A nyíregyházi Tengeren műsorfüzete a fordítási nehézségekről

A magyar szöveg elkészítése rendkívül nehéz feladat az ír darabok esetében. Az új ír dráma kirobbanó népszerűségét elsősorban nyelvének köszönheti, amely ebben az esetben az ún. irodalmi angolnak egy roncsolt, de egyben nagyon népszerű és divatos változata. A magyar színpadokon bemutatott McDonagh-művek esetében is látszik, hogy a fordítónak a meseszerű, vagy valamiféle stilizált világot leíró nyelvhez gyakorlatilag új rendszert kellett feltalálnia, mint például A kripli esetében Varró Dánielnek. Egy olyan szisztémát, amit a magyar néző, noha hallja az olyan kifejezéseket, amelyek nem szerepelnek a magyar nyelvben, befogad és érvényesnek talál. 

Ebben az esetben inkább ráadásul az a nehéz, hogy a Seafarer nyelve városi ír-angol, nincs benne voltaképpeni stilizáció, sőt, pont az a természete, hogy az emelkedett vagy természetfeletti történéseket is közönséges (és egyébként az angolul értő fül számára könnyedén felismerhető), dublini urbánus közegbe helyezi, és annak kifejezéseivel írja le. 
Ehhez tehát nem lehet meseszerű új nyelvet kitalálni, hanem a lehető legpontosabban kell megkeresni a magyar városi nyelvben hasonló jelentésű-izű fordulatokat, miközben arra is vigyázni kell, hogy ha kikerül Dublinból a történet, értelmét veszti, hiszen közegéhez szervesen kötődik.

Meg kell tehát őrizni a brit angol fül számára humorosnak, karakteresnek és divatosnak érzékelt ír-angol nyelv hatását, az ebből adódó szüntelen humorforrást (a londoni bemutató közönsége gyakran nevetett fel pusztán egy-egy mondat hangzásán, jelentéstől függetlenül), valamint annak roncsolt, tehát hibás nyelvtannal és sok trágársággal teletűzdelt minőségét.

Néhány dolog természetesen nem menthető át, például a darabot teljesen átszövő dublini utalások, helyhivatkozások, és a néha, a szereplők vélt vagy valós szellemessége okán használt ír kifejezések. Pl. Nicky belépéskor „In mise le meas!” -kiáltással köszön, ami hagyományos, vagyis inkább régies ír (gael) nyelvű levélzáró formula.

Néhány kifejezés:

wino 
​Az általam fordított szövegben "csöves", Tamás Anna nyersfordításában "alkás", Upor László (előadásunkban használt) műfordításában "metiles".
Az utcán élő dublini alkoholisták neve, de nem lehet egyszerűen csövesnek vagy alkoholistának fordítani, hiszen a wino többet is jelent: a sok sör és a whiskey országában, ahol az éghajlat miatt csak silány borokat lehet termelni, a bor (wine) a legszánalmasabb, legolcsóbb ital, mi azt mondanánk rá: kannásbor. 

trouble in paradise
​szó szerint „zavar” vagy „baj a paradicsomban”. Tamás Annánál „oda a mennyei béke”, én „neki se fenékig tejfel”-nek fordítottam. Richard mondja, amikor Nickyt felhívja Eileen, hogy hol marad ilyen sokáig. A kifejezés a paradicsomi állapot megzavarására, azaz bibliai értelemben végsősoron magára a bűnre vonatkozik, és mint ilyen, igen szellemes és jellemző húzás Richardtól. Közkeletűen egyébként családi veszekedésekre használatos.

hole in the wall (lyuk a falon) 
A kifejezés rengetegszer szerepel a darabban, és minden alkalommal mást jelent, és ennek a sok jelentésnek az együttes jelenléte egyrészt humorforrás, másrészt a darab vége felé a szereplőknek életbevágó, a cselekménynek lényegi többletet adó félreértésekre ad okot.
A kifejezés eredetileg otthonos, kellemes helyet jelent (my new apartment is just a hole in the wall - az új lakásom inkább csak egy kis kuckó; believe it or not, that little hole in the wall is a great restaurant - akár hiszed, akár nem, az a kis kajálda voltaképp egy eléggé jó vendéglő), rendszerint olcsó vendéglőt/étkezdét vagy kocsmát jelent.
De ezzel a kifejezéssel szokás hivatkozni arra a lukra is, amelyen át Pyramus és Thisbe megbeszélték a tragikus végű szökésüket Ovidius Metamorphoses c. művében, amint ez a Szentivánéji álomból is ismerős.
Továbbá hole in the wall a neve annak a hírhedt búvóhelynek is Wyomingban, Amerikában, ahol a western-éra híres banditái rejtőzködtek: Jesse James, Butch Cassidy és a Sundance kölyök és mások. Tehát a számkivetettséggel, bűnösök rejtekhelyével vagy gyűjtőhelyével is kapcsolatban van.
Ebben a darabban, mindezeken a nyilván megszólaló jelentéseken felül egyrészt a pokolra érti Lockhart, pontosabban a pokol kapujára, az átjutásra, az „odaát” kevesek által ismert bejáratára, másrészt közönségesen bankautomatát is jelent, ahogy a végén így is értik Richardék.