Egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk
Az Ördögkatlan két megálmodójával, Kiss Mónikával és Bérczes Lászlóval arról beszélgettünk, miből fakad a fesztivál egyedi hangulata és milyen új fellépőket avatnak idén, de néhány praktikus tanáccsal is ellátják azokat, akik kedvet kapnának ellátogatni a fesztiválra július 30. és augusztus 3. között.
Mitől válik egy fesztivál többé, mint pusztán programok egymásutánja? Mi adja az Ördögkatlan egyedi hangulatát?
Amikor tizenkét éve kitaláltuk Kiss Mónival a fesztivált, akkor először csak jó programok sorozatára gondoltunk. Hamarosan azonban azt kellett megéljük, hogy a jó programok jó embereket vonzanak, pontosabban a minőségi események az emberek jó oldalát hívják elő. Azt gondolom, hogy egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk vagy rossz érzések legyenek bennünk, hiszen egy katartikus program az embert úgy mossa át, hogy közben a létezés derűje hat át bennünket. Így fordult át a dolog, tehát a cél, hogy jó programokat hívjunk, eszközzé vált, hogy mindannyian jobb emberek legyünk általuk, és erre a pár napja együtt lehessünk.
Mintha a fellépők többségét is mély emberi kapcsolatok kötnék össze. Ez csak kívülről tűnik így vagy tényleg szempont, hogy ismerősökből, barátokból álljon össze az előadók csapata?
Ez főleg az induláskor volt jellemző, aztán mindig érkezett egy-egy új fellépő, akikkel természetesen kialakulhatott új barátság megfelelő kémia esetén. Idén például a díszvendégek között szerepel Reisz Gábor, akit elsősorban a filmjei miatt hívtunk meg, személyesen nem ismertük, most találkoztunk vele először, de nyilván kiéreztük az alkotásaiból Mónival, hogy egy olyan ember, aki közénk való.
Tehát mondhatom, hogy barátokkal és leendő barátokkal hozzuk létre a fesztivált.
Reisz Gábor mellett két további díszvendéget is fogadtok idén.
Szinte a kezdetek óta komoly célunk, hogy az irodalom hangsúlyosan megjelenjen a fesztiválon, ezért esett a választásunk az egyik legjelentősebb hazai kiadóra, a Jelenkorra, akik a saját íróikkal, költőikkel érkeznek hozzánk. Itt lesz velünk a Hagyományok Háza is, akikről tudni kell, hogy amellett, hogy újdonságokat hoznak létre, nagyon fontos feladatuk az értékőrzés, a kettő kiegészíti egymást. Népzenészekkel, kézművesekkel, mesélőkkel, táncházzal készülnek. Velük büszkélkedhetünk.
A közönség jelentős része elkötelezett katlanos, évről évre visszajárnak. Van velük személyes kapcsolatotok, beépülnek a tőlük érkező visszajelzések a programok kialakítása során?
Vannak, akiket arcról már fölismerek, mert állandó vendégeink, de a sok ezer emberrel természetesen nem alakulhat ki személyes kapcsolatom. Az persze jó érzés, amikor az utcán egyszer csak rád kiabálnak, hogy „Hajrá, Ördögkatlan!”. Időnként kapunk ötleteket, amiket igyekszünk figyelembe venni, amikor Mónival összeállítjuk a programot. Több olyan eseményünk van, ami úgy került be, hogy valaki megismerte, megszerette a fesztivált, és úgy gondolta, hogy egy bizonyos programnak ott helye lenne, mi pedig láttunk benne fantáziát. Tehát végül is ők is a szervezőink.
Bérczes László a fesztivál sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a megoldóemberek általában nők. Ez a köztetek lévő munkamegosztásra is igaz?
Ez azért érdekes, mert a programoknak durván a nyolcvan százaléka – főként a színházi-, irodalmi és gyerekprogramok – hozzám tartozik, én szervezem le, Laci pedig elsősorban a komolyzenei eseményekért felel, illetve ő intézi a szervezés praktikus részét, tehát egyeztet a gazdasági vezetővel, a műszaki stábbal és e mellett a fővároshoz kötődő, nagyobb megbeszélést igénylő feladatokat is ő viszi a vállán.
Így egészítjük ki egymást, tehát nálunk mindenki megoldóember.
Idén tizenkét éves a fesztivál, mennyit változott az évek során a települések hozzáállása a fesztiválhoz, és milyen a kapcsolat a polgármesterekkel?
