Göttinger Pál: „Egyszerűen nyugalom önti el az embert, hogy tudunk ilyet is”
A rendező az Ördögkatlanról, oldottságról, személyességről és egy vakmerő beugrásáról is mesélt a Deszkavíziónak.
Göttinger Pál idén tavasszal színpadra állította az Operettszínházban a Macskadémont, a Belvárosi Színházban a Mojót, majd a Kőszegi Várszínházban a Hajmeresztőt, miközben az évadbeli kötelezettségei Nyíregyházához kötik, mivel ő a Móricz Zsigmond Színház főrendezője. A Művészetek Völgyéből indul az Ördögkatlanba, ahol ő felel Kisharsányban a Kovács Udvarház programjáért.
A Mojóban volt egy emlékezetes beugrása is, a sajtóbemutatón Schruff Milán szerepét vette át úgy, hogy fülhallgatón keresztül súgták neki a szöveget. Mint kiderült, nem ez volt az első ilyen szaltó mortáléja, korábban a Családi játszmákban Ötvös András helyett ugrott be egy alkalommal hasonló módon.
„Akkor gyakoroltuk ki Jánoska Zsuzsa súgóval ezt a füleses súgási módszert, tulajdonképpen most már rutinból csináltuk (mosolyog). Azt meg, hogy hova kell menni, mit kell csinálni… hogy úgy mondjam, több próbán voltam ott, mint Milán” – mondja az interjúban, hozzátéve – „Nehéznek tűnik, de valójában ez egy szöveges darab, állnak-ülnek-jönnek-mennek, olyan nagyon bonyodalmas dolgokat nem kell benne csinálni, élvezetes volt, nem aggódtam. Utólag csak, hogy úristen, ez egy kicsit túl bátor volt, de addigra már lement (nevet)”.
Hogyan lehet összehozni ennyi munkát ennyi felé? „Nagyon sok kilométert autózom… Friss jogsis vagyok ráadásul, pusztítóan nagy rutinra tettem most már szert” – mondja a rendező. „Az évad közbeni életem egyszerűbb egy fokkal, ugyan abban is sok az utazás, de a nyarat a fesztiválosdi kavarja meg ennyire” – fűzi hozzá.
Az Ördögkatlan a Bárka Színházból született meg. Kezdetben Pulán, a Művészetek Völgyében volt egy Bárka Kikötő nevű helyszín, majd amikor 2008-ban nem volt Völgy, átvitték a tervezett programot Dél-Baranyába. Göttinger Pál tízedik éve vesz részt a fesztiválon. „Mivel ez bárkás projekt volt, azzal a csapattal keveredtem oda, aztán benne ragadtam. Most már az a csapat sincs igazán meg, Bárka sincs már rég, de a Katlan megmaradt” – meséli.
Immár negyedik alkalommal csinálja a Kovács Udvarházat a csapatával Kisharsányban, a programsorozatuk neve Caminus, ami kéményt, kemencét, az otthon melegét jelenti. Hogyan áll össze a program? „A személyesség a kulcs. Az alany van nálunk előbb, mint a tárgy. Az egyes embereket hívjuk meg, és amivel egyébként is foglalkozunk, azt lapátoljuk össze egy udvaron belülre. Mi nem nagyon csinálunk olyasmit, ami az alkalomra készül, hanem valahogy az szervezi ezt az egészet, hogy a Caminus körül sündörgő 150-200 ember, színészek, zenészek, képzőművészek, civilek, ki-ki éppen hol tart azzal, amivel foglalkozik. Azt hozzák oda, és abba lehet becsatlakozni” – mondja.
„Pénzt persze nem tudunk ezzel keresni, de nem is az ennek a dinamikája. Egyszerűen nyugalom önti el az embert – mindenféle rátartiság nélkül –, hogy tudunk ilyet is. Ráadásul ez nem is egy kivagyi rendezvény, nem valami ellenében van, hogy majd mi megmutatjuk, nincs semmilyen protest jellege, én nem érzek ilyeneket. Nyugalmat érzek, hogy akikkel össze vagyunk ott zárva egy hétre, azokkal minden rendben lesz” – fűzi hozzá.
Szerinte az oldottság az Ördögkatlan egyik legnagyobb erénye. „A színházasdi, amit én csinálok év közben, az pláne olyan, hogy magukat gyötrő emberek vannak összezárva egy feketefalú helyiségbe, és ezt nyomjuk egész évben. Aztán úgy megyünk le az Ördögkatlanba, hogy azt is megállás nélkül végigmelózzuk, de az már mégsem hasonlít munkához valahogy, és nem is aggódunk miatta egyáltalán. Pedig biztos lehetne” – mondja.
„Sok munka, de közben meg mégis az hatja át az egészet, hogy jézusom, mi baj lehet… amikor elmaradt az egyik koncert tavaly, akkor körülnéztünk az udvaron, volt ott négy egymást alig ismerő zenész, akik aludtak, ettek, valamit csináltak éppen… mondtuk nekik, hogy elmarad a délutáni koncert, ti lesztek helyette, és akkor ők ott megalakultak és fél óra múlva adtak egy másfél órás koncertet. Az Ördögkatlan ezt valahogy nagyon tudja. Hogy: mi baj lehet?” – teszi hozzá.
Az eredeti interjúból az is kiderül, miért csodálatos élmény egy színész számára a beugrás, milyen programokkal készülnek idén az Ördögkatlanra, és hogyan nőtte ki magát az Ördögkatlanból az Operabeavató, amelyet immár szintén Göttinger Pál rendez.
A teljes interjú itt olvasható.
forrás: https://szinhaz.hu/