A Kőszegi Várszínház produkciója.
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a
világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az
évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és
miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi)
nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan
világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van
semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az
anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt
először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét
a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá
életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a
család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel
korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a
félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott
szóval? De a kiskamaszkor nem csak a trauma, hanem a trauma ellenszere is
egyben – pont felnőtt annyira, hogy megértsen mindent, és pont gyerek annyira
még, hogy ellenszereket találjon. Lehet, hogy az, hogy ő egy gyerek, valójában
nem hátrány ebben a nyomozásban, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott.
Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy
nekilát, hogy mindennek a végére járjon…
Színpadra alkalmazta és előadja:
Grisnik Petra
Díszlet:
Trifusz PéterZene:
Táborszky BenceA rendező munkatársa:
Skrabán JuditRendező:
Göttinger Pál