Szerencsére jó a kapcsolat, történt változás az évek során a települések élén két helyen is, de már évekkel ezelőtt, és mindenhol zökkenőmentes volt a váltás. A résztvevő helységek támogatása nélkül nem tudna létrejönni a fesztivál, gondolok itt akár infrastruktúrára, akár emberi erőforrásra, de az is nagyon fontos, hogy szeressenek, elfogadjanak minket és a sajátuknak érezzék az Ördögkatlant. Visszautalva az előző kérdésre, noha mindenhol férfi a polgármester, akik elkötelezett támogatóink, fontos megemlíteni, hogy mellettük minden településen akad egy-egy olyan helyi kötődésű női segítségünk is, akik közreműködnek a szervezésben, egyeztetnek a falubeliekkel és a szívükön viselik a fesztivált.
Az öt nap alatt sok száz eseménnyel készültök, hogyan szokott kinézni egy napotok ilyenkor?
Minden este a szálláson együtt megbeszéljük a következő napot, megnézzük, mi az, amin mindenképp ott kell lennie valamelyikünknek, és ez alapján megtervezzük az útvonalakat. Másnap reggel egyik irányba elindul ő, a másikba én, és ha szerencsénk van, akkor néhány eseményen találkozunk, de mivel rengeteg a program, ezért folyamatosan mozgásban vagyunk, hogy legalább köszönni tudjunk az érkező csapatoknak, fellépőknek. Este aztán a nagyharsányi focipályán együtt szoktuk befejezni a napot az utolsó koncerten, de tény, hogy nem sokat találkozunk a fesztivál ideje alatt.
Évről évre komoly érdeklődés mutatkozik a színházi programok iránt, amelyekre korlátozott számban tudjátok biztosítani a bejutást a helyszínek befogadóképessége szerint. A nagyharsányi tornateremet idéntől Fidelio Színpad néven találják meg a látogatók – milyen előadásokból válogathatunk majd?
Kortárs tánccal nyitunk, olyan táncelőadásokat láthat az első napon a közönség, amelyek az Imre Zoltán Programban készültek el, de lesz még ezen kívül improvizatív mozgásszínház Jövőtánc címmel augusztus elsején. A második napon a Nézőművészeti Kft. és a Katlan Jóéjt, szomszéd! című bemutatója következik Scherer Péter, Mészáros Sára, Katona László és Parti Nóra szereplésével. Új fellépőként köszönthetjük idén Koltai Róbertet, aki a Batang felé című kétszemélyes előadással érkezik a Fidelio Színpadra, partnere Szirtes Balázs lesz. Nagy örömünkre elfogadta a meghívásunkat Kulka János is, aki vállalta, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel négy alkalommal is részt vesz a Dollár Papa Gyermekeivel közösen készített Árvácska című produkcióban.
Különleges előadásnak ígérkezik a k2 Színház Karnevál című bemutatója is Hamvas Béla szövegeiből, amelyet hat-nyolc órásra terveznek az alkotók. Mire számítsunk?
Eddig minden évben helyi történetekből állított össze előadást a k2 csapata, most először döntöttek úgy, hogy hozott anyagot adnak elő, amit három és fél hónapos próbafolyamat előz meg.
Még mi sem tudjuk, milyen lesz a végeredmény, de eddig sosem kellett csalódnunk bennünk,
és azt gondolom, most már vannak annyira profik, hogy jól megbirkózzanak egy ekkora feladattal. A tervek szerint a beremendi Megbékélés Kápolna mögötti amfiteátrumban kezdődik majd az előadás, és innen vándorolnak majd tovább újabb és újabb helyszínre. Minden évben van olyan, hogy nem tudjuk előre, mi fog történni egy bemutatóban, mint tavaly a Sztalker Csoport Míg fekszem kiterítve című előadása esetében. Most is izgatottan várjuk, mi fog kisülni belőle!
Milyen praktikus tanácsokkal tudsz szolgálni azoknak, akik idén először látogatnak el a fesztiválra?
Többfelé sátorozhatunk a fesztivál ideje alatt: Nagyharsányban a focipályán, Kisharsányban az óvoda mögött, Beremenden pedig a strandfürdő területén vagy a helyi Kovácsműhely udvarán, külön díjszabás mellett, de természetesen a házak portáin is találhatunk kiadó sátorhelyeket. A települések között óránként indulnak katlanbuszok, amelyek ingyenesen szállítják a fesztiválozókat programról programra, de jól működik a stoppolás is, és kiváló bicikliútjaink vannak.
Idén is alkalmazzuk a sorszámos módszert a korlátozott nézőszámú produkcióknál, amit kétféleképpen lehet igényelni: egyrészt okostelefonos applikáción keresztül a másnapi előadásokra – ilyenkor még aznap este sorsol a gép és üzenetet kapsz róla, másnap mire tudsz elmenni –, másrészt az előadások napján személyesen, az infópontokban reggel 10 órától. Jó tanács, hogy a színházi előadásokra mindenki hozzon magával egy legyezőt! A további hasznos tudnivalók megtalálhatók a honlapunkon.
