Színházi ABC: Kortárs rendezők
Színházi ABC sorozatunkban ezen a héten olyan kortárs színházi rendezőket mutatunk be, akik nap mint nap újraértelmezik a színház fogalmát örökérvényű és időtálló rendezéseikkel.
A – Ascher Tamás: A rendező nevével Csehov Három Nővér című darabja 1985-től végérvényesen összefonódott. Az előadás egyszerre mulatságos és végtelenül szomorú, egészen egyedülálló a Csehovi drámák közt – a páratlan szereposztásról nem is beszélve!
B – Bagossy László: A Bagossy névtől gyakran hangos a színház világa, a Bagossy-fivérek közül Levente díszleteivel, László pedig rendezéseivel vívta ki a szakma megbecsülését. Nehéz lenne egyet is kiemelni alkotásai közül, de az Örkény Színházban bemutatott Tartuffe kétségkívül az egyik legjobb feldolgozása lett Molière klasszikusának.
C – Csizmadia Tibor: Már egészen fiatalon a szolnoki Szigligeti Színház főrendezője lett, majd sorra vezetői pozíciókban találta magát – habár sosem vágyott rájuk. A Magyar Színházi Társaság elnöke az utóbbi évben indította útjára izgalmas beszélgetés-sorozatát Csináljunk színházat! címmel, ahol a szakmát érintő problémák kerülnek terítékre.
D – Dicső Dániel: A fiatal rendező legutóbb a Hello Again című musicalt mutatta be, amelyben rendhagyó módon mindössze öt színésszel vitte végig a tíz szereplős darabot. A humor, a lendület és a magával ragadó vágy töltötte be a Pinceszínházat.
E – Eszenyi Enikő: A színésznő rendezései nem csak hazánkban, de külföldön is komoly visszhangot keltettek. A Vígszínházban olyan most futó, nagysikerű darabok fűződnek a nevéhez, mint A diktátor és a Hamlet – utóbbi megannyi fiatalt vonzott be a nézőtérre egyedülálló látványvilágával és újszerű megközelítésével.
F – Fodor Tamás: A Stúdió K színház igazgatójának útja nem a Színműre, hanem az ELTE-re vezetett érettségi után. Bölcsész diplomájával a kezében azonnal a József Attila Színház társulatához csatlakozott, majd ’70-ben megalapította a Stúdió K színházat. Egy kutató szellem, aki mindig képes újat alkotni – színészként, íróként és rendezőként is.
G – Göttinger Pál: A rendező az opera szerelmese, de prózai és zenés színházi előadásokon egyaránt dolgozik. Nem riad vissza a szerepléstől sem, és színészként is felbukkan egy-egy előadásban. Rendezőként főként kortárs műveket visz színpadra.
H – Horváth Csaba: A koreográfus-rendező a fizikai színház koronázatlan királya hazánkban. Horváth Csaba alapította a Forte Társulatot, amely egy új színházi nyelven szól a közönséghez a testek, hangok, tánc, zene és szöveg egyvelegét használva. Egyedülálló alkotásaik nem csak itthon, de külföldön is elismerést vívtak ki.
I – Ivánka Csaba: Színészként teljesen elmélyült szerepeiben, míg rendezőként munkái során valódi alkotóközösséget hívott életre. A Jászai Mari-díjas színész-rendezőtől idejekorán kellett búcsút mondani a magyar színházi világnak, amikor 48 éves korában elhunyt.
J – Jordán Tamás: Az idén Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész rendezéseivel a Csiky Gergely Színházban, a Merlin Színházban és a Nemzeti Színházban – amelynek igazgatója is volt – is találkozhattunk. Rendezői debütálása Móricz Zsigmond Úri muri című előadása volt, amelyben még szereplőként is részt vett.
K – Kovács D. Dániel: A fiatal rendező ugyan alig öt éve végzett a Színművészeti Egyetemen, de máris visszatért tanárként. A Junior Prima-díjas művész rendezett már a Vígszínházban, a Katona József Színházban és az Örkény Színházban is – utóbbiban a nagysikerű Secondhand – szovjetűdök című előadást vitte színpadra, amely a harmadéves rendezőosztály és a színház színészeinek közös munkája.
