Schmidt Sára: "Csináld, legfeljebb jó lesz."

Interjú az Egynyári kaland egyik főszereplőjével, a 24 éves Schmidt Sárával. 

Mindig is színésznő szerettél volna lenni, vagy előtte voltak más terveid (pl modell, táncos, sportoló, orvos……..)? 

Mindenféle terveim voltak, még manapság is hajlamos vagyok csapongani különböző életcélok között. Gyerekként jártam az iskolai színjátszó csoportba, szavalóversenyekre és minden ilyesmire, de aztán letettem róla, hogy színész legyek. Majd a felvételi jelentkezésilap kitöltésekor szenvedtem, hogy mi legyen velem, és bátyám mondta, hogy írjam be a Színművészetiit is. Felvételiztem és nem vettek fel. 

Mi volt az a 3 dolog, amiért te színésznő szerettél volna lenni?

Amikor Fehérváron jártam a városi színjátszócsoportba (Szabadszínház), az nekem mindig a szabadságot és a kikapcsolódást jelentette. Időközben rájöttem, hogy azért ez nagyon melós, de imádom, hogy mindig új kihívásokkal találkozom, új emberekkel dolgozhatok, és hogy sose lehet azt mondani, hogy kész vagyok. Folyamatosan tanulok, és remélhetőleg fejlődőm. 

Annak idején a filmek, a sorozatok lebegtek a szemed előtt, vagy a színház? 

Úgy emlékszem, eleinte nem nagyon gondoltam rá, hogy én filmeznék. Nem azért, mert nem akartam, csak valamiért színpadon képzeltem el magam. Bár elég hamar elkezdtem castingokra járni, igazából az Egynyári kaland alatt szerettem bele a filmezésbe. 

Az Egynyári kalandban egy átlagos fiatal lányt alakítasz (szerelem, csalódások, szex, bikini..), Zsófi szerepe mennyire áll hozzád közel? 

Hú, nagyon sokszor kérdezték már ezt, és nem könnyű válaszolni rá. Nagyon megszerettem ezt a szerepet, fontos nekem, és biztos sok mindenben hasonlítunk. Zsófi mindenkinek meg akar felelni, és ez rám is jellemző volt. Sokat tudtam görcsölni azon, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Szerencsére ezen a téren sokat változtam, ahogy szerintem Zsófi is. Erős csajnak tartom. A mostani, 4. évadra már nagyon közel éreztem magamhoz ezt a karaktert. 

És a színházban milyen szerepek találtak meg? 

A Magyar Színházban még diákként játszottam a Rév Fülöp című előadásban. Göttinger Pál rendezte, nagyon jó volt vele dolgozni. Ő beszélt nekünk, akadémistáknak arról, hogy mit látott a közös munka alatt, miben vagyunk jók, és mikben kéne még fejlődnünk. Jó volt, hogy így foglalkozott velünk. Akadémia után Zalaegerszegen játszottam a Dzsungel könyvében, amit Bal József rendezett. A következő évben, pedig Nyíregyházára kerültem, ahol az Asszony asszonynak farkasa című előadásban szerepeltem, Koltai M. Gábor rendezésében. Ezek voltak a legfontosabbak nekem. 

A meztelen jelenetekkel mennyire vagy barátságban? 

Mikor még a Pesti Magyar Színiakadémiára jártam forgattam egy vizsgafilmben, amiben kellett volna meztelenkedni, de én ezt a részét nem vállaltam a feladatnak, mert úgy éreztem, hogy erre még nem állok készen. Ma már úgy vagyok vele, hogy ha egy szerep, vagy egy jelenet megköveteli a meztelenséget, akkor persze, részemről nincs akadálya. 

Így 24 évesen a pályád eddig egy egyenes út volt, vagy voltak akadályok is? 

Nem hiszem, hogy zökkenőmentes volt. Az akadémia alatt például nagyon nehezen nyíltam meg, nem voltam túl exhibicionista. Ma sem vagyok kifejezetten az, de már sokkal nyitottabb vagyok. Azt a mondatot, hogy a próbán ,,Merj rossz lenni” nagyon nehezen tanultam meg. Ami azért nem jó, mert akkor probálkozni sem mer az ember, ha attol fél, hogy nem lesz tökéletes, amit csinál. lyen fontos mondat még nekem: "Csináld, legfeljebb jó lesz." Ezt Elek Ányos mondogatta a Rév Fülöp próbafolyamat alatt. 

Közeljövőben filmben láthatunk? 

Filmben sajnos nem. Viszont az Egynyári kalandon kívül, még két másik sorozatban fogok szerepelni. 

Következő 4-6 célod, akár színészként, akár civilként? 

Egy rahedli dolgot szeretnék megtanulni. Szeretnék lovagolni, nagyon jól tudni angolul. Érdekel a pszichológia, és szeretnék még sokkal többet táncolni. A filmezésen belül pedig szinte mindent kipróbálnék, szeretnék jobban érteni ahhoz, hogy mi mindenből áll össze egy film.

forrás: http://sportportre.com