SUSOTÁZS – TÓTH BARNABÁS KISFILMJE A MAGYARÓRÁN
„Valami ilyesmit írtak körül annak idején azzal a szóval, hogy katarzis” – írta 2018 áprilisában Tóth Barnabás új kisfilmjének premierje után az Index. A 2017-ben Flört munkacímmel leforgatott, végül Susotázs címmel bemutatott tizenhat perces alkotás 2018-ban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt eredményesen (erről a Film.hu 2018. augusztusi beszámolója mellett érdemes végigböngészni a film hivatalos közösségi oldalának bejegyzéseit), decemberben pedig az Oscar-díjra esélyes rövidfilmek közé is beválogatták. (Az amerikai filmakadémia január 22-én hozza nyilvánosságra, hogy a tízes listárólmelyik öt film lesz hivatalosan Oscar-jelölt.) Az alkotók jóvoltából a film január 7-től a Vimeovideómegosztó honlapon egy héten át érhető el – ugyanitt látható a rendező legnépszerűbb kisfilmje, az Újratervezés is –, ezt követően pedig várhatóan a Duna Televízió is műsorára tűzi. A kisfilm tanórai bemutatását nem elsősorban a nemzetközi sikerek indokolják. Az irányított filmnézés során hasonló megfigyelési, elemzési szempontokat adhat a pedagógus, mint az irodalmi művek értelmezésekor.
A Médiapedagógia című honlap egy 2016-os bejegyzése nem véletlenül hasonlítja az irányított filmnézést az irodalomórákon megismert szakaszos olvasáshoz. „Fontos – írja még a bejegyzés szerzője –, hogy a gyerekek (és a felnőttek is) értsék, a filmnézés nem pihenés, vagy szabad tevékenység, engedélyezett lógás. Ezért érdemes (akár csoportos) megfigyelési szempontokat is kiosztani kevésbé rutinos filmnézők esetében.” A Susotázs elsősorban a gimnáziumi korosztálynak, 15-18 éveseknek ajánlható. A megtekintés előtt érdemes megvizsgálni a film címét: milyen hangzású, milyen eredetű lehet? Az elhangzott válaszok nyomán (hangutánzó szónak tűnik, francia hangzású) előfeltevéseket lehet tenni a film témájára, helyszínére, szereplőire vagy a megjelenített élethelyzetre vonatkozóan. Később, a film megtekintése közben közösen vizsgálhatjuk meg, hogy az előfeltevések beigazolódtak-e. Fontos, hogy ne adjuk meg előzetesen a szó jelentését, hiszen a filmben az egyik főszereplő definiálja majd, és ez is alkalmat teremt az elemzésre. A rendező egyébként a Szeretlek, Magyarország-nak adott interjújában magyarázatot ad a címválasztásra, a pontos definíciót pedig a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének (MFTE) honlapján is megtalálhatjuk. A film elején (00:04) ugyancsak feltűnik néhány másodpercre a susotázs definíciója (az MFTE honlapján [itt] is olvasható szöveg angol fordítása), és ugyanez jelenik meg a végén is (14:57) nagyobb betűméretben, kiemelt helyen: közvetlenül a stáblista előtt. A kisfilm plakátjának grafikája szintén hangsúlyozza az értelmezés fontosságát: a cím mellett – akár egy szótári címszó után – a szó fonetikus átírása olvasható. Maga a film tehát az, gondolhatjuk (joggal), amely magyarázatot ad majd a jelentésre.
A film megértéséhez minimális angol nyelvtudás szükséges, a tervezés során ezt is praktikus figyelembe venni. A vetítést az első angol nyelvű párbeszéd végén (02:11) érdemes először megállítani. Mielőtt a dialógus megértését ellenőriznénk, térjünk vissza az előfeltevésekre: tisztázzuk, mi a helyszín, kik a szereplők. Itt a diákok előzetes tudására is számíthatunk, s nemcsak a szinkrontolmácsolás értelmezésében, de a megjelenített szituáció elemzésében is, hiszen a két tolmács igazi zsánerfigura, a Stan és Pan-típusú vígjátékokból, burleszkekből ismert páros. A diákok fel fogják ismerni a szereplők személyiségének főbb jellemzőit (precizitás-lezserség, szabálykövetés-szabálykerülés), rá fognak mutatni, hogy a két karakter kiegészíti egymást, és ez teremti meg az általuk is jól ismert vígjátéki alaphelyzetet.
A Susotázs egyrészt filmes klisékre, sztereotípiákra épít, másrészt – a filmvégi csattanó is erre épül majd – tudatosan szembehelyezkedik azokkal. A folytatás András első, a tolmácsfülke terén kívül ható gegjéig (05:46) tarthat. A diákokkal itt megvitathatjuk, milyen játék zajlik a magyar tolmácsok között, és hogy mi az oka és a tétje András első bejelentkezésének. A leghosszabb egység András és Pál „szellemi párbajának” végéig (12:17) tart. Itt érdemes megbeszélni, mikortól lesz tétje a játéknak, mi az oka, hogy Pál egyáltalán részt vesz benne, hogyan értelmezhető Pál különös vallomása (mennyire szól ez a párbajról, mennyire a megszólítottról, illetve magáról Pálról), és azt is, hogyan definiálja a jelenet a kisfilm címét.
Ahogy a film vetítése előtt, az egyes jelenetek előtt is tehetünk előfeltevéseket, ez különösen az utolsó jelenetsor megtekintése előtt indokolt. A diákok fel fogják vetni a csattanószerű lezárás lehetőségét, érdemes tehát megfogalmaztatni velük, milyen befejezésre számítanak. Mindenképpen maradjon idő az utolsó jelenetsor elemzésére, vitassuk meg az értelmezés szintjeit, beszéljük meg, milyen állításokat fogalmaz meg a film a kommunikációról, egymás megértéséről, önmagunk megértéséről, a reflektálás, az önreflexió szükségességéről. Érdemes felidézni az első jelenetsornál felmutatott klisék és sztereotípiák helyét a kisfilm egészében, megvitatni, milyennek látjuk az utolsó jelenetben a film elején zsánerfigurákként bemutatkozó szereplőket, és hogy mennyire látjuk vígjátékinak a kisfilmet lezáró jelenetet.
A kisfilm hivatalos közösségi oldalán a kritikák, értékelések hivatkozása mellett többek között a Susotázs werkfilmje is megtekinthető. Tóth Barnabás filmjei közül a Van egy határcímű kisfilmet is olvasóink figyelmébe ajánljuk, utóbbiról a film hivatalos közösségi oldalán, a Filmvilág 2018/3. számában megjelent – a Médiatanács blogján is olvasható – interjúból tájékozódhatnak, a teljes filmet pedig a Vimeo videómegosztó honlapon tekinthetik meg.