L – Lukáts Andor: A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész a Pinceszínházban kezdte pályafutását amatőr színészként, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, amelynek később rendezője is lett. 1998-ban színpadra vitte a Portugál című darabot, amely a Katona József Színháznak a legtöbbet játszott előadása lett a 20 év alatt, amíg futott.
M – Mohácsi János: A Mohácsi-testvérek a kortárs színház egyik legendás alkotópárosa, a rendező János mellett testvére, István dramaturgként és íróként munkálkodik. János mielőtt egészen a színháznak szentelte volna életét, pénzügyet tanult, de sosem fejezte be a szakot, hiszen már az egyetem alatt rendezett. Színészként, rendezőként, íróként, dramaturgként, sőt, még díszlettervezőként is találkozhatunk nevével.
N – Novák Eszter: A Jászai Mari-díjas rendező koreográfusok gyermekeként nem esett messze a fájától: miután elvégezte az ELTE-t, a Színművészeti Egyetemen szerzett diplomát rendező szakon. Közel ötven rendezés fűződik nevéhez, köztük legutóbbi munkái közül a Széttépve – Szabó Kimmel Tamás zenés estje kiemelkedik tűpontos jellemábrázolásával és a függőség művészi, mégis véresen komoly megfogalmazásával.
O – Orosz György: Az idén 93. évét betöltött Jászai Mari-díjas rendező szívesen állított színpadra kortárs műveket, de a zenés darabokat, operetteket is örömmel vállalta.
P – Pintér Béla: Egy páratlan „színházcsináló”, aki színészként, drámaíróként, zenészként és rendezőként is működik, és a független, alternatív színjátszás meghatározó alakja. Megalapította a Pintér Béla és Társulatát, amely előadásaival a kőkemény realizmust tárja elénk humorral és egy kis provokációval.
R – Radnai Márk: Pályafutását színművész szakon kezdte, de mielőtt elvégezte volna, párhuzamosan elkezdte a színházrendező szakot is. Legutóbbi rendezését, a Mady Baby című előadást a Jurányiban mutatták be, ahol az emberi sorsok a maguk szörnyű valóságában, de mégis szívig hatolva jelennek meg.
S – Székely Kriszta: Klasszikus balett szakon végzett, és a rendezésig kalandos út vezetett: éveken át üzemeltetett kocsmát Laoszban, majd hazatérve a televízió világában dolgozott. Mikor 32 évesen lediplomázott rendező szakon, a Katona József Színházhoz szerződött, és emellett a Színművészeti Egyetem osztályvezető tanára lett.
T – Tasnádi Csaba: A Tasnádi-név hallatán több generáció is felkapja a fejét, ugyanis a rendező fia Tasnádi Bence színész, míg testvére a népszerű drámaíró, István, akinek darabjait gyakran rendezi. Miután elvégezte a jogot és az esztétika szakot is, felvételt nyert a Színmű rendezői szakára.
U – Urbán András: A vajdasági magyar rendező 2006 óta igazgatója a szabadkai Kosztolányi Dezső Színháznak. Mindössze tizennyolc éves volt, mikor megalapította az Aiowa nevű vajdasági színházi, összművészeti és ideológiai csoportot.
V – Vidnyánszky Attila: A beregszászi rendező egészen egyedi színpadi világáról lett híres, rendezéseit a színlap nélkül is felismerjük. A Nemzeti Színház vezérigazgatójaként az ő kezdeményezésére született meg a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, amelynek köszönhetően házhoz jönnek hozzánk Közép-Európa legkiválóbb előadásai és alkotói.
Z – Zsótér Sándor: Dramaturgként végzett, de mégis rendezőként lett az egyik legmeghatározóbb alakja a hazai színjátszásnak. Legutóbbi rendezése a Vígszínházban Molnár Ferenc klasszikusa, A doktor úr volt. A Színművészeti Egyetemen közel húsz éve tanítja az új színész-generációt, és néha még filmekben is találkozhatunk vele – meglepő módon színészként.
forrás: Huszár Eszter - https://deszkavizio.hu