Debrecen, Nyíregyháza, Gyula, Gödöllő és Pest – az előttünk álló napokra a keleti országrész eseményei közül válogattunk. Jórészt szabadtéri és zenés előadásokat, de van közöttük vígjáték és londoni színházi közvetítés is.
Az egyik legfontosabb londoni színházból, az Old Vicből Sally Field és Bill Pullman főszereplésével láhatjuk Arthur Miller Édes fiaim című darabját, ami 1947-be és Amerikába visz bennünket. Egy múltbéli zűrös ügy és a súlyos családi csapás ellenére Joe és Kate Keller sikeres polgárnak mondhatja magát. Otthont építettek, felneveltek két fiút és Joe sikeres vállalkozó. Életüket mégis beárnyékolja, hogy legidősebb fiuk elesett a háborúban. Egykori menyasszonya feltűnésével pedig a hosszú időre eltemetett igazságok ismét felszínre törnek. (Július 23. Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház)
Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bobnak és Williamnek. Bobnak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság? Az angol vígjáték koronázatlan királyának, Alan Ayckbournnek Hogy szeret a másik című darabjából kiderül. (Július 24. Debrecen, Nagyerdei Szabadtéri Színpad)
Az Úri muri főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szűkebb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok – az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg –, mígnem feladja a harcot és egy borgőzös-mulatós, maratoni „muri” során megtalálja problémáira a végső megoldást. Az előadást Szőcs Artur rendezi, a főbb szerepekben Nagyidai Gergő, Kuthy Patrícia, Mertz Tibor és Litauszky Lilla látható. (Július 23-26. Nyíregyháza, Rózsakerti Szabadtéri Színpad)
Ide kapcsolódik:
Karády Katalin, a romantikus végzet asszonya-imázs megteremtője
A 110 évvel ezelőtt született, 30 évvel ezelőtt meghalt Karády Katalint, a titokzatos, az ünnepelt, a rajongott, az áhított dívát ezúttal a Gestapo 525-ös számú cellájában látjuk és halljuk (még énekelni is!). Pedig ez egy „olyan produkció, / sztárprodukció, / világpremier, / egyedi és megismételhetetlen produkció, / melyet senki sem láthat a két szemével”. Miközben mennyire szeretnénk tudni „hogyan kell titokzatosnak lenni, / hogyan kell izgatónak lenni, / rejtélyesnek, bestiának, jégkirálynőnek, szivárványnak… / huhh…!” Darvasi László darabjában Bartha Boróka lép színre. (Július 26., Gyulai Várszínház)
Mikor nem írok verset: nem vagyok – írta Petri György, költőként, ahogy a színész sem színész, ha nem játszik épp, csak úgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán egy bárpultnál fészkelődő ujjpercegés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg Maya is, meg az összestöbbinő, van igazi, élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat, ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, a Kezdhetek folytatódni, Pál András és Rozs Tamás közreműködésével, ahol Petri is ott volt. (Július 27. Budapest, Radnóti Tesla Labor)
A párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét. Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves fiatalemberben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget. Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek. Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul. Émile Ajar Salamon király szorong című műve Jordán Tamással, Hernádi Judittal, Mohai Tamással és Sipos Verával látható. (Július 29. Gödőllő, Művészetek Háza)
A Padlás egy titokzatos hely föld és ég között, ahol mindenki keres valamit, valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal; Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök egy veszélyes bűnözőt üldöznek, a szellemek pedig több évszázada bolyonganak Révészt keresve, akitől végső megnyugvásukat remélik. Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a Padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán klasszikus musicalje a Csokonai Színház előadásában kicsiknek és nagyoknak. (Július 29., Debrecen, Nagyerdei Szabadtéri Színpad)
Forrás: https://papageno.hu/
