Sokszereplős, látványos nagyoperett - Élő zenekari kísérettel
„Londonban, hej, van számos utca” – énekelheti a Móricz Zsigmond Színház közönsége a művészekkel a Bob herceg előadásain az április 20-ai premiertől kezdve.
Huszka Jenő több mint százéves nagyoperettjén nem fog az idő. Monarchiák omlottak össze, világháborúk jöttek és értek véget, de a tündérmese, a nagyszerű melódiák újabb és újabb generációkat varázsoltak el. Ez vár azokra a nyíregyházi ifjú és kevésbé fiatal nézőkre is, akik megtekintik a Göttinger Pál által színpadra állított művet.
– Olyan történetet kerestem, amivel kapcsolatban van mondanivalóm, márpedig a töretlen hagyomány, amely a fiatal generáció nemtörődömsége miatt a szemünk előtt megbicsaklik, ez nagy és hálás téma – nyilatkozta lapunknak a rendező. – De emellett persze fontosnak tartottam, hogy közkedvelt legyen az alapanyag. Közismert is, de közben távoli is eléggé – például az 1972-ben forgott film már régi annyira, hogy ne interferáljon a mostani elképzeléseinkkel. Nem is lenne értelme – a darab akkori felfogása (például az, hogy, akárcsak a Mágnás Miskában, az arisztokráciát előszeretettel ábrázolták debilisnek, politikai megfontolásból) ma már elavult, nem érdekes. Helyette a saját, mai mondanivalónkkal akarunk foglalkozni.
Ki lesz a királyné?
Mint a rendező elmondta, egy elképzelt Angliában játszódik a történet, ahol a királynő lemondani készül a trónról a fia, György herceg javára. A trónörökösnek azonban van egy másik élete is: éjjelente kiszökik a palotából egy szegény lányhoz, a Bowie Streeten lakó Annie-hoz, aki azt hiszi, hogy a férfi egy Bob nevű nincstelen ifjú. A leendő király azonban nem vehet el egy alacsony sorból származó lányt, akinek ráadásul egy régi adósság miatt máshoz kellene hozzámennie. A lány szép, a fiú pedig trónörökös, tehát mindkettejükre pályáznak mások is – akik mindent megtesznek, hogy a fiatalok szerelme kútba essen. Huszka Jenő zenéjét változatlan formában játsszák, Nyitrai László és Tamás Attila gondos betanításának eredményeként. A régi, évszázados dialógusok azonban helyenként kicsit „bumfordiak” voltak, nehéz általuk közvetíteni ezt a szerethető történetet. Így aztán a párbeszédeket és a cselekmény fordulatait mai fülhöz igazították a próbák során, hogy könnyebb legyen azonosulni a szereplőkkel, a tréfákat és az emberi történéseket is élvezetesebb legyen követni.
Élő zenekari kísérettel
Göttinger Pál elmondta: sok helyszín, látványos változások lesznek az előadásban, a képek gyorsan peregnek, a tömegjeleneteket kisegyüttesek, a duetteket nagy finálék követik. Festett kulisszákkal dolgoznak, idézve ezzel a színházcsinálás (és a műfaj) hőskorát. Ráadásul rengeteg jelmez készül; a szereplők a társadalom elitjét jelenítik meg, a királyi udvarnál járatosak – a gyorsan változó jeleneteknél mindig az alkalomhoz öltöznek. A királynőt Horváth Margit, a fiát Gulácsi Tamás, a herceg kezére pályázó intrikus hercegnőt Kosik Anita, a szegény sorból származó lányt Nyomtató Enikő, Lancastert, a gárda kapitányát pedig Rák Zoltán játssza, élő zenekari kíséret mellett.
Felcsendül majd a dal: „Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” Ahogyan remélhetőleg ezt az előadást sem.
Huszka Jenő több mint százéves nagyoperettjén nem fog az idő. Monarchiák omlottak össze, világháborúk jöttek és értek véget, de a tündérmese, a nagyszerű melódiák újabb és újabb generációkat varázsoltak el. Ez vár azokra a nyíregyházi ifjú és kevésbé fiatal nézőkre is, akik megtekintik a Göttinger Pál által színpadra állított művet.
– Olyan történetet kerestem, amivel kapcsolatban van mondanivalóm, márpedig a töretlen hagyomány, amely a fiatal generáció nemtörődömsége miatt a szemünk előtt megbicsaklik, ez nagy és hálás téma – nyilatkozta lapunknak a rendező. – De emellett persze fontosnak tartottam, hogy közkedvelt legyen az alapanyag. Közismert is, de közben távoli is eléggé – például az 1972-ben forgott film már régi annyira, hogy ne interferáljon a mostani elképzeléseinkkel. Nem is lenne értelme – a darab akkori felfogása (például az, hogy, akárcsak a Mágnás Miskában, az arisztokráciát előszeretettel ábrázolták debilisnek, politikai megfontolásból) ma már elavult, nem érdekes. Helyette a saját, mai mondanivalónkkal akarunk foglalkozni.
Ki lesz a királyné?
Mint a rendező elmondta, egy elképzelt Angliában játszódik a történet, ahol a királynő lemondani készül a trónról a fia, György herceg javára. A trónörökösnek azonban van egy másik élete is: éjjelente kiszökik a palotából egy szegény lányhoz, a Bowie Streeten lakó Annie-hoz, aki azt hiszi, hogy a férfi egy Bob nevű nincstelen ifjú. A leendő király azonban nem vehet el egy alacsony sorból származó lányt, akinek ráadásul egy régi adósság miatt máshoz kellene hozzámennie. A lány szép, a fiú pedig trónörökös, tehát mindkettejükre pályáznak mások is – akik mindent megtesznek, hogy a fiatalok szerelme kútba essen. Huszka Jenő zenéjét változatlan formában játsszák, Nyitrai László és Tamás Attila gondos betanításának eredményeként. A régi, évszázados dialógusok azonban helyenként kicsit „bumfordiak” voltak, nehéz általuk közvetíteni ezt a szerethető történetet. Így aztán a párbeszédeket és a cselekmény fordulatait mai fülhöz igazították a próbák során, hogy könnyebb legyen azonosulni a szereplőkkel, a tréfákat és az emberi történéseket is élvezetesebb legyen követni.
Élő zenekari kísérettel
Göttinger Pál elmondta: sok helyszín, látványos változások lesznek az előadásban, a képek gyorsan peregnek, a tömegjeleneteket kisegyüttesek, a duetteket nagy finálék követik. Festett kulisszákkal dolgoznak, idézve ezzel a színházcsinálás (és a műfaj) hőskorát. Ráadásul rengeteg jelmez készül; a szereplők a társadalom elitjét jelenítik meg, a királyi udvarnál járatosak – a gyorsan változó jeleneteknél mindig az alkalomhoz öltöznek. A királynőt Horváth Margit, a fiát Gulácsi Tamás, a herceg kezére pályázó intrikus hercegnőt Kosik Anita, a szegény sorból származó lányt Nyomtató Enikő, Lancastert, a gárda kapitányát pedig Rák Zoltán játssza, élő zenekari kíséret mellett.
Felcsendül majd a dal: „Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” Ahogyan remélhetőleg ezt az előadást sem.
Forrás: Sz. Kántor Éva nyiregyhaza.hu / http://www.moriczszinhaz.hu