Nagyon megnyugtató volt végre hozzáértő emberekkel csinálni a szakmámat - interjú Szabó Kimmel Tamással

Az Orlai Produkciós Iroda 2017/2018-as kőszínházi évadának utolsó bemutatója június 21-én Jez Butterworth "Mojo" című fekete humorú gengszter komédiája lesz. A Göttinger Pál rendezésében látható előadásban csak férfiszínészek lépnek majd színpadra, az egyik bűnöző, Potts karakterét Szabó Kimmel Tamás formálja meg, vele beszélgettünk a darabról.

Miről szól a darab?

Az 50-es évek Soho-beli alvilágában játszódik, amikor is már a zenegépek korának leáldozott, egyre népszerűbbek az élőben éneklő előadók, javában tart a rock & roll korszak. Ezekiel ebben a közegben vezet egy mulatót, ahol a legnagyobb sztár Silver Johnny, akiért megőrül az összes nő. Egy nap besétál hozzá egy gengszter, Sam Ross, aki szeretné, ha ez a fiú inkább neki dolgozna. A két főnök tárgyal, de a nézők nem látják őket közben, csak azokat a piti bűnözőket, akik Ezekielnek melóznak, az egyik én vagyok ezek közül, ők tesznek-vesznek a háttérben. Az egész történet egy abszurd félreértéssel indul, félinformációkból egymás mellett teljesen elbeszélve és egymást félrevezetve, magukat nagymenő bűnözőnek képzelve valami egészen más sztorit víziónálnak, mint ami valójában a két vezér között lezajlik. Aztán megérkezik a többi beosztott és másnapra kiderül, hogy Ezekielt meggyilkolták, konkrétan kettévágták, ami elindít egy óriási lavinát, amiben a sok kis piti gengszter saját magát csinálja ki végül.

Nem ismertem az írót eddig, de nagyon jónak tartom, hogy minden szerep egyenrangú a darabban, mindenkinek van egy-egy jó dumája az adott jelenetben. Egy picit trágár, de nagyon szórakoztató. Szerintem nagy bátorság Tibortól (Orlai Tibor – a szerk.), hogy bemutatja ezt a Belvárosi Színházban. 100 oldalas a példány, nehéz dolgunk van, mert a színésztechnika és a poéntechnika nagyon előtérben van, ha valahol egy sor kimarad, akkor borul az egész történet, nagyon képben kell lennünk, ezért is szövegezünk ennyire intenzíven (nevet).

Akkor értem, hogy miért „ádázul vicces”, de mitől bizarr?

Ez jó kérdés. Van a vége felé egy kis tarantinos beütése, bár annyira nem bátor, mint mondjuk a „Kutyaszorítóban”, én például amikor olvastuk azt vártam, hogy súlyosabb lesz a végkifejlet, több vérre és gyilkolászásra számítottam. Persze lesz benne az is (mosolyog). Göttinger Pali, a rendező mondta, hogy egy kicsit olyan, mint a „színészbüfé”, amikor bejön a főrendező. A szemébe mindenki mosolyog, „szia-szia-hogy vagy?”, majd amikor hátat fordít, akkor jönnek a keményebb mondatok. Valami ilyesmi az egész darab, mindenki eljátssza, hogy a másik barátja, de mindenkinek megvan a saját stiklije, mindenki taktikázik, hogy az adott helyzetből hogy jön ki jól… talán ebben van valami bizarr, de azért ez egy erős szó, én másra használom, inkább azt mondanám, hogy nem megszokott, vagy érdekes.

Te kit játszol benne?

Potts a karakterem neve, ő az egyik idióta a háromból, nagy gengszternek gondolja magát, ezt is mutatja a társai előtt, valójában pedig semmit sem csinál. Nagyon aktívan vesz részt a félreértések generálásában, amik a végén tragédiába torkollanak. Van egy párja, akivel úgy működnek, mint a „Reszkessetek, betörők!” két bűnözője, nem mondanám, hogy cselszövő, de ő adja a darab gerincét, mivel majdnem végig színen van és nagy szerepet vállal abban, hogy a végére minden elromoljon.

Ki a párod?

Schruff Milán fogja játszani.

Lesznek benne dalok?

Lesznek igen. Nagy Dani, aki Ezekiel fiát játssza, elég szélsőséges az ő karaktere, fog benne többször énekelgetve, dúdolászva mászkálni, illetve Hunyadi Máténak, aki Silver Johnnyt alakítja lesz több dala is, amik szituációba lesznek helyezve.

Most dolgoztok Göttinger Pállal másodszor együtt, milyen a közös munka?

A „Pesti Barokk”-ban dolgoztunk először együtt, ami nagyon-nagyon jó élmény volt. Egy borzalmas forgatás finisében voltam, úgy hogy nagyon megnyugtató volt végre hozzáértő emberekkel csinálni a szakmámat. Nyugodtan tudtam rákoncentrálni, és szerintem szépen tudtunk együttműködni, nagyon megszerettem Palit. Én Novák Eszter és Ascher Tamás tanítványa vagyok, Pali Székely Gábor rendező-osztályába járt, de Novák Eszter is tanította, úgyhogy érzek valami hasonlót a gondolkodásunkban. Évfolyamtársak voltunk, már a főiskolán ismertük egymást, mindig nagyon szimpatikus volt, jó humorú fiúnak tartottam, és most is azt gondolom, hogy nagyon érvényes alkotó. Manapság túl kevés figyelem fordul arra, hogy a nagy rendező generációt, akik sajnos lassan kiöregszenek, pótoljuk valahogy, és azt hiszem, hogy Pali nagyon tehetséges, kiemelkedő a kortársai közül, nem véletlen, hogy főrendező lett Nyíregyházán és hogy folyamatosan dolgozik. Elvárja, hogy hozzunk saját ötleteket, ezekhez mindig jó ízléssel nyúl vagy jókat szól hozzá, szóval abszolút együtt építkező az egész munka, nagyon izgalmas. Szóval nekem nagyon pozitív élmény, jó hangulatú a próbafolyamat (mosolyog).

Mennyiben más egyébként így a próba, hogy csak fiúk játszotok a „Mojo”-ban?

Nem igazán más, talán annyiban, hogy színésznők előtt jobban disztingvál az ember, megválogatja a szavakat, amiket használ, vagy a történeteket, amiket a próbafolyamat során megoszt a többiekkel. Az viszont nagyon érdekes, hogy mi Ötvös Andrissal és Schruff Milánnal évfolyamtársak voltunk, 15 éve ismerjük egymást, jóban is vagyunk, és ez mondjuk meg is látszik a próbán. Mindannyian hasonlóan gondolkodunk a színházról, ez segítség, előrevisz minket. Annyiban más, hogy eggyel lazábban poénkodunk, de lényegileg ugyanaz a folyamat.

Június végén lesz a bemutató, viszitek vidékre a darabot nyáron?

Nem túl sok helyre, de visszük. Biztosan játsszuk Pécsett és a Balatonon is több helyszínen, de ez még alakul. Szeptembertől a Belvárosiban lesz látható, bízom benne, hogy minimum havi négyeket fogjuk játszani (mosolyog)

forrás: http://deszkavizio.blog.hu/