OLYAN MEDENCE, AMIBEN KELLEMES LUBICKOLNI – INTERJÚ PÉTER JÁNOSSAL (FIRKIN)
Idén ünnepli tizenegyedik születésnapját az ír kocsmapunkzene magyar nagykövete, a Firkin, az évfordulót október 18-án, péntek este az Akváriumban ünneplik meg egy kiadós bulival. Az alapító-fuvolás Péter Jánost kérdeztük hazai és külföldi népszerűségről, zenei gyökerekről, illetve arról, hogyan készülnek fel az írpunkerek egy nemzetközi jazzfesztiválos fellépésre.
Miért pont az ír punkzene mellett kötöttél ki?
Péter János: 1994 óta játszom ír zenét. A MÉZ együttesben kezdtem, ott indult el az ír zenével való kapcsolatom; előtte klasszikus zenét játszottam, de annyira beszippantott, hogy amikor 2008-ban megalapítottam a Firkint, már nem volt kérdés, hogy ez a népzenei alap határozza meg a stílust. Az pedig belső igény volt, hogy ez az ír punkkal keveredett – talán öregedtem, nem tudom, de vadabb, keményebb, őszintébb formában szerettem volna megmutatni ezt a világot. Pont akkortájt találkoztam a Flogging Molly és Dropkick Murphys munkásságával, ami megerősített abban, hogy ennek az előadásmódnak van létjogosultsága. Az ír punk létezett a Poguesszal is, mi egy kicsit saját megközelítést adtunk a műfajnak, tettünk bele klasszikust, jazzt, illetve hangsúlyosan magyar zenei elemeket, főleg csángó motívumokat.
Már a megalapításkor úgy indultatok neki, hogy szeretnétek ötvözni az ír és a magyar nézpenei hagyományokat?
Ez menet közben alakult ki, de természetesen szerepet játszott benne a tagok zenei ízlése, irányultsága, az, hogy ki milyen zenei alapokat hozott. Ez a két hagyomány olyannyira összefésülhető volt, hogy van, aki fel sem fedezi, főleg külföldön írnek, firkinesnek tekinti. Nem is nagyon reklámozzuk, nem gondoljuk, hogy ezt tudatosítani kellene. Persze szívesen elmeséljük, de a hallgató számára úgyis az a lényeg, hogy élvezni szeretné a zenét. A stílus igazából ürügy, egy olyan medence, amiben kellemes lubickolni, mert határtalan lehetőségei vannak. Mi ebben tudjuk kifejezni saját magunkat, ezért is tartjuk őszinte, közvetlen zenének.
Ha visszatekintesz a Firkin 11 éves pályafutására, miket érzel a legfontosabb mérföldköveknek?
Nagyon fontos bármelyik koncert, dalkészítés, találkozás egy-egy rajongóval vagy zeneipari szakemberrel, producerrel. Minden egyes koncert – kicsi vagy nagy – a legfontosabb akkor, amikor játsszuk; bármilyen jelentéktelennek tűnik is egy kis koncert, az is nagy jelentőségű lehet utólag. Ha komolyan veszi az ember, fontosnak tartja a munkája minden momentumát, annak meg is lesz az eredménye. Nem akarok persze kitérni a válasz alól. Volt három Müpás fellépésünk, amik nagyon fontosak voltak a számunkra. Nemcsak azért, mert megtiszteltetés ott játszani, hanem zeneileg is felfrissítette a gondolkodásunkat az, hogy mindig valamilyen különlegeset kellett létrehoznunk.
És a külföld?
Egyre többet játszunk külföldön, sőt, meg is fordult a tendencia, idén például két-háromszor annyit játszottunk más országokban, mint Magyarországon. Nagy szerepet játszik ebben, hogy van egy menedzserünk, aki ezzel szívvel-lélekkel foglalkozik, plusz több ügynökség, akik már nem csak egy zenekarnak tekintenek a sok közül, a repertoárból, hanem személyes, jó kapcsolatot ápolunk velük. Érzik az őszinteséget a zenénkben, és hogy ez kell a közönségnek, hiszen hosszú távon a közönséget nem lehet átverni, márpedig mi hosszú távra tervezünk, nem pedig egy-két évre. Így jutottunk el 2014-ben a Wackenre, a világ legnagyobb metálfesztiváljára, ahol este 9-kor, főműsoridőben játszhattunk 8-10 ezres tömeg előtt. Ennek következményeképp felléphettünk a Rockharz és Summer Breeze rockzenei fesztiválokon. Idén csúcsosodott ki a dolog, mert ott lehettünk a Montreux-i Jazz Fesztiválon.
Oda másféle műsorral készültetek, vagy ugyanazt vittétek, mint általában?
A zenekar is feltette a kérdést, hogy tényleg azt fogjuk-e játszani a jazzrajongóknak, amit mondjuk egy metálfesztiválon szoktunk? Megegyeztünk: persze, azt játsszuk, ami a Firkin, hiszen azért hívtak meg minket, mert az, ami. Természetesen kételyekkel utaztunk oda, vajon hogy fogadja az ottani közönség ezt a típusú zenét, de egy-két dal után lepergett rólunk az aggodalom, látván, hogy a közönség elkezd pogózni és vonatozni már a második dalnál. Megnyugvással töltött el, hogy értékelik a zenénket. Megkérdeztük a szervezőt is, milyen alapon hívtak meg, mire azt felelték, hogy az általunk képviselt műfajnak ez a zenekar a minőségi megformálója.
Még mindig fontosnak tartjátok, hogy a külföldi fellépések mellett hazai közönségnek is játsszatok?
Nagyon fontos a magyar közönség. Sőt, szeptemberben tanácskoztunk a menedzsmenttel, hogyan tudjuk megoldani azt, hogy több koncertünk legyen Magyarországon. Tudniillik, a külföldi meghívások általában ilyenkor érkeznek be – már tudjuk, mit fogunk csinálni jövő nyáron és ősszel. A magyar szervezők később gondolkodnak, ami költségvetési adottság is. Igyekszünk felhívni a figyelmüket, hogy most szóljanak, akkor úgy sakkozzunk, fenntartjuk a dátumokat. A magyar közönség a háttérbázisunk, ha nem játszunk itthon, akkor kopik, és ezt nem szeretnénk. Cél, hogy több koncertet tartsunk itthon – ez csak idő és odafigyelés kérdése.
a Firkin születésnapi koncertje tehát október 18-án, pénteken, este 19 órától lesz az Akvárium Klubban; előzenekar a GypoCircus, vendégfellépők Fehér Zsombor a Kerekes Bandből és Göttinger Pál. Facebook-eseményoldal.
forrás: https://recorder.blog.hu