Mitől válik egy fesztivál többé, mint pusztán programok egymásutánja? Mi adja az Ördögkatlan egyedi hangulatát?
Amikor tizenkét éve kitaláltuk Kiss Mónival a fesztivált, akkor először csak jó programok sorozatára gondoltunk. Hamarosan azonban azt kellett megéljük, hogy a jó programok jó embereket vonzanak, pontosabban a minőségi események az emberek jó oldalát hívják elő. Azt gondolom, hogy egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk vagy rossz érzések legyenek bennünk, hiszen egy katartikus program az embert úgy mossa át, hogy közben a létezés derűje hat át bennünket. Így fordult át a dolog, tehát a cél, hogy jó programokat hívjunk, eszközzé vált, hogy mindannyian jobb emberek legyünk általuk, és erre a pár napja együtt lehessünk.
Mintha a fellépők többségét is mély emberi kapcsolatok kötnék össze. Ez csak kívülről tűnik így vagy tényleg szempont, hogy ismerősökből, barátokból álljon össze az előadók csapata?
Ez főleg az induláskor volt jellemző, aztán mindig érkezett egy-egy új fellépő, akikkel természetesen kialakulhatott új barátság megfelelő kémia esetén. Idén például a díszvendégek között szerepel Reisz Gábor, akit elsősorban a filmjei miatt hívtunk meg, személyesen nem ismertük, most találkoztunk vele először, de nyilván kiéreztük az alkotásaiból Mónival, hogy egy olyan ember, aki közénk való.
Tehát mondhatom, hogy barátokkal és leendő barátokkal hozzuk létre a fesztivált.
Reisz Gábor mellett két további díszvendéget is fogadtok idén.
Szinte a kezdetek óta komoly célunk, hogy az irodalom hangsúlyosan megjelenjen a fesztiválon, ezért esett a választásunk az egyik legjelentősebb hazai kiadóra, a Jelenkorra, akik a saját íróikkal, költőikkel érkeznek hozzánk. Itt lesz velünk a Hagyományok Háza is, akikről tudni kell, hogy amellett, hogy újdonságokat hoznak létre, nagyon fontos feladatuk az értékőrzés, a kettő kiegészíti egymást. Népzenészekkel, kézművesekkel, mesélőkkel, táncházzal készülnek. Velük büszkélkedhetünk.
A közönség jelentős része elkötelezett katlanos, évről évre visszajárnak. Van velük személyes kapcsolatotok, beépülnek a tőlük érkező visszajelzések a programok kialakítása során?
Vannak, akiket arcról már fölismerek, mert állandó vendégeink, de a sok ezer emberrel természetesen nem alakulhat ki személyes kapcsolatom. Az persze jó érzés, amikor az utcán egyszer csak rád kiabálnak, hogy „Hajrá, Ördögkatlan!”. Időnként kapunk ötleteket, amiket igyekszünk figyelembe venni, amikor Mónival összeállítjuk a programot. Több olyan eseményünk van, ami úgy került be, hogy valaki megismerte, megszerette a fesztivált, és úgy gondolta, hogy egy bizonyos programnak ott helye lenne, mi pedig láttunk benne fantáziát. Tehát végül is ők is a szervezőink.
Bérczes László a fesztivál sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a megoldóemberek általában nők. Ez a köztetek lévő munkamegosztásra is igaz?
Ez azért érdekes, mert a programoknak durván a nyolcvan százaléka – főként a színházi-, irodalmi és gyerekprogramok – hozzám tartozik, én szervezem le, Laci pedig elsősorban a komolyzenei eseményekért felel, illetve ő intézi a szervezés praktikus részét, tehát egyeztet a gazdasági vezetővel, a műszaki stábbal és e mellett a fővároshoz kötődő, nagyobb megbeszélést igénylő feladatokat is ő viszi a vállán.
Így egészítjük ki egymást, tehát nálunk mindenki megoldóember.
Idén tizenkét éves a fesztivál, mennyit változott az évek során a települések hozzáállása a fesztiválhoz, és milyen a kapcsolat a polgármesterekkel?
Szerencsére jó a kapcsolat, történt változás az évek során a települések élén két helyen is, de már évekkel ezelőtt, és mindenhol zökkenőmentes volt a váltás. A résztvevő helységek támogatása nélkül nem tudna létrejönni a fesztivál, gondolok itt akár infrastruktúrára, akár emberi erőforrásra, de az is nagyon fontos, hogy szeressenek, elfogadjanak minket és a sajátuknak érezzék az Ördögkatlant. Visszautalva az előző kérdésre, noha mindenhol férfi a polgármester, akik elkötelezett támogatóink, fontos megemlíteni, hogy mellettük minden településen akad egy-egy olyan helyi kötődésű női segítségünk is, akik közreműködnek a szervezésben, egyeztetnek a falubeliekkel és a szívükön viselik a fesztivált.
