPOSZTOR (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, tervezte: Kiss Julcsi)

A legjobb színházi zene: JADVIGA PÁRNÁJA (debreceni Csokonai Színház, Mezei Szilárd) – A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László) – PORNÓ (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, Antal Attila)

A legígéretesebb pályakezdő: PATKÓS MÁRTON (József és testvérei, Örkény Színház) – MÉSZÁROS BLANKA (A tökéletes boldogság világa, Katona József Színház) – KELEMEN KRISTÓF (Magyar akác, Trafó Kortárs Művészetek Háza)

Különdíj: ZÁVADA PÉTER A nők iskolája, a Szegény Dzsoni és Árnika, valamint a Holdkő című darabok verseiért, szövegéért – HORVÁTH CSABA A Pál utcai fiúk koreográfiájáért – ARI-NAGY BARBARA az Örkény Színház műsorfüzeteinek kiemelkedően gondos szerkesztéséért

PAPP TÍMEA

Revizor, Színház

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Szálinger Balázs: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Érintettség miatt nem vehető figyelembe) – Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN – Dragomán György: KALUCSNI

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb rendezés: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÁTÉK A KASTÉLYBAN (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – EGY, KETTŐ, HÁROM (Kultúrbrigád, Átrium Film-Színház, rendezte: Znamenák István)

A legjobb független színházi előadás: BARTÓK BÉLA: 5. VONÓSNÉGYES/CONCERTO (Forte Társulat, Ördögkatlan Fesztivál, CAFe Budapest, Nemzeti Táncszínház, rendezte: Horváth Csaba) – EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor) – A HULLAÉGETŐ (Orlai Produkciós Iroda, győri Vaskakas Bábszínház, rendezte: Pelsőczy Réka)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A kategóriában összeférhetetlenség miatt nem szavazok.

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – KOVÁTS ADÉL (Futótűz, Radnóti Színház) – MÉSZÁROS SÁRA (A halottember, Szkéné Színház, Ördögkatlan Produkció, Nézőművészeti Kft.)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda – NAGYPÁL GÁBOR (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)

A legjobb női mellékszereplő: PELSŐCZY RÉKA (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – HOMONNAI KATALIN (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – GAJZÁGÓ ZSUZSA (Liliom, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: BAJOMI NAGY GYÖRGY (Tartuffe, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (Don Juan, Vígszínház) – STOHL ANDRÁS (Bűn és bűnhődés, Vígszínház)

A legjobb díszlet: AZ ÚR KOMÉDIÁSAI (Nemzeti Színház, tervezte: Cziegler Balázs) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Horesnyi Balázs)

A legjobb jelmez: AZ ÚR KOMÉDIÁSAI (Nemzeti Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – AMADEUS (Szabadkai Népszínház, tervezte: Pilinyi Márta)

A legjobb színházi zene: KREATÍV KAPCSOLATOK (Budapesti Operettszínház, Bartók Plusz Operafesztivál, Beischer-Matyó Tamás) – FRIDA (Duda Éva Társulat, Budapesti Operettszínház, Dinyés Dániel) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, Kákonyi Árpád, Keresztes Gábor)

A legígéretesebb pályakezdő: SZÉKELY KRISZTA (A kaukázusi krétakör; Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – HEGYMEGY MÁTÉ (Bádogdob, Katona József Színház) – NAGY ORSOLYA (több munkájáért)

Különdíj: A SAJÁTSZÍNHÁZ.ORG projektjében résztvevőknek – A József és testvérei színpadi adaptációjáért GÁSPÁR ILDIKÓnak – A Kivilágos kivirradtig színpadi adaptációjáért RUSZNYÁK GÁBORnak

PUSKÁS PANNI

Revizor – a kritikai portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN – Kelemen Kristóf: MAGYAR AKÁC – Benkó Bence, Fábián Péter: CÁJTSTÜKK, AVAGY A BIZONYTALANOK

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Bodó Viktor)

A legjobb rendezés: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – BÁDOGDOB (Katona József Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –

A legjobb független színházi előadás: AZ ÖLÉBEN ÉN (TÁP Színház, rendezte: Znajkay Zsófia) – MAGYAR AKÁC (Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Kelemen Kristóf, Pálinkás Bence György) – NAGY BÜDÖS SEMMIBE (TÁP Színház, rendezte: A Társulat [?])

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – GÓLEMESE, AVAGY ÍGY MENT A RABBI HOHMECOLNI (Gólem Színház, rendezte: Schmied Zoltán)

A legjobb női főszereplő: KOVÁTS ADÉL (Futótűz, Radnóti Színház) – TROKÁN NÓRA (Gabler Hedda, kecskeméti Katona József Színház) – ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – KOCSIS PÁL (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház) – FODOR TAMÁS (Az imposztor, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház)

A legjobb női mellékszereplő: VASVÁRI EMESE (Az ölében én, TÁP Színház) – SÁROSDI LILLA (Csehov, Dollár Papa Gyermekei) – SZIRTES ÁGI (Bádogdob, Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: STOHL ANDRÁS (Szentivánéji álom, Vígszínház) – TROKÁN PÉTER (Kísértetek, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – NAGY VIKTOR (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb díszlet: BÁDOGDOB (Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna) – MAGYAR AKÁC (Trafó Kortárs Művészetek Háza, tervezte: Kelemen Kristóf, Pálinkás Bence) – EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda, tervezte: Keresztes Tamás)

A legjobb jelmez: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi) – CSEHOV (Dollár Papa Gyermekei, Je suis Belle, tervezte: Dévényi Dalma, Kiss Tibor) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina)

A legjobb színházi zene: –

A legígéretesebb pályakezdő: ZNAJKAY ZSÓFIA (Az ölében én, TÁP Színház) – SZENTECZKI ZITA (A Macskaherceg kilencedik élete, Manna Produkció) – OLASZ RENÁTÓ (Kitagadottak, Színház- és Filmművészeti Egyetem)

Különdíj: RADNAI ANNAMÁRIÁnak a Nyílt Fórum megújításáért

STUBER ANDREA

7óra7, spirituszonline.hu

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Thomas Mann, Gáspár Ildikó: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI – Znajkay Zsófia: AZ ÖLÉBEN ÉN – Dragomán György: KALUCSNI

A legjobb előadás: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)

A legjobb rendezés: LILIOM (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László) – KÍSÉRTETEK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – FEAR THE SZAKNÉVSOR (Dumaszínház, rendezte: Vinnai András) – BOCS, FÉLREMENT! (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Paczolay Béla)

A legjobb független színházi előadás: KÁLMÁN NAP (Látókép Ensemble, rendezte: Hajdu Szabolcs) – BARTÓK BÉLA: 5. VONÓSNÉGYES/CONCERTO (Forte Társulat, Ördögkatlan Fesztivál, CAFe Budapest, Nemzeti Táncszínház, rendezte: Horváth Csaba) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – KIRIKOU ÉS A BOSZORKÁNY (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Kovács Géza) – SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA (Budapesti Operettszínház, rendezte: Szenteczki Zita)

A legjobb női főszereplő: PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – KISS MARI (Kísértetek, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – MÉSZÁROS SÁRA (A halottember, Szkéné Színház, Ördögkatlan Produkció Nézőművészeti Kft.)

A legjobb férfi főszereplő: MÉSZÁROS BÉLA (Mészáros Béla, AlkalMáté Trupp) – NAGYPÁL GÁBOR (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – PÁL ANDRÁS (Téli rege, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: VASVÁRI EMESE (Bányavakság, Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház) – SÁROSDI LILLA (Csehov, Dollár Papa Gyermekei) – BORBÁS GABI (My Fair Lady, Centrál Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: BENKŐ GÉZA (Bányavakság, Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház) – FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata) – NAGY VIKTOR (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb díszlet: APÁTLANUL (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Gyarmati Dóra) – A MI OSZTÁLYUNK (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Horesnyi Balázs) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu)

A legjobb jelmez: EMILIA GALOTTI (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, tervezte: Bajkó Blanka Alíz) – BABAHÁZ (NÓRA) (Stúdió K Színház, tervezte: Bánki Róza) – CSEHOV (Dollár Papa Gyermekei, Je Suis Belle, tervezte: Dévényi Dalma és Kiss Tibor)

A legjobb színházi zene: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (Vígszínház, Michal Novinski) – LILIOM (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Boros Csaba) – SZÜRKE GALAMB (Stúdió K Színház, Spilák Lajos)

A legígéretesebb pályakezdő: SZÉKELY KRISZTA (Kreatív kapcsolatok; Nóra; A kaukázusi krétakör) – HARTAI PETRA (Ahogy tetszik; Ivanov) – ZNAJKAY ZSÓFIA (Az ölében én)

Különdíj: SZALAY KRISZTA (Maradjunk annyiban) – SZAMOSI ZSÓFIA (Pali)

Közel 200 bemutató adta a választékot az idei szavazataimhoz.

Akiket, amiket még szívesen beleírtam volna a táblázatba, de már nem volt hová: Trokán Nóra (kecskeméti Vízkereszt), Rajkai Zoltán (Terror), Nyakó Júlia (Babaház), Balázs Áron és Pálfi Ervin a szabadkai Amadeusból, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Liliom, Pater Sparrow és Petrik Andrea az Iván, a rettenetért, Bozó Andrea (Mesterhármas), a Kreatív kapcsolatok, a Maladype Dada Cabaret-ja és a Pinceszínház A Gézagyerekje, ahogy és akikkel van.

TÖRÖK ÁKOS

Szinhaz.hu, Színház folyóirat

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Thomas Mann, Gáspár Ildikó: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI – Gimesi Dóra: A MACSKAHERCEG KILENCEDIK ÉLETE – Mikó Csaba: BÁDOGDOB (és SZÜRKE GALAMB)

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – SZÓLÓK (Hodworks, rendezte: Hód Adrienn)

A legjobb rendezés: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AZ ÉTKEZÉS ÁRTALMASSÁGÁRÓL (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Rába Roland) – EGY, KETTŐ, HÁROM (Átrium Film-Színház, Kultúrbrigád, rendezte: Znamenák István) – BOCS, FÉLREMENT! (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Paczolay Béla)

A legjobb független színházi előadás: SZÓLÓK (Hodworks, rendezte: Hód Adrienn) – PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – DADA CABARET (Maladype Színház, Farkas Gábor Gábriel zenekara, CAFe Budapest, Átrium Film-színház, rendezte: Balázs Zoltán)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra – karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – KOVÁTS ADÉL (Futótűz, Radnóti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: NAGYPÁL GÁBOR (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – ELEK FERENC (Bádogdob, Katona József Színház)

A legjobb női mellékszereplő: HÁMORI GABRIELLA (Három nővér, Örkény Színház) – MÁHR ÁGI (Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház) – SZIRTES ÁGI (Bádogdob; A kaukázusi krétakör, Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KOCSIS GERGELY (A kaukázusi krétakör [és Nóra], Katona József Színház) – STOHL ANDRÁS (Bűn és bűnhődés, Vígszínház) – HARSÁNYI ATTILA (Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: RÉSZEGEK (Nemzeti Színház, tervezte: Maria Tregubova, Alekszej Tregubov) – A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, tervezte: Michac Gábor) – A MÉLYBEN (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Dragos Buhagiar)

A legjobb jelmez: –

A legjobb színházi zene: –

A legígéretesebb pályakezdő: HEGYMEGY MÁTÉ (Peer Gynt és Bádogdob, Stúdió K Színház és Katona József Színház) – MARKÓ RÓBERT (A csillagszemű juhász, Budapest Bábszínház) – SODRÓ ELIZA (Mellékhatás és Futótűz, Rózsavölgyi Szalon és Radnóti Színház)

Különdíj: A SAJÁTSZÍNHÁZ Szívhang projektjének – SZALAY KRISZTÁnak a Maradjunk annyiban című, hajléktalan létet tematizáló előadásért és mindazért, ami az előadás mögött van – FORMANEK CSABÁnak az állhatatos színházteremtői munkáért, amit sok-sok éve végez

TURBULY LILLA

Tánckritika, Kútszéli Stílus

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Dragomán György: KALUCSNI – Szálinger Balázs: A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ – Formanek Csaba: SENKI SE MER EGYEDÜL ÉLNI

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – FUTÓTŰZ (Radnóti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Radu Afrim)

A legjobb rendezés: BÁDOGDOB (Katona József Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – 5. VONÓSNÉGYES/CONCERTO (Forte Társulat, Ördögkatlan Fesztivál, CAFe Budapest, Nemzeti Táncszínház, rendezte: Horváth Csaba) – ROBERTO ZUCCO (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Horváth Csaba)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, rendezte: Marton László) – VÁLOGATÁS (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Kocsis Gergely) – BOCS, FÉLREMENT! (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Paczolay Béla)

A legjobb független színházi előadás: Nem értek egyet azzal, hogy a független színházakat külön kategóriaként kezeljük, ezért itt nem szavazok.

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: HANTOCSKA (celldömölki Soltis Lajos Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA (Budapesti Operettszínház, rendezte: Szenteczki Zita)

A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Nóra –karácsony Helmeréknél, Katona József Színház) – NYAKÓ JÚLIA (Babaház [Nóra], Stúdió K Színház) – KÁTAI KINGA (Liliom, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg)

A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Egy őrült naplója, Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület [Szeged], Orlai Produkciós Iroda) – HAJDUK KÁROLY (Don Juan, Vígszínház) – VECSEI H. MIKLÓS (A Pál utcai fiúk, Vígszínház)

A legjobb női mellékszereplő: LUKIN ZSUZSANNA (Babaház [Nóra], Stúdió K Színház) – OLÁH ZSUZSA (Jadviga párnája, debreceni Csokonai Színház) – BÖRCSÖK ENIKŐ (A Gézagyerek, Pinceszínház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KASZÁS GERGŐ (A Gézagyerek, Pinceszínház) – KERN ANDRÁS (Pesti barokk, Orlai Produkciós Iroda) – SOÓS ATTILA (Patkányok, Forte Társulat, Szkéné Színház)

A legjobb díszlet: IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, tervezte: Pater Sparrow) – RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – BABAHÁZ (NÓRA) (Stúdió K Színház, tervezte: Perovics Zoltán)

A legjobb jelmez: RETROMADÁR BLOKKNAK CSAPÓDIK ÉS FORRÓ ASZFALTRA ZUHAN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Irina Moscu) – NÓRA – KARÁCSONY HELMERÉKNÉL (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – BABAHÁZ (NÓRA) (Stúdió K Színház, tervezte: Bánki Róza)

A legjobb színházi zene: A PÁL UTCAI FIÚK (Vígszínház, Dés László) – SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA (Budapesti Operettszínház, Szirtes Edina Mókus) – LILIOM (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, Szemenyei János)

A legígéretesebb pályakezdő: SZENTECZKI ZITA (A Macskaherceg kilencedik élete és Szegény Dzsoni és Árnika, Manna Produkció és Budapesti Operettszínház) – SODRÓ ELIZA (Futótűz, Radnóti Színház) – DÉR ZSOLT(A Macskaherceg kilencedik élete és Bádogdob, Manna Produkció és Katona József Színház)

Különdíj: A SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZnak azért, ahogy egy kisváros életébe, fiatalok generációiba oltják be a színház és a színjátszás szeretetét – MADÁK ZSUZSANNÁnak a Hevesi Sándor Színházban és a Csokonai Színházban létrehozott tanteremszínházi programért és tanteremszínházi előadások rendezéséért – FORMANEK CSABÁnak folyamatos színházteremtő törekvéseiért, színészi, rendezői és drámaírói munkájáért

Az évadban 181 előadást láttam, ebből 132 volt idei bemutató. Súlyos hiányosságaim vannak mégis, főleg az évad végén maradtak ki fontos budapesti bemutatók. Viszont sok gyerekelőadást láttam, lakóhelyem miatt az átlagnál több vidéki előadásra jutottam el, és két kevésbé ismert színházi fesztiválnak köszönhetően (Ezerlátó Mesefesztivál, Celldömölk; Nemzetközi Színjátszó Fesztivál, Vasvár) a nem hivatásos színjátszás köréből is felfedezhettem magamnak értékes előadásokat. Ezek közül említenék meg néhányat, amelyek a szavazólapra már nem fértek fel vagy nem is idei bemutatók, de érdemesek a figyelemre.

Korábbi bemutató, de csak most láttam az InSiteDrama és a Kerekasztal közös, óvodásoknak szóló és e körben úttörő komplex színházi nevelési előadását, Az Óriás ölelését CeriTowsend rendezésében, Bethlenfalvy Ádám és Nyári Arnold szereplésével. Szívesen felírtam volna még a szavazólapra a Gengszter nagyit (r.: Hoffer Károly) és a Holle anyót (r.: Kuthy Ágnes) a Budapest Bábszínházból, a Minden dolgok könyvét (r.: Kiss Márton) a Kolibriből, a Széttört tálat a Hevesi Sándor Színházból és Szenteczki Zita inkább felnőtteknek szóló vizsgarendezését, A macskaherceg kilencedik életét.

A Vasvári Színjátszó Fesztiválon láttam a Proscenion Drámaszínpad Megáll az idő című, iskolai aulákra, folyosókra tervezett előadását Nyulassy Attila rendezésében, amelyben finoman úsztatják össze a hatvanas évek világát a mai, időből kizökkent Magyarországgal, a menni vagy maradni akkor is, most is megoldhatatlan dilemmájával. Ha nem korábbi bemutató lenne, biztosan helyet kapott volna a listámon. Ahogy éppen csak lemaradt róla a szintén ott látott +Szerel, a kecskeméti Katona-Kamra férfi és női szerepekről szóló, a középiskolás fiatalok által gyűjtött szövegekből összeálló ifjúsági előadása Sárosi Gábor rendezésében.

URBÁN BALÁZS 

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: –

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) – ELZA VAGY A VILÁG VÉGE (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)

A legjobb rendezés: IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – JULIUS CAESAR (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Silviu Purcărete) – BAKKHÁSNŐK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – BOCS, FÉLREMENT! (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Paczolay Béla) – MY FAIR LADY (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás: PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – SZÜRKE GALAMB (Stúdió K Színház, rendezte: Horváth Csaba) – AZ ÖLÉBEN ÉN (TÁP Színház, rendezte: Znajkay Zsófia)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –

A legjobb női főszereplő: PÁLMAI ANNA (A kaukázusi krétakör, Katona József Színház) – ALBERT CSILLA (Pornó, Szatmárnémeti Északi Színház) – MÉSZÁROS SÁRA (A halottember, Szkéné Színház, Ördögkatlan Produkció, Nézőművészeti Kft.)

A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (II. Edward, Zikkurat, BMC, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház) – NAGYPÁL GÁBOR (Peer Gynt, Stúdió K Színház) – BAJOMI NAGY GYÖRGY (Tartuffe, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb női mellékszereplő: PETRIK ANDREA (Iván, a rettenet, Radnóti Színház) – SODRÓ ELIZA (A játékos, Radnóti Színház) – HÁMORI GABRIELLA (Három nővér, Örkény Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: HAJDUK KÁROLY (Szentivánéji álom, Vígszínház) – FANDL FERENC (Elza vagy a világ vége, Miskolci Nemzeti Színház) – TASNÁDI BENCE (Bádogdob, Katona József Színház)

A legjobb díszlet: IVÁN, A RETTENET (Radnóti Színház, tervezte: Pater Sparrow) – SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (Vígszínház, tervezte: Horváth Jenny) – APÁTLANUL (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Gyarmati Dóra)

A legjobb jelmez: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (Vígszínház, tervezte: Sylvia Zimula Hanáková) – JÓZSEF ÉS TESTVÉREI(Örkény Színház, tervezte: Szlávik Júlia) – A JÁTÉKOS (Radnóti Színház, tervezte: Izsák Lili)

A legjobb színházi zene: MAGYAR (szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, temesvári Csiky Gergely Színház, Irena Popović) – KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, Kovács Márton) – A JÁTÉKOS (Radnóti Színház, Dargay Marcell)

A legígéretesebb pályakezdő: PATKÓS MÁRTON – RUJDER VIVIEN – BODOKY MÁRK

Különdíj: BARTÓK: 5. VONÓSNÉGYES/CONCERTO (Forte Társulat, Ördögkatlan, Café Budapest, Nemzeti Táncszínház)

Mivel volt már alkalmam bővebben értékelni az évadot, csupán néhány lábjegyzetet fűzök voksaimhoz.

Mint szavazataimból is látható, a Miskolci Nemzeti Színház, a Radnóti Színház és a Stúdió K évadát tartottam kiemelkedően jónak – egy kicsit bővebb listára mindhárom teátrumból további előadások is felkerülhettek volna.

A legjobb dráma rubrikájába került vízszintes jel azt jelenti számomra, hogy valószínűleg végképp anakronisztikussá vált az az elvem, hogy e kategóriában a komoly irodalmi értéket jelentő és egyúttal kitűnő színházi nyersanyagként szolgáló szövegekre szavazok. Ami tulajdonképpen logikus és jól analizálható folyamatok eredménye. Abban viszont nem érzékelek tendenciát, hogy idén sokkal több jó előadást (vagyis olyat, amelyben érett, magas színvonalú társulati munka mutatkozott) láttam, mint izgalmas, eredeti, egyéni hangot jelentő rendezést. Abban pedig végképp nem, hogy a főszereplőknél ebben az évadban jóval több emlékezetesebb teljesítményre emlékszem, mint a mellékszereplőknél. Akik pedig éppen csak nem fértek fel a listára: Kováts Adél, Nyakó Júlia, Ónodi Eszter, Tompos Kátya, Czakó Julianna, Hartai Petra, Kókai Tünde, Waskovics Andrea, Balázs Áron, Fodor Tamás, Gáspár Tibor, Kocsis Pál, Harsányi Attila, Kőszegi Ákos, Stohl András.

ZAPPE LÁSZLÓ

Fidelio

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Eörsi István, Bagossy László, Ari-Nagy Barbara: EMLÉKEZÉS A RÉGI SZÉP IDŐKRE – Thomas Mann, Gáspár Ildikó: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI

A legjobb előadás: KIVILÁGOS KIVIRRADTIG (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – APÁTLANUL (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Szász János)

A legjobb rendezés: LILIOM (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László) – KÍSÉRTETEK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: MÁGNÁS MISKA (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – BOCS, FÉLREMENT! (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Paczolay Béla) – RIVIERA GIRL (Budapesti Operettszínház, rendezte: Kerényi Miklós Gábor)

A legjobb független színházi előadás: PEER GYNT (Stúdió K Színház, rendezte: Hegymegi Máté) – BABAHÁZ (NÓRA) (Stúdió K Színház, rendezte: Jeles András) – SZÍVSZAKADTIG (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: GENGSZTER NAGYI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly)

A legjobb női főszereplő: NYAKÓ JÚLIA (Babaház [Nóra], Stúdió K Színház) – NÁDASY ERIKA (Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház) – STEFANOVICS ANGÉLA (Szívszakadtig, Pintér Béla és Társulata)

A legjobb férfi főszereplő: KOCSIS PÁL (Apátlanul, kecskeméti Katona József Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Borisz Godunov, Katona József Színház) – HARSÁNYI ATTILA (Kivilágos kivirradtig, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: VASVÁRI EMESE (Bányavakság, Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: RUSZNÁK ANDRÁS (A játékos, Radnóti Színház) – SZEGEDI DEZSŐ (Bakkhánsnők, Miskolci Nemzeti Színház) – VARGA ZOLTÁN (Bakkhánsnők, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: PRAH (Pinceszínház, tervezte: Somogyi Zoltán) – A FEHÉR KÓR (Budaörsi Latinovits Színház, tervezte: Hajdu Bence) – A JÁTÉKOS (Radnóti Színház, tervezte: Izsák Lili)

A legjobb jelmez: PRAH (Pinceszínház, tervezte: Somogyi Zoltán)

A legígéretesebb pályakezdő: TENKI DALMA (A mi osztályunk, Miskolci Nemzeti Színház) – DÉR ZSOLT (Bádogdob, Katona József Színház) – RUJDER VIVIEN (A nők iskolája, Katona József Színház)

Különdíj: KÁLMÁN ESZTER A hullaégető látványvilágáért – PASS ANDREA a Bebújósért

forrás: http://szinhaz.net