Az öt nap alatt sok száz eseménnyel készültök, hogyan szokott kinézni egy napotok ilyenkor?
Minden este a szálláson együtt megbeszéljük a következő napot, megnézzük, mi az, amin mindenképp ott kell lennie valamelyikünknek, és ez alapján megtervezzük az útvonalakat. Másnap reggel egyik irányba elindul ő, a másikba én, és ha szerencsénk van, akkor néhány eseményen találkozunk, de mivel rengeteg a program, ezért folyamatosan mozgásban vagyunk, hogy legalább köszönni tudjunk az érkező csapatoknak, fellépőknek. Este aztán a nagyharsányi focipályán együtt szoktuk befejezni a napot az utolsó koncerten, de tény, hogy nem sokat találkozunk a fesztivál ideje alatt.
Évről évre komoly érdeklődés mutatkozik a színházi programok iránt, amelyekre korlátozott számban tudjátok biztosítani a bejutást a helyszínek befogadóképessége szerint. A nagyharsányi tornateremet idéntől Fidelio Színpad néven találják meg a látogatók – milyen előadásokból válogathatunk majd?
Kortárs tánccal nyitunk, olyan táncelőadásokat láthat az első napon a közönség, amelyek az Imre Zoltán Programban készültek el, de lesz még ezen kívül improvizatív mozgásszínház Jövőtánc címmel augusztus elsején. A második napon a Nézőművészeti Kft. és a Katlan Jóéjt, szomszéd! című bemutatója következik Scherer Péter, Mészáros Sára, Katona László és Parti Nóra szereplésével. Új fellépőként köszönthetjük idén Koltai Róbertet, aki a Batang felé című kétszemélyes előadással érkezik a Fidelio Színpadra, partnere Szirtes Balázs lesz. Nagy örömünkre elfogadta a meghívásunkat Kulka János is, aki vállalta, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel négy alkalommal is részt vesz a Dollár Papa Gyermekeivel közösen készített Árvácska című produkcióban.
Különleges előadásnak ígérkezik a k2 Színház Karnevál című bemutatója is Hamvas Béla szövegeiből, amelyet hat-nyolc órásra terveznek az alkotók. Mire számítsunk?
Eddig minden évben helyi történetekből állított össze előadást a k2 csapata, most először döntöttek úgy, hogy hozott anyagot adnak elő, amit három és fél hónapos próbafolyamat előz meg.
Még mi sem tudjuk, milyen lesz a végeredmény, de eddig sosem kellett csalódnunk bennünk,
és azt gondolom, most már vannak annyira profik, hogy jól megbirkózzanak egy ekkora feladattal. A tervek szerint a beremendi Megbékélés Kápolna mögötti amfiteátrumban kezdődik majd az előadás, és innen vándorolnak majd tovább újabb és újabb helyszínre. Minden évben van olyan, hogy nem tudjuk előre, mi fog történni egy bemutatóban, mint tavaly a Sztalker Csoport Míg fekszem kiterítve című előadása esetében. Most is izgatottan várjuk, mi fog kisülni belőle!
Milyen praktikus tanácsokkal tudsz szolgálni azoknak, akik idén először látogatnak el a fesztiválra?
Többfelé sátorozhatunk a fesztivál ideje alatt: Nagyharsányban a focipályán, Kisharsányban az óvoda mögött, Beremenden pedig a strandfürdő területén vagy a helyi Kovácsműhely udvarán, külön díjszabás mellett, de természetesen a házak portáin is találhatunk kiadó sátorhelyeket. A települések között óránként indulnak katlanbuszok, amelyek ingyenesen szállítják a fesztiválozókat programról programra, de jól működik a stoppolás is, és kiváló bicikliútjaink vannak.
Idén is alkalmazzuk a sorszámos módszert a korlátozott nézőszámú produkcióknál, amit kétféleképpen lehet igényelni: egyrészt okostelefonos applikáción keresztül a másnapi előadásokra – ilyenkor még aznap este sorsol a gép és üzenetet kapsz róla, másnap mire tudsz elmenni –, másrészt az előadások napján személyesen, az infópontokban reggel 10 órától. Jó tanács, hogy a színházi előadásokra mindenki hozzon magával egy legyezőt! A további hasznos tudnivalók megtalálhatók a honlapunkon.
forrás: https://fidelio.